Tisztelt Szakértő! Egy magyar cég szlovák állampolgárságú tulajdonosa szeretne bérelni személygépkocsit szlovák állampolgárságú tulajdonostól a magyar cégnek. Milyen kötelezettségei vannak a cégnek ezzel kapcsolatban, illetve elszámolhat-e költséget a személygépkocsi után? Köszönettel válaszáért.
Tisztelt Szakértő! Több millió forint értékű fogpótlást készíttet az egyik vállalkozás ügyvezetője. A szolgáltató számlát állít ki az összegről a vállalkozás nevére, a kifizetés is onnan történik. A szolgáltató meggyőzte, hogy más is így csinálja. Véleményem szerint ez nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, áfa nem vonható le, és adómentesen nem juttatható. Elnéztem valamit ebben a témakörben? Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Mlinár Jánosné
Orvos egyéni vállalkozó KATEGORIZÁLÁS ALATT Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó az szja-törvény 49. § alapján tételes költségelszámoló. 1. 2019. évben vásárolt 6 M Ft-ért személygépkocsit vállalkozási célra. Mikor és milyen összegű amortizációt számolhat el? 2. Kisvállalkozói kedvezményként leírhatja-e a szgk-t bevételt csökkentő tételként? 3. A kisváll-i kedvezménnyel párhuzamosan az adózás utáni jövedelmét is csökkentheti a szgk. értékével ? (Szja-bevallás 13-05.lap 97.sorában?) 4. Cégautóadót kell-e fizetnie, amennyiben kizárólag körzeti orvosi alapellátást végez? Illetve a kisváll. kedvm. miatt egyébként is kell cégautóadó? 5. Ha az alapellátás mellett magánpraxist is folytat, ebben az esetben szükséges a cégautóadó fizetés? 6. A szgk után elszámolható az üzemeltetési költség (üzemanyag, alkatrész, javítás, casco, bizt. stb.)? 7. 2018. decemberben jelentette be, hogy kilép a kisadózásból és 2019.01.01-től az szja-törvény 49. § szerint tételes költségelszámolást választott. 2019.decemberben ismét bejelentheti, hogy 2020.01.01-től újra kisadózó lenne? 8. Az előző pont szerinti bejelentés miatt 2019. évre még igénybe veheti a szgk. után a 6 M Ft kisvállalkozói kedvezményt illetve 4 M Ft fejlesztési tartalékot? 9. A leírt kedvezmények miatt az átlépéskor szükséges-e adózási korrekciókat végezni? 10. A katás körzeti orvos egyéni vállalkozó a magánorvosi praxisát (bőrgyógyászat) bejelentheti-e a vállalkozása mellett mint magánszemélyként végezhető önálló tevékenység ?
Tisztelt Szakértő! Orvos egyéni vállalkozó az szja-törvény 49. § alapján tételes költségelszámoló. 1. 2019. évben vásárolt 6 M Ft-ért személygépkocsit vállalkozási célra. Mikor és milyen összegű amortizációt számolhat el? 2. Kisvállalkozói kedvezményként leírhatja-e a szgk-t bevételt csökkentő tételként? 3. A kisvállalkozói kedvezménnyel párhuzamosan az adózás utáni jövedelmét is csökkentheti a szgk. értékével ?(Az szja-bevallás 13-05. lap 97.sorában?) 4. Cégautóadót kell-e fizetnie, amennyiben kizárólag körzeti orvosi alapellátást végez? Illetve a kisvállalkozói kedvezmény miatt egyébként is kell cégautó dó? 5. Ha az alapellátás mellett magánpraxist is folytat, ebben az esetben szükséges a cégautóadó fizetése? 6. A szgk után elszámolható az üzemeltetési költség (üzemanyag, alkatrész, javítás, casco, bizt., stb.)? 7. 2018. decemberben jelentette be, hogy kilép a kisadózásból és 2019.01.01-től katásként adózik. 2019. decemberben ismét bejelentheti, hogy 2020.01.01-től újra kisadózó lenne? 8. Az előző pont szerinti bejelentés miatt 2019. évre még igénybe veheti a szgk. után a 6 M Ft kisvállalkozói kedvezményt, illetve 4 M Ft fejlesztési tartalékot? 9. A leírt kedvezmények miatt az átlépéskor szükséges-e adózási korrekciókat végezni? 10. A katás körzeti orvos egyéni vállalkozó a magánorvosi praxisát (bőrgyógyászat) bejelentheti-e a vállalkozása mellett mint magánszemélyként végezhető önálló tevékenység? A szíves válaszadást megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Belföldi vállalkozás (kft.) gépjárműveket bérel Magyarországon, amelyeket a külföldi fióktelepe (RO) rendelkezésére bocsátott "Haszonkölcsön szerződés" alapján, díjmentesen. A fizetendő bérleti díjat a belföldi vállalkozás (kft.), az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket (üzemanyag, javítási ktg.) a külföldi fióktelepe számolja el. 1.) Helyesen jár-e el a belföldi vállalkozás? 2.) Milyen bizonylatok alapján számolható el a belföldi vállalkozás és az általa alapított külföldi fióktelep között történő "szolgáltatásnyújtás"? 3) Felmerülhet-e ÁFA adókötelezettség bármelyik félnél? 4) A belföldi vállalkozásnál TAO adóalap módosító tételt eredményezhet-e ezen ügylet után elszámolt, fizetett bérleti díj? Köszönettel: L.Kinga
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áfaalany, az általános szabályok szerint adózó mezőgazdasági egyéni vállalkozó. 2014-ben öröklés alapján került a tulajdonába az ültetvény. 2019-ben szeretné értékesíteni, úgy gondolom, hogy az egyéni vállalkozás bevétele lesz, mivel a földhasználatot bejegyezte, és művelte az ültetvényt, ezzel kizárólagos üzemi célt szolgáló tárgyi eszközzé vált. Kérdésem a bevétellel szemben milyen költséget számolhatok el? A hagyatéki eljárásban szereplő költséget, szerzéskori értéket elszámolhatom-e a bevétellel szemben? Tisztelettel: Kiss Ferencné
Tisztelt Szakértő! Társaságunk előfinanszírozási szerződést kötött tehergépkocsi-vezetői engedély megszerzéséhez, melynek keretében havi 40 ezer forint támogatást biztosított 6 hónapon keresztül egy magánszemélynek, azzal a feltétellel, hogy az engedély megszerzése után 2 évig nem szűnik meg a munkaviszonya. A támogatás összegét eddig egyéb követelésként tartottuk nyilván. Mivel a feltételekben rögzített 2 év letelt, így ez az összeg költséggé válik. A kérdésem: milyen költségnek lehet elszámolni, illetve milyen adóügyi vonzatai vannak mind a dolgozó, mind a munkáltató számára? Köszönettel: Szalainé Virág Zsuzsa
Ez a cikk azok számára ismerteti a szabályokat, akik önálló tevékenység keretében, egyéni vállalkozóként, vagy a jármű hivatali, üzleti használatáért kapott költségtérítéssel szemben kívánnak költséget elszámolni.
Tisztelt Szakértő! Cégünk tulajdonos/ügyvezetőjének tulajdonában áll tulajdoni lap szerint kivett, beépítetlen terület, amelyen a kft. szeretne egy könnyűszerkezetes üzemcsarnokot létesíteni. Azért, hogy ezt megtehesse, a magánszemély tulajdonosnak fizetne a cég előre egy nagyobb összeget. A kérdésem az lenne, hogy ezután a bevétel után a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezne? A fent leírt ügylet bérbeadásnak minősül-e, illetve hogy milyen költséget tud a magánszemély elszámolni?
Tisztelt Szakértő! Röviden összefoglalva, egy több száz fős cégről beszélünk, ahol le fog járni a jelenlegi irodával fennálló bérleti szerződés. Már megvan az új iroda, ahova átköltözik, ami egy teljesen új épület, amit a cég maga fog a saját igényeinek megfelelően berendezni, kialakítani. A költözéssel kapcsolatban felmerülő költségek igen jelentősek. A kialakítással kapcsolatban felmerülő járulékos költségek lehetséges számviteli elszámolásával kapcsolatban szeretnék érdeklődni. A ténylegesen felmerült és a tervezett költségek az eszközként nyilvántartásba vehető berendezési tárgyakon felül: – belső desing megtervezése, – technikai feltételekkel kapcsolatban felmerülő konzultációs díj – project management resource cégen belül (a projekt lebonyolítására dedikált emberi erőforrás költsége) – a költöztetésbe bevont külső vállalkozó által számlázott project management szolgáltatási költségek. Ha jól gondolom, ezek a költségek nem aktiválhatók semmilyen eszközre, amelyet majd az új iroda használatba vételekor fogunk aktiválni. Ezek a költségek csak tárgyévi költségként számolhatók el, vagy van esetleg más lehetőség is? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tulajdonában tárgyi eszközök között található két darab személyautó, állományi létszáma 4 fő, ebből csak háromnak van jogosítványa. Mivel nem minden esetben utaznak autóval, néha a jogosítvánnyal nem rendelkező személyt is el kell küldeni hivatalos ügyben. Elszámolható-e a helyi menetjegy, ha azt bizonyos időközönként 10 darabos gyűjtőjegy formában vásárolják meg? Abban az esetben, ha elszámolható, az áfatartalmát levonásba lehet-e helyezni, illetve felhasználása esetén szükséges-e kiküldetési rendelvényt írni a felhasznált menetjegyhez? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás, amely szerződésben áll egy közüzemi céggel. A vállalkozás bérbe adja a telephelyet, és szeretné, ha a bérlő fizetné közvetlenül a közüzemi díjat. Az átírás megtörténik, de a vevő mégis marad a vállalkozás, a bérlő pedig a számlafizető. Így kerül feltüntetésre a számlán is. Ebben az esetben a bérlő el tudja számolni a vállalkozásában a számlát? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Használt autókkal foglalkozó magyarországi egyéni vállalkozó használt személygépkocsikat vásárol Németországból, egy másik kereskedőtől. A német partner számlájában utal arra, hogy különbözeti adózást alkalmaz az értékesítése során. A szállítást az egyéni vállalkozó az alábbi módon oldja meg: – saját lábon hozza be a személygépkocsit, – egy magánszemélytől kölcsönkapott trélerrel, melyről csak egy szerződés van, hogy ő vezetheti az adott gépjárművet. Mind a két esetben kér számlát a tankolásokról. Ezen számlák elszámolhatók-e az egyéni vállalkozásnál költségként? Kell-e a vállalkozónak útnyilvántartást vezetnie a két esetnél? Az egyéni vállalkozó az autókat átnézeti egy szerelővel, aki megállapítja, hogy néhány alkatrészt cserélni kell. Az alkatrészek, valamint a szerelési díjak áfájának 50%-a levonásba helyezhető? Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következőben: adott egy egyéni vállalkozó, aki a családi háza mögött húsboltot üzemeltet (a feldolgozás is ott ttörténik), minden engedélye megvan évek óta. Napkollektort szereltetett fel. Ennek a költsége a vállalkozásban elszámolható-e, megbontva az üzlet és a lakás százalékos arányában? Valamint az áfa vissza igényelhető-e? A költségelszámoláshoz szükséges-e, hogy az üzlet külön helyrazi számon szerepeljen? Az én értelmezésemben az szja-törény 11. számú melléklete szerint a tevékenységgel arrányosan lehet a beruházást elszámolni, és nem kell, hogy külön helyrajzi számon szerepeljen az üzlet. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2018. évben ipartelepen ingatlant vásároltunk, amit társasházként értékesítettek (pl. 38/.. tulajdoni hányad). Az ingatlanban kialakítottunk irodát, műhelyt, mellékhelyiségeket. A használatbavétel 2019. 05. hóban történt. Kérdésem: a 2018.10., 11., 12. havi közös költség. amit 2019. 01. hóban fizettünk, számviteli bizonylat alapján a bekerülési ár része, vagy külön költség? Könyvelésem: 163-4541 2018. évben. Még egy kérdés: a 2017. évi fejlesztési tartalékot 2018. évben erre az ingatlanra fel lehet-e oldani? 2019. évtől kiva adózást választottunk. Válaszát köszönöm szépen! Reményik Anikó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték