1159 találat a(z) költségelszámolás cimkére
Bérbeadáshoz kapcsolódó költségelszámolás ideje
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Ingatlannal rendelkező egyesület adózása (tao)
Kérdés
Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.
Közhasznú nonprofit kft. – repi?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nonprofit kft. fogyatékosok ellátásával foglalkozik, benntlakás nélkül napközi, nappali ellátást, foglalkoztatást biztosít a résztvevőknek. Szerződésük szerint biztosítja az ellátottaknak a foglalkoztatást, fejlesztést és a napi egyszeri étkezést (ebédet kapnak), életvezetési képesség kialakításának segítését, rehabilitációs programot. Ez egy komplex szolgáltatás, térítési díj ellenében, az étkezésért külön nem fizetnek. a kft. rehabilitációs programjai között szerepel (a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében), hogy a gondozottak rendszeresen mennek kirándulni, rendezvényeken vesznek részt. Fejlesztésük, társadalmi integrációjuk érdekében disznóvágást tartottak a napközi udvarán. Ehhez megvásárolták a sertést, fűszereket. A disznóvágásból előállított termékeket (kolbász, sonka stb.), illetve a húst majd egy későbbi időpontban kirándulásai, közös eseményeik keretében fogyasztják el. Ebben az esetben a megvásárolt sertés stb. reprezentációnak minősül (és számolni kell annak adóvonzataival), vagy a foglalkoztatás, fejlesztés anyagköltsége? A szerződésben meghatározott térítési díj tartalmazza a napi egyszeri étkezést. A feldolgozott sertést akkor fogyasztják majd el, amikor a gondozottak nem tartózkodnak a napköziben, hanem külső foglalkozáson vesznek részt. Akkor végeredményben ez a térítési díjért kapott ellátás? Köszönöm!
Lakásbérbeadás adózása ha a bérbeadó lakcíme megegyezik a bérlemény címével
Kérdés
Állásfoglalást illetve tanácsadást szeretnék kérni, ingatlan bérbeadás adózás ügyében. Kétszintes családi házunk (férjemmel 50- 50%-ban tulajdonosok) alsó lakrészét szeretnénk hosszútávon bérbe adni. A közüzemi főórák mérik a teljes ingatlan fogyasztását. A bérlők havi rezsiköltsége havi házi elszámolásban történhet csak. A felső szinthez tartozó altmérők fogyasztását levonjuk a főmérők által mutatott fogyasztásból és az eredmény lesz a lakrészhez tartozó ténylegesen fogyasztás elszámolás alapja. Ebben az esetben hogyan lehet a tételes elszámolással adózni? Elég, ha vezetem a házi elszámolást ahhoz hogy a bevételből le tudjam vonni a rezsiköltséget? Mivel fölöslegesnek tartjuk hogy mindketten adózzunk a bevétel után így úgy döntöttünk hogy férjem lemond a bérbeadás jogáról és az ebből származó jövedelemről is. Amortizációs költségre vonatkozóan van-e korlátozás abban a tekintetben ha a bérbeadó állandó lakcíme azonos a bérlemény címével (két külön lakrész, nem társasház hanem családi ház)? Segítségüket előre megköszönve várom mielőbbi visszajelzésüket, Tisztelettel, Bátai Mária
Ingatlan-bérbeadás tételes költségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozó (fodrász) magánszemélyként adja bérbe saját tulajdonában álló lakását négy kifizetőnek, akik fodrászként, illetve kozmetikusként dolgoznak a lakásból kialakított "szépségszalonban". A tulajdonos hölgy is itt dolgozik, mint fodrász, katás egyéni vállalkozóként, az ingatlannal kapcsolatban felmerült rezsiköltségeket nem számolja el a vállalkozásában. A bérbeadást mint magánszemély számlázza ki önálló tevékenység bevételeként. A kérdésem az lenne, hogy az ő esetében lehetséges-e, hogy a 10%-os költségátalány figyelembe vétele helyett tételes költségelszámolással állapítsa meg az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét? Amennyiben igen, a rezsiköltségeket milyen arányban veheti figyelembe? Például a saját és a bérbevevői által, a szalonban ledolgozott idő figyelembevételével állapítsunk meg egy arányszámot? Segítségét megköszönve!
Több ingatlan bérbeadása
Kérdés
Magánszemélyként több saját tulajdonú ingatlant adok bérbe. Az egyik ingatlant 2016-ban nem sikerült csak december hónapban kiadni, a másik folyamatosan ki volt adva. Kérdésem, hogy a ki nem adott időszakra felmerült rezsiköltségek, melyek meghaladják az egyhavi, ebből az ingatlankiadásból származó bevételt, a 2016. évben felmerült összes költségben szerepelhetnek-e? Köszönöm: Mikro
Nyugdíjas adószámos magánszemély
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdésekben. Ügyfelem öregségi nyugdíjas, adószámos magánszemély, áfa alá tartozó őstermelő. – Magánszemélyként bérleti díjról is állít ki számlát. Ezt is áfával növelten kell kiállítania? A 10% költséghányad-levonást nem alkalmazhatja, ha adószámos magánszemélyként a tételes költségelszámolást alkalmazza? –Van-e, és milyen mértékű adó- és járulékkötelezettsége a kiadott számlái (szőlőeladás) után, ha a havi bevétele meghaladja a minimálbér 30%-át? – Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot (fix összegűt) fizetnie? – Mint adószámos magánszemély van-e valamilyen korlátozás a költségelszámolásában, értékcsökkenési leírás elszámolásában? – Úgy tudom, mint adószámos magánszemély, nincs iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége. – 2016-ban több alkalommal mezőgazdasági fejlesztési támogatásban részesült (például fagykár miatt), ez ugye nem adóköteles bevétel? Köszönöm segítségét!
Lakásbérbeadás bevételével szemben elszámolható költségek
Kérdés
Lakásbérbeadás bevételével szemben elszámolható költségek, ha meghaladják a bevétel összegét, át lehet vinni a következő évre?
Fiatal gazda támogatásból életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Fiatal gazda támogatást kapott egy nem főállású mezőgazdasági tevékenységű egyéni vállalkozó. A támogatást 2015-ben kapta meg. 2016. évben a támogatás összegéből 3 millió forintot felhasznált egy egyszeri díjfizetésű befektetési egységekhez kötött életbiztosításra. A biztosítás ismérvei: kockázatviselése határozatlan időtartamú, lejárati ideje nincs, a szerződő és a biztosított is a kérdésben szereplő magánszemély, a kedvezményezett az egyéni vállalkozó felesége, közlekedési baleseti halál esetére. A biztosítási díj megfizetésére során a vállalkozói bankszámláról a vállalkozó magán bankszámlájára utalt 3 millió forintot, majd ezt az összeget továbbutalta a biztosító felé. 1. A biztosítási díj nem lehet költsége biztosítási díjként az egyéni vállalkozónak, mivel azt nem az alkalmazottja javára kötötte (szja-törvény 11. mellékletének 1/5 pontja). Viszont nem költség a 11. fejezet 1/9. pontja alapján sem, mivel a biztosítás célja nem a vállalkozói bevétel vagy annak megszerzéséhez szükséges feltételek biztosítása. 2. Így tulajdonképpen az egyéni vállalkozó saját magánbiztosítási céljaira felhasznált 3 millió forintot, amit nem önálló tevékenység bevételének minősíthetünk. A felhasznált összeg járulék-, szocho- és szja-terheit kell megfizetnie, bevallania? A felhasznált támogatás vállalkozói bevételként, a 3 milió forint plusz az adói pedig – mint vállalkozói kivét – költségként lesznek elszámolhatók? Válaszukat előre is köszönöm! Bolcsik Anita
Gépkocsi-költségelszámolás üzembentartó esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e kiküldetési rendelvény alapján költség azon gépjárműre, mely az adott személy tulajdonában van, de egy harmadik személy a forgalmiba bejegyzett üzembentartó? Köszönettel.
Őstermelői költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az őstermelő elszámolhatja-e költségként a tartozásának rendezése kapcsán az általa a végrehajtónak és a hitelezőnek kifizetett végrehajtói költséget és végrehajtói jutalékot?
Bérbeadás utáni eho elszámolása
Kérdés
Magánszemély elszámolhatja-e költségként a bérbeadás után fizetendő ehot és az építményadót? Ha az ingatlan a magánszemély tulajdonában van, de a bérbeadás vállalkozóként történik, elszámolható-e az építményadó? Ha a vállalkozás nyereséges és ehot is fizet a vállalkozó, elszámolható-e költségként? Előre is köszönöm.
Külföldi autópályadíj, benzin- és parkolásszámla
Kérdés
Azt szeretném kérdezni a tisztelt szakértőtől, hogy kft. elszámolhatha-e az ügyvezető által külföldön tankolt üzemanyag számláját, parkolási cédulákat, valamint autópályadíjakat. A kft. nem áfás. Ezek a bizonylatok nem tartalmazzák sem a kft. nevét, sem a rendszámot. Kell-e valami indok, hogy ezek a kiadások miért merültek fel, milyen célból volt küldöldön, uniós tagországokban? A fizetés nem bankon keresztül történt. Rá kell-e iratnom az ügyvezetővel, hogy mi van egyáltalán a bizonylaton, ami esetleg nem egyértelmű (például lengyelül van valami ráírva)? Ha elszámolható, akkor milyen feltétellel, mit szükséges tenni hozzá? Köszönöm a választ.
Egyéni cég alakulásának számviteli elszámolása
Kérdés
Egyéni vállalkozó egyéni céggé alakul. Létrehozta az egyéni céget, melybe apportként bevitte az egyéni vállalkozás tárgyi eszközeit és árukészletét. Hitelállományát átvállalt kötelezettségként átvette az egyéni cég, és azt időbelileg elhatárolta. Kérdésem a pénzkészlettel, vevő-szállító állománnyal kapcsolatos. Ugyanaz a bankszámlája, melyen folyamatosan bonyolította forgalmát az egyéni cég. A bankszámla nyitóegyenlegét hogyan könyveljem el az egyéni cég nyitómérlegében? A vevőket nem apportáltuk, de az egyéni cég bankszámlájára folyik be a bevétel. December 31-éig befolyt az összes vevőállomány. Kérdésem, hogy ez most az egyéni vállalkozás bevétele, és ott adózza le, vagy már az egyéni cégé? Ha az egyéni cég bevétele, akkor hogyan könyveljük a nyitó egyenleget? A vevőszámlák áfatartalmát az egyéni cég megszűnéskor bevallotta, és megfizette. Szállítói tartozással hasonló a kérdés. Az egyéni vállalkozás által már eladott árukhoz kapcsolódik a szállító állomány. Ezért az egyéni vállalkozó számolja el költségként, vagy az egyéni cég? Ha az egyéni cég, akkor hogyan könyveljük a nyitó egyenleget? A nyitó szállítói tartozásokat is az egyéni cég fizeti ki. A nyitó árukészletet, ha nem viszem be apportként az egyéni cégbe, akkor ha az egyéni cég értékesíti, akkor a nyitó készlet költségként elszámolható-e, vagy az egyéni vállalkozó a megszűnés szabályai szerint leadózza és az egyéni cégnek az értékesítéssel szemben nem lesz költsége a nyitó árukészlet? Siket Mária könyvelő
Bt.-tag temetkezési költsége
Kérdés
Bt.-tag halála miatt a temetkezési költség adómentesen elszámolható?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
