Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely részt vesz egy rangos szakmai nemzetközi kiállításon. A kiállításra a cég képviseletében az ügyvezető utazik ki. A költségei ismereteim szerint elszámolhatóak. Mi történik akkor, ha az ügyvezetőt a felesége elkíséri, aki nem alkalmazottja a társaságnak? Az ő utazását terhelő költségek elszámolhatóak-e?
Üdvözlöm! Az üzemben történő kisebb, nagyobb sérülésekre vásárolt sebtapasz, valamint fertőtlenítő, fájdalomcsillapító használata, ami szükséges a cég optimális működéséhez (erős fejfájással elég nehéz koncentrálni) tekinthető a céghez szükséges eszköznek, amit el lehet számolni? Hiszen miért a dolgozó fizetné meg a munkahelyen történő kisebb vágásokra felhasznált fertőtlenítőt és sebtapaszt, valamint fájdalomcsillapítókat? Előre is köszönöm a választ.
Egy alapítvány saját gépkocsival rendelkezik. Azt mindig más és más munkatárs vezeti hivatalos üzleti útjain, több esetben több munkatárs is együtt utazik. Kérdésem, hogy milyen nyilvántartásokat kell vezetni, és milyen költségek és hogyan számolhatók el hivatalos üzleti utazás alkalmával?
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésben várom szakértői válaszukat. Az egyik ügyvédi irodám egy határozatlan idejű életbiztosítási elemet is tartalmazó balesetbiztosítást kötött az ügyvédi Iroda vezetőjére, és néhány munkavállalóra. Heti rendszerességgel több nap utaznak, mindenképpen szükségesnek érezte a kollégák testi épségét eképp is védeni. Az adott biztosítás egy kombinált termék, az alap életbiztosítás a következő biztosítási elemeket tartalmazza még: baleseti halál, baleseti rokkantság, baleseti műtét, és baleseti csonttörés és repedés. Kérdésem a következő: elszámolható-e költségként a cég nevére szóló biztosítás díja? Adóköteles-e az adott biztosítási díj? Ha igen, akkor mit kell a cégnek fizetnie? Illetve csak abban az esetben adóköteles, ha bekövetkezik a biztosítási esemény (például a dolgozót baleset éri, műteni kell és a biztosító részére ellátást fizet)? Ebben az esetben a cég vagy a dolgozó fog adózni? Válaszukat megköszönve Ötletmozaik Kft. Preilné
Tisztelt Szakértő! Egy személyszállítással foglalkozó társaság 815 fő utas védelmére irányuló csoportos élet-, baleset, és egészségbiztosítási keretszerződést köt, határozott időtartamra. Ebben az esetben milyen adókötelezettsége keletkezhet a szerződőnek, illetve van-e feltétele az adómentesen történő költségelszámolásnak? Válaszát köszönöm!
T. Szakértő! A munkavállaló saját gépkocsival jár a munkahelyére. Munkaidő beosztása miatt tömegközlekedéssel nem tudja megoldani. A munkábajárás költségét a munkáltató nem a 9 vagy a 15 forint-os térítéssel, hanem a gépkocsi tényleges 8 l/km fogyasztással kívánja elszámolni. Milyen módon számolhatom el? Milyen adó, bér, járulék terheli esetlegesen a munkavállalót és munkáltatót? Köszönöm .
Három tulajdonosa van egy üres lakó ingatlannak, A, B és C. A tulajdonosok kötöttek egymással megállapodást arról, hogy az ingatlan hasznosítását, így esetleges bérbeadását átengedik az egyik tulajdonostársnak, A-nak. Úgy alakult, hogy egy másik tulajdonos (B) kibérelné az ingatlant, ott szeretne egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni. Nem ingyen használná az ingatlant, hanem havi bérleti díjat és a felmerülő közüzemi díjakat és közös költségeket fizetné, eredeti megállapodásuk értelmében A tulajdonostárs részére. Megköthető-e ilyen szerződés a bérbeadó A és a bérlő B között, amely alapján a bérlő el tudja-e a bérleti díjat és rezsiköltségeket számolni egyéni vállalkozásában? Ha ez így nem működik, hogyan járjanak el?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni a következőket, mert konkrét választ még nem olvastam erről. Egyéni vállalkozó személygépkocsit bérel nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Az egyértelmű, hogy a bevétel 1 százalékát költségként elszámolhatja a lízingdíjból. Útnyilvántartást vezet, a hivatali használatra elszámolhatja az üzemanyagot. Kérdésem a következő költségekre vonatkoznak, amelyek az üzembentartót terhelik: kötelező biztosítás, CASCO, súlyadó, cégautóadó. A felsorolt költségekből mennyit lehet elszámolni? Esetleg az éves hivatali célú használat arányában? Kérdés még a lízingdíj kamata, azt miként számolhatom el költségként, mert gondolom az nincs benne az 1 százalékban. Köszönöm a választ!
Alanyi áfamentes, főállású egyéni vállalkozó szeretné a saját tulajdonát képező garázsát bérbe adni. Hogyan teheti ezt meg? A vállalkozásától függetlenül mint önálló tevékenységet kell-e leadóznia a bérbeadásból származó bevételt? Élhet-e a költségelszámolás lehetőségével? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy fordított adózású tevékenységet folytató kft. tulajdonosa úgy dönt, hogy elég haszon származik az anyagok beszerzési árrésén, nem szeretne a lehetőségként fennálló áfalevonással élni, és rendszeresen áfa-visszaigénylő lenni, minden anyag és szolgáltatás áfáját költségként/ráfordításként kívánja elszámolni. Ebben az esetben, a bejövő számlák levonható áfáját a költségnek-ráfordításnak megfelelő helyre számoljuk el, vagy minden áfatartalmat 86-os számlaosztályba kell könyvelni (ahogyan arányosított áfa esetében a le nem vonható rész tekintetében történik) és 2020. július 1-jétől így számára elég lesz csak a kimenő számlák vonatkozásában az adatszolgáltatást online jelenteni? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél SAP-rendszerrel dolgozunk, melyet bevezetésekor (17 évvel ezelőtt) aktiváltunk. A rendszer használatáért a havidíjat anyavállalunk részére fizetjük. Tavaly az online számla bevezetése kapcsán az anyavállalat a saját IT szakemberei díját átszámlázta részünkre. Ezeket költségként számoltuk el. Kérdésem, hogy helyesen jártunk-e el? Illetve idén pedig az SAP részeként egy CRM-rendszer bevezetésére került sor. Ehhez kapcsolódóan csak fordítási költségek merültek fel, azonban azok több milliós nagyságrendben. Kérdésem, helyes-e, hogy ezeket is költségként számoljuk el az idei év terhére? Válaszát előre is köszönöm!
Adott egy szakszervezet, amelynek van a tulajdonában egy nagyobb értékű ingatlan (üdülő). A szakszervezet ezt az ingatlant bérbe adja egy kft.-nek, amely azt üzemelteti. Az ingatlanon a kft. szeretne nagyobb beruházást végezni, nyílászárócserék, villamos vezetékek cseréje stb. A beruházás értéke kb. 15 millió forint. Szükségessé vált, elég elavult már. Ezt költségként könyvelhetjük, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Ha beruházás, akkor ez, gondolom, 2%-os értékcsökkenéssel számolható el 50 év alatt. Ha részben (50%-ban) ez pályázati pénzből valósul meg, akkor a kapott pályázati összeget elhatárolom, és az értékcsökkenés arányában (szintén 50 év alatt) számoljuk el egyéb bevételként? Jelenleg 10 évre szól a szakszervezet és a kft. között a bérleti szerződés. Ha 10 év múlva nem hosszabbítják meg a bérleti szerződést, akkor hogyan kezeljük tovább a tárgyi eszközök között nyilvántartott "bérelt ingatlanon végzett felújítást"? Várom válaszukat! Köszönettel!
Az egyik cég (kft.) most hozott 2017. évi költségszámlákat, mondván, hogy költöznek, és most találták meg azokat. Eredeti, áfás számlák. Kérdés, elszámolhatók-e utólag, ha igen, milyen módon?Önellenőrzéssel, a tárgyévben, vagy ebben az évben, áfa nélkül? Köszönettel: Benke Tamásné
Vállalkozásunk termékgyártással és forgalmazással foglalkozik. Évente 3-4 alkalommal szervez üzleti konferenciát, ahol a termékeit forgalmazókat meghívja, bemutatja új árucikkeit. A termékekről meghívott szakértők előadást tartanak. A rendezvény lebonyolításában munkaviszonyban álló dolgozók vesznek részt. Hogyan járunk el helyesen rendezvényen biztosított szállás, étkezés elszámolása során, mivel az eseményen meghívott szakértők, dolgozók és termékforgalmazók is részt vesznek. Köszönettel!
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a személyi jövedelemadóról szóló törvény 82. § (2) bekezdésének megfelelően közzétette a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat – írja honlapján a NAV.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték