Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely szerződésben áll egy közüzemi céggel. A vállalkozás bérbe adja a telephelyet, és szeretné, ha a bérlő fizetné közvetlenül a közüzemi díjat. Az átírás megtörténik, de a vevő mégis marad a vállalkozás, a bérlő pedig a számlafizető. Így kerül feltüntetésre a számlán is. Ebben az esetben a bérlő el tudja számolni a vállalkozásában a számlát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó használt személygépkocsikat vásárol Németországból, egy másik kereskedőtől. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során. A szállítást az egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg: – saját lábon hozza be a személygépkocsit, – egy magánszemélytől kölcsönkapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet. Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatók-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél? Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhető? Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következőben: adott egy egyéni vállalkozó, aki a családi háza mögött húsboltot üzemeltet (a feldolgozás is ott ttörténik), minden engedélye megvan évek óta. Napkollektort szereltetett fel. Ennek a költsége a vállalkozásban elszámolható-e, megbontva az üzlet és a lakás százalékos arányában? Valamint az áfa vissza igényelhető-e? A költségelszámoláshoz szükséges-e, hogy az üzlet külön helyrazi számon szerepeljen? Az én értelmezésemben az szja-törény 11. számú melléklete szerint a tevékenységgel arrányosan lehet a beruházást elszámolni, és nem kell, hogy külön helyrajzi számon szerepeljen az üzlet. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2018. évben ipartelepen ingatlant vásároltunk, amit társasházként értékesítettek (pl. 38/.. tulajdoni hányad). Az ingatlanban kialakítottunk irodát, műhelyt, mellékhelyiségeket. A használatbavétel 2019. 05. hóban történt. Kérdésem: a 2018.10., 11., 12. havi közös költség. amit 2019. 01. hóban fizettünk, számviteli bizonylat alapján a bekerülési ár része, vagy külön költség? Könyvelésem: 163-4541 2018. évben. Még egy kérdés: a 2017. évi fejlesztési tartalékot 2018. évben erre az ingatlanra fel lehet-e oldani? 2019. évtől kiva adózást választottunk. Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó vagyok. A vállalkozásom székhelye és a telephelye, ahol a tevékenységemet végzem 50 kilométerre van egymástól, ahova személyautóval járok. A munkába járáshoz használt autó nem a saját tulajdonom, hanem egyik családtagomé, szívességi használóként használom. A következő kérdéseim lennének: a) Ebben az esetben elszámolhatóm az autóra az üzemanyag- és amortizációs költséget? b) Ha bérelném az autót, akkor elszámolhatom az üzemanyag, amortizációs és javítási költséget? c) Ha én lennék az autó üzembentartója (nem tulajdonos), akkor miben lenne más költségelszámolási lehetőségem vagy csak tulajdonosként tudok költséget elszámolni? d) Ha a havi 500 kilométernél több lenne a költségelszámolásom, akkor ha jól tudom cégautóadót kellene fizetni. A fenti esetekben kinek? e) Kiküldetési rendelvényt magam után is vezetnem kell? Előre is köszönöm válaszukat!
https://adozona.hu/kerdesek/2019_4_26_ingatlan_berbeadas_tac Kedves Lepsényi Mária! A fenti URL kódon feltett kérdésemre adott válaszát nagyon szépen köszönöm. Ezzel kapcsolatban két kérdésem lenne még. 1. Volt a magánszemélynek számlája hidegburkolásról 155 000 forint értékben. Jól értem-e, hogy ha nem szeretné a lakással együtt értékcsökkenésbe beszámítani, akkor lehetőség van egy összegben költségként elszámolni? 2. Hogyan lehet költségként elszámolni a közös költséget? Köszönöm szépen a segítséget! Üdvözlettel. Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Magánszemély hosszú távra ad ki lakást, többnyire külföldieknek. A lakás teljesen be van bútorozva. Ennek kapcsán két kérdésem merült fel: 1. A bérbeadás költségeként elszámolhatók olyan kisebb tételek, mint takaró, díszpárna, lámpa?(Valamennyit a lakásba vette.) 2. A nagyértékű konyhai gépeket, bútorokat (100 ezer forint felett) lehet-e az általános szabályok szerint, 14,5%-os kulccsal értékcsökkenteni? Köszönettel: Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Ingatlan bérbeadása esetén elszámolható-e az ingatlan után fizetett kommunális adó és építményadó? Ha igen, akkor arányosítani kell-e a bérbe adott napokkal, vagy az egész levonható akkor is, ha nem volt a teljes évben bérlő?
"A" Kft. kezességet vállalt "B" Kft. kölcsöntartozására. A két kft. között tulajdonosi kapcsolat nincs. "B" Kft. nem teljesített, ezért "A" Kft. bíróság által is kötelezve lett "B" Kft. tartozásának hitelintézet felé történő megfizetésére. Kérdés: "A" Kft. költségként elszámolhatja-e a kezesség miatt megfizetett összeget?
Tisztelt Lepsényi Mária! 2017-ben tartási-életjáradéki szerződést kötött egy magánszemély két eltartóval, 50-50 százalékban. Az eltartók havonta fizettek az eltartottnak egy összeget, és vállalták, hogy halála esetén kívánságának megfelelően eltemetik. Az eltartottnak élethosszig tartó haszonélvezete volt. 2018-ban elhunyt, az eltartók értékesítették az ingatlant. A tartási szerződésben 24 millió forintban jelölték meg az ingatlan értékét. A NAV az illeték alapjául az egy főre jutó összeget – 12 millió forintot – csökkentette a haszonélvezeti jog értékével, azaz 9 millió 600 ezer forint után kérte az illetéket. Kérdésem, hogy az eladási árból (32 millió forint) a 12 millió forintot vagy a csökkentett összeget vonhatom le, a befizetett illetékkel együtt? Másik kérdésem, hogy a temetési költség levonható-e? A számla az egyik eltartó nevére szól csak, így ő veheti figyelembe (nem egyenesági rokonok) a teljes összeget vagy megoszthatják? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az ingatlannak fele-fele arányban tulajdonosa egy hölgy és az élettársa. Nem bejegyzett élettársak. Az ingatlanon – közösen – több millió forint értékben értéknövelő beruházást hajtottak végre. Az összes számla az úr nevére szól. 5 éven belül eladják az ingatlant. Megoszthatják-e az igazoltan értéknövelő beruházásra költött összeget a tulajdoni hányad arányában a jövedelem meghatározásakor, annak ellenére, hogy csak az egyikük nevére szólnak a számlák? Válaszát köszönöm. Némethné T. Krisztina
Tisztelt Szakértő! Szeretnénk állásfoglalását kérni az alábbi problémánkra. Induló egyéni vállalkozó, heti 36 órás munkaviszony mellett személygépjármű-oktatóként fog tevékenykedni a vállalkozásában. A kérdésünk, hogy a 3 évvel ezelőttről jövő költségeket a mai napig bezárólag tudja-e érvényesíteni? Szakoktatói költségek díjai, mely elvégzése után tud szakirányú tevékenységet tud majd folytatni. Erre vonatkozóan kérjük, hogy fejtse ki a véleményét. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérném szépen a segítségét. Egy magánszemély megbízhatja-e a saját kft.-jét, ahol ő az ügyvezető, hogy újítson fel egy ingatlant, amit utána a magánszemély bérelne a kft.-től vállalkozási célból? Ha igen, akkor a felmerülő költségek elszámolhatók teljes mértékben a kft. részéről? Hogyan kell megítélni az ügyletet társasági adó, hipa, áfa tekintetében? Köszönettel!
Tisztelt Adózóna, Cégünk külföldi munkavállalónak fizet lakásbérletet rezsivel, amiről számlát kapunk minden hónapban a cégtől. A kérdésem az lenne, hogyan számolható el ez a kölség a cégünkben, illetve milyen adóvonzatok merülnek fel a költség elszámolása során. Válaszukat előre is köszönöm ! Üdvözlettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Egy telefontársaság a cég alkalmazottjával mint előfizetővel lakossági díjcsomag keretében szerződést kötött, melynek keretében a cég számlafizetőként, e-számla befogadójaként szerepel. A telefontársaság a számláját ki is bocsátotta, melyben a szerződésének megfelelően a vevő a magánszemély és számlafizető a cég. A telefonvásárlás célja céges ügyek bonyolítása, kifejezetten céges használat. Álláspontom szerint a szerződés és a számla az áfa visszaigénylést nem alapozza meg. A bizonylat költségelszámolásra alkalmassága is megkérdőjelezhető, és így arra az szja törvény szerinti adófizetési kötelezettség teljesítése is nehezen értelmezhető. Kérdésem, hogy van-e mód a számla céges elszámolására és ha igen, akkor milyen adó- és járulékteher mellett történhat az? A szerződés, határozott idejű egy éves hűségnyilatkozattal került megkötésre. Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték