hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Benyújtották: a parlament előtt a 2018. évi költségvetés!

  • MTI

A kormány ma délután benyújtotta az idei költségvetést módosító törvényjavaslatot a parlamentnek. Az Országgyűlés honlapján közzétett módosító javaslat az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 851,521 milliárd forintban, kiadási főösszegét 19 017,878 milliárd forintban, hiányát pedig 1166,357 milliárd forintban határozza meg.

A munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden a parlamentben, mielőtt átnyújtotta a törvény tervezetét Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Megjegyezte, a 2018-as költségvetés azok számára kínál több előnyt, támogatást, akik munkából tartják el magukat és a családjukat; mindenkinek egy kis lépést biztosít előre.

Varga Mihály kiemelte: a költségvetés céljai változatlanok jövőre, a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés  az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós.

A miniszter hangsúlyozta: a következő években a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítésére kell koncentrálni. Beszámolt arról is, hogy a kormány hamarosan beterjeszti a 2016-os zárszámadást, amely szerint gyorsuló gazdasági növekedés mellett csökkent a GDP 1,8 százalékára az államháztartás hiánya, az államadósság pedig a GDP 74,1 százalékára.

Ismertetése szerint januártól havi 35 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, míg az otthonteremtési programra az ideinél is több, 226 milliárd forintot szán a költségvetés. Emelkedik a kétgyermekesek adókedvezménye, ennek nyomán évi 420 ezer forint marad egy átlagos kétgyermekes családnál – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. 

A közszolgálati dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését jelzik a folytatódó életpálya- és bérrendezési programok. A társasági adó 9 százalék marad, de a kisvállalati adó (kiva) 13 százalékra csökken a jelenlegi 14 százalékról – ismertette a miniszter. Varga Mihály kiemelte a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint az internet és az éttermi szolgáltatások áfájának szintén 5 százalékra mérséklését.

A miniszter emlékeztetett: a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásban foglaltak szerint 2018-tól a minimálbér további 8 százalékkal, míg a szakmunkás minimálbér újabb 12 százalékkal nő majd (párhuzamosan a munkáltatót terhelő adó 2 százalékpontos csökkenésével). Jövőre megmarad Európa egyik legalacsonyabb, 15 százalékos személyijövedelemadó-kulcsa – tette hozzá Varga Mihály.

Kiemelte: a nyugdíjasok az idén először nyugdíjprémiumot is kapnak a magasabb infláció miatti nyugdíjkompenzáció mellett. A nyugdíjak emelése jövőre a tervezett infláció mértékét fogja követni, a szabályozásnak köszönhetően azonban semmiképpen sem járhatnak rosszabbul a nyugdíjasok. 

Szinte minden terület nagyobb költségvetéssel gazdálkodhat jövőre, oktatásra 81 milliárd forinttal, az egészségügyi területre 102 milliárd forinttal, nyugdíj, családi és szociális kiadásokra 287 milliárd forinttal, a rendvédelemre 83 milliárd forinttal, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal többet biztosít a büdzsé.

Mit mond a Költségvetési Tanács?

A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint a változtatások összesen 175,8 milliárd forint forrásbővítést és ezzel egyező forráslekötést tartalmaznak, a módosításban szereplő kiadási és bevételi előirányzat-változtatások így nem érintik a pénzforgalmi hiányt.

A tanács – egyebek mellett a hatéves bérmegállapodásra, az adócsökkentésekre, a költségvetési tervezéshez képest magasabb gazdasági növekedésre és inflációra, valamint az állami földeladásokból származó többletbevételekre is figyelemmel – megalapozottnak tartja a bevételi és kiadási előirányzatok változását. Az államháztartás 2017. évi európai uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycélját a bevételi és a kiadási előirányzatok változtatásával együtt is teljesíthetőnek látja. A KT megítélése szerint az államadósság-szabály is teljesül, mivel a változatlan árfolyamon számított GDP-arányos bruttó államadósság 2017 végére várhatóan csökken az egy évvel korábbihoz képest.

Az NFM a legnagyobb nyertes

A gazdasági tárcák közül a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete bővül a legnagyobb mértékben, miközben tervezett bevételei csökkennek, személyi kiadásai pedig több mint 3 milliárd forinttal nőnek.

Az NFM fejezetének büdzséje az idei 1212 milliárd forintról 2018-ban 1353 milliárdra emelkedik, miközben tervezett saját bevételei 65 milliárd forintról 56,29 milliárd forintra csökkennek. A fejezet kiadásaiból jövőre csaknem 464 milliárd forintot tesznek ki a hazai felhalmozási kiadások. A tárca személyi juttatásokra az idei 8,18 milliárd forint után jövőre 11,69 milliárddal számolhat a költségvetési javaslat alapján. A fejezeten belül jelentős összegeket fordíthat a tárca közlekedési ágazati programokra, csak a közúthálózat fenntartására és működtetésére 84,4 milliárd forint juthat.   

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a hozzá tartozó intézmények a 2018-es költségvetési javaslat szerint jövőre 369 milliárd forintot költhetnek el, amiből több mint 90 milliárd forint a saját bevétel, miközben az idén mintegy 275 milliárd forint kiadást irányzott elő a büdzsé, és valamivel több mint 70 milliárd forint saját bevételt terveztek. A fejezeten belüli számos változás közül a legnagyobb tétel a szakképzési centrumok működtetése, ami önmagában 145 milliárd forint kiadás. A tárca személyi juttatásokra az ideihez némileg többet, mintegy 11,5 milliárd forintot tervez költeni. 

A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) – amely önálló fejezet a költségvetésben – az idén több mint 146 milliárd forintos büdzsével rendelkezett, amiből 3,2 milliárd forint saját bevétel. Ez jövőre 197 milliárdra nő, a saját bevételek változatlan szintje mellett. A NAV beruházásokra 19 milliárd, felújításokra 1,5 milliárd forintot költhet. A személyi juttatások összege az előterjesztés szerint valamivel több lesz az ideinél, 99,4 milliárd forint.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) fejezete viszont valamivel az ideinél kevesebb lesz 2018-ban, 208,99 milliárd forintra csökken az egy évvel korábbi 225 milliárdról, miközben a tárca tervezett saját bevétele 33,27 milliárdról 32,34 milliárdra mérséklődik. Működési kiadásra mintegy 192 milliárd forint fordítható, amiből a bevétellel fedezett összeg 32,25 milliárd forint. Az FM 11,992 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás elköltésével számolhat. A tárca személyi kiadásai viszont emelkedhetnek jövőre, összegük megközelíti az 5 milliárd forintot az idei csaknem 4,4 milliárdot követően.

Konzervatív tervezés

Több mint 200 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi büdzsében az előre nem látható kockázatok kezelésére és az év közben felmerülő kormányzati intézkedések forrására – derül a törvényjavaslatból.

Az indoklás szerint a megszokott, úgynevezett "konzervatív módon" készült a tervezet, az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismételten két típusú központi tartalékot képzett, az országvédelmi alap előirányzatát az ideivel megegyező, 60 milliárd forint értékben, valamint a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát, amire 110 milliárd forintot tervezett, ami szintén megegyezik a 2017-es kerettel.

A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként létrehozott stabilitási tartalék, több mint 30 milliárd forint értékben, amelynek felhasználása a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lehetséges – írják.

Az államháztartásról szóló törvény alapján az év első felében a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának csak 40 százaléka használható fel.

Az országvédelmi alap a javaslat szerint csak abban az esetben és olyan mértékben használható fel, amennyiben a hiánycél elérése biztosított.

A növekedési kockázatok kezelésére irányuló felhasználást az is biztosítja, hogy az alap felét csak az év végén, a gazdasági és költségvetési folyamatok alakulására vonatkozó megalapozott előrejelzések alapján használhatja fel a kormány.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a 2018. évi 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél, valamint az államadósság csökkenése akkor is elérhető, ha a gazdaság bővülése a negatív kockázatok érvényesülése esetén 4 százalék alatti szintet érne el - szerepel a javaslatban.

A 2018-as büdzséjavaslatból kiderül az is, hogy az – elsősorban ágazati életpályák és bérintézkedésekre képzett – céltartalékok 87 milliárd forintot tesznek ki, a 2017-re tervezett 205 milliárd forint után, ezen belül a nyugdíjprémiumra 32,2 milliárd forint céltartalékot képeztek.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Háromszoros K+F kedvezmény alkalmazható hipaalapra?

Pölöskei Pálné

adószakértő

Beolvadás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szállítmányozó áfája

Tüske Péter

vámszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close