További kérdésem merült fel a költségelszámolással kapcsolatban. Egyik az, hogy a gázkazán cseréjét – ami a kémény bélelésével együtt kb.1 millió Ft – szintén elszámolhatom-e egyösszegben. A másik pedig az, hogy a parkettázás és a gázkazán cseréje is a régi és az új-leendő bérlő közötti időszakban történik, amikor is konkrétan nem számlázok a bérbeadásért. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Előfordul, hogy területi képviselőink a kiküldetés során a parkolásról vagy az étkezésről csak parkolójegyet, illetve nyugtát – áfás számlát nem – adnak le a havi elszámoláskor (sok helyen nem tudnak a kollégák számlát kérni, például, ahol parkolóautomata van). Ezt elfogadhatjuk, kifizethetjük, a parkolást parkolási költségként az étkezésről szóló számlát pedig egyéb meghatározott juttatásként elszámolhatjuk-e? Válaszát előre köszönöm: Andrea
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó családi házat építtetett. A házban egy helyiséget irodának alakított ki, ahol az ügyfeleket fogadja, dolgozik és prezentációkat tart. Kérdésem, hogy milyen módon számolhatja el az iroda kialakításának költségeit, és annak mi az alapja? (Mikor számolhatja el a költségeket, milyen mértékben és milyen módon kell alkalmazni az értékcsökkenést?)
Tisztelt Szakértő! A cég, melynek könyvelünk, telephelyet bérel egy magánszemélytől. A telephely áll egy lakásból, elkülönülten van egy boltként használt helyiség, mellette tárolásra alkalmas helyiségek és a kert. A bérbeadó, mint adószámos magánszemély számlát ad a bérbeadásról, a cég pedig elszámolja azt. A problémám az, hogy a cég tulajdonosa és a családtagjai a lakásban laknak. Tehát nem teljesen csak a vállalkozás érdekeit szolgálja a bérlemény. Hogyan kell adózni ez után? (A cégvezető és egyben tulajdonos munkaviszonyban áll a céggel, és fizetést is kap a cégtől.) Munkabérként kell leadózni vagy természetbeni juttatásként? A másik kérdés pedig az, hogyan kell megállapítani az arányt a bérleti díjból, amire azt mondjuk, hogy ez a lakásra esik, és adózik a cég pluszban utána? Köszönettel várom válaszukat.
Egyéni vállalkozó a saját házát használja a vállalkozás érdekében. Ilyenkor kell-e szívességi lakáshasználati szerződést írni? Tulajdonképpen mint magánszemély adja használatra az ingatlant a saját vállalkozásának. Ebben az esetben a lakás felújításakor milyen költségeket lehet elszámolni?
Egy kft. eredménytartaléka terhére új építésű lakást vásárol, melynek átadása 2018-ban megtörténik. A cég az ingatlant irodának fogja használni. A vételárban szereplő 5 százalék áfát visszaigényelheti-e? Szükséges-e az irodává történő átminősítés, ha az üzemeltetési költséget el szeretné számolni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy szociális szövetkezet, melynek egy építőipari cég felújításról adott áfás számlát. Az ingatlan a szociális szövetkezet egyik tagjának a tulajdonában van. A szövetkezet és a tag határozatlan időtartamra ingyenes használati szerződést kötöttek, melybe belefoglalták, hogy felújítás végezhető az ingatlanon. Az ingatlan helyrajzi szám alapján ketté van osztva (/A és /B), mindkettő lakóingatlanként szerepel a földhivatal nyilvántartásában. Kérdéseim a következők: a felújításról szóló számla költségként elszámolható-e a szövetkezetnél? A kötött használati szerződés megállja-e a helyét a felújítási költség elszámolása szempontjából? Ezt tovább kell-e számláznia a szövetkezetnek a tag felé abban az esetben, ha felbontják a szerződést? Amennyiben elszámolható, hogyan tartom nyilván a felújítást? Jól gondolom (abban az esetben, ha elszámolható), hogy az áfa le nem vonható, tekintettel arra, hogy lakóház szerepel az ingatlan megnevezésében? Segítségét köszönöm! Üdvözlettel: Mák Beáta
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás futópadot akar venni, hogy dolgozói kikapcsolódásként használják. Kérdésem: elszámolható-e vállalkozás érdekében felmerült költségként, vagy a vásárlási összeg növeli az adóalapot, és az áfát nem lehet visszaigényelni. Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaságunk, mint vadászatra jogosult, köteles hivatásos vadászt alkalmazni, akinek lődíj jár az elejtett vad után. Kérdésünk, hogy ez adóköteles jövedelem-e számára, elszámolhat-e ezzel szemben költséget, illetve, hogy milyen mértékig szükséges költségszámlákkal rendelkeznie? Köszönettel: Jászné
Az értékcsökkenési leírás elszámolása jelentős tétel a költségek között. A gépek, berendezések, felszerelések esetében többféle választási lehetőség van az általános szabály helyett, miközben az újonnan vásároltaknál általános esetben is gyorsított értékcsökkenési leírást lehet alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki futárszolgálattal foglalkozik, 30 darab tehergépkocsival és ugyanannyi sofőrrel rendelkezik. A tehergépkocsi sofőrje vezeti a fuvarlevelet. Arról az egyéni vállalkozó adminisztrációja menetlevelet készít, ahol a kormányrendelet szerinti fogyasztási normával és a NAV által közzétett üzemanyagárral kiszámolják az üzemanyagköltséget és ez alapján könyvelik költségként a pénztárral szemben, az egyszeres könyvvitelnek megfelelően. 1. kérdésem: elszámolható-e így költségnek az üzemanyag, számla nélkül (mert nem kérnek számlát), a menetlevél alapján? Elegendő bizonylat-e ez az szja-törvény szerint? Próbáltam ezt a gyakorlatot az szja-törvény 3. számú melléklet II. igazolás nélkül költségként elszámolt tételek 3. pontját, illetve a 11. számú melléklet III. járművek költsége 1/a) pontját rá vonatkoztatni. De nem tudom, hogy ezek ide vonatkozó részek-e a törvényből, és ha jó gyakorlatot követ az egyéni vállalkozó, akkor azt mely törvényi hivatkozás alapján teheti meg, hogy számla nélkül számolja el az üzemanyagköltséget. 2. kérdésem. Ezt az üzemanyagot, mivel egyszeres könyvvitelről van szó, pénzforgalmi szemléletnek megfelelően pénztárral szemben könyveli az üzemanyag rovatszámra, annak ellenére, hogy itt pénzmozgás nem volt. Volt a benzinkútnál pénzmozgás, de arról nem kérnek bizonylatot. Válaszukat előre is köszönöm. Polyák Márta
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk befektetési célú társasházi lakóingatlan építésével és értékesítésével foglalkozik. A vevőkkel lakóingatlan értékesítéséről szóló szerződést köt. Az építkezés folyamán a vevőktől előleget szed. Kérdésünk: a műszaki tartalom teljes elkészültével kiszámlázható-e, illetve árbevételként elszámolható-e az ingatlan szerződés szerint "lakás"-ként anélkül, hogy az építő a használatba vételi engedélyt megkapta volna? A számviteli teljesítésnek feltétele-e a használatba vételi engedély? Köszönettel: Pintér Gyöngyi
Tisztelt Szakértő, Feleségemmel 50-50%-os tulajdonosok vagyunk egy lakásban (házasságkötés előtt történt a vásárlás). Szeretnénk bérbe adni, és szabályosan adózni utána. Mivel nekem van egy katás egyéni vállalkozásom, így az tűnik a legkönnyebben járható útnak, ha mi – a tulajdonosok – megállapodunk abban, hogy a feleségem adja ki, és vallja be jövedelemként és adózik utána. Tételes költségelszámolást szeretnénk alkalmazni, mert nem szeretnénk a közüzemi számlákat átíratni. A probléma csak az, hogy ezek az én nevemre szólnak. Kérdések: – Mit kell tartalmazni a tulajdonosok között megkötött megállapodásnak? – Költségként el tudja számolni a feleségem az én nevemre érkező közüzemi számlákat? – Szeretnénk értékcsökkenést is elszámolni költségként (vételár 2%-a (évente, időarányosan). Itt elszámolhatja a teljes vételár 2%-át vagy csak a felét? Amennyiben a kiadás előtt kifestjük, veszünk bele bútorokat, akkor az költségként ilyenkor is elszámolhatom (értékcsökkenés leírása esetén), vagy csak értéknövelő beruházásként? Ha értéknövelő beruházás, akkor az értékcsökkenés-alapot növelhetem vele? Ilyenkor az értéknövekedés jövedelemnek is számít? Lehet olyat, hogy a festést és a bútorokat csak költségként számolom el, nem mint értéknövelő beruházást? Előre is köszönöm a válaszokat!
Az egekbe szökő albérletárak miatt a lerobbantabb állapotú, de olcsóbb lakások is egyre inkább a leendő bérlők látókörébe kerülnek. Megoldás lehet a megfelelő színvonalú lakhatásra az is, ha a bérbevevő – a bérbeadó beleegyezésével – újítja fel a lakást, ha hosszabb távon szeretné azt bérelni.
Vendéglátó üzletben az egyszerűsített foglalkoztatottnak a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100 százalékos bérpótlék jár. Jól gondolom-e, hogy ha az ekkor foglalkoztatottnak a garantált bér jár, és csak a munkaszüneti napon végez (8 órás) munkát, akkor a kötelezően fizetendő, pótlékkal növelt bér egy része már az egyéni vállalkozónál nem a vállalkozás érdekében felmerült költség? Ha pedig ugyanez a dolgozó közvetlenül az ünnep előtt vagy után is dolgozik néhány (összesen 5) napot, akkor már az összes költség érvényesíthető? Ha jól gondolom az előzőeket, akkor ez igazságos a vállalkozással szemben?
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték