A 2020. március 24-én hatályba lépett kormányrendeletben a kormány kibővítette a veszélyhelyzeti intézkedések körét, és előírta, hogy az adóhatóság előtt folyamatban levő végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig szünetelnek. A vállalkozások azonban nem mentesülnek az adó önkéntes megfizetése alól – írja közleményében a Deloitte Legal.
A NAV október 31-éig értesíti azokat az adózókat, akiknek adó-, illetve vámtartozása vagy túlfizetése van, továbbá késedelmi pótlék értesítőt is küld.
Nincs lehetősége az adóhatóságnak adóbírság szankciót alkalmazni az adózás rendjéről szóló (korábban hatályos) 2003. évi XCII. törvény (Art.) 128. paragrafusának (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő-hosszabbítást az adóhatóság negligálja – mondta ki a Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozatában a Kúria.
Tisztelt Szakértő, a következőkben szeretném szakértői tanácsát kérni: vállalkozásunk 2015. 03. 31-én befejeződő üzleti évét követően (naptári évtől eltérő üzleti éves volt, üzleti év időszaka: 04.01-03.31.) képzett fejlesztési tartalékot tervezett jövőbeni beruházásaira. Sajnos a beruházások nem valósultak meg a törvény által meghatározott felhasználhatósági időben 2018.12.31-ig (2015.03.31 + 4 üzleti év:– időközben visszatért a vállalkozás a naptári év szerinti üzleti évre, így lett egy tört éve 1. év 2015.04.01-2016.03.31., 2.év 2016.04.01-2016.12.31. 3. év 2017.01.01-2017.12.31. 4. év pedig a 2018.01.01-2018.12.31. volt). Az összeget legkésőbb tehát 2018.12.31-éig befejeződő üzleti évében tudta volna feloldani, de nem történt beruházás. Kérdésem az lenne 1. Kell-e bármilyen bevallásban, beszámolóban egyéb módon valahol NAV felé feltüntetnünk a fejlesztési tartalék visszavezetését és ennek okán fizetendő taót , késedelmi pótlékot? 2. A könyvelésben milyen módon kell visszavezetnem eredménytartalékba az összeget? 3. Hogy számolom ki rá a fizetendő társasági adót (alkalmazandó árfolyam – mivel EUR a könyvelés devizaneme – tao-kulcs? 4. Milyen további késedelmi pótlékot és egyéb tételt kell fizetnie a vállalkozásnak a fel nem használt fejlesztési tartalék miatt, ezt mely időszakra kell számolni? 5. Milyen határidővel kell ezt a taót és késedelmi pótlékot stb. megfizetnie a vállalkozásnak? (A 2018 évi beszámoló még készül, nem került közzétételre.) Köszönöm a mielőbbi válaszát előre is!
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
Sokba kerülhet várni a NAV-ra, inkább minél előbb javítsák ki a hibákat a vállalkozások! – figyelmeztet a a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Januártól a jelenlegi minimum három és félszeresére nő a késedelmes vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke.
Adózási szempontból speciális „műfaj” a késedelmi pótlék, amire az ősz folyamán érdemes kiemelt figyelmet fordítani annak érdekében, hogy megússzuk az újabb büntetést, vagy a NAV elvonjon tőlünk egy könnyítést.
Tisztelt Szakértő! 2012. év végén képzett fejlesztési tartalékot 2016. adóévben kellett volna felhasználni, de ez nem történt meg teljes egészében. A vállalkozás azonban elmulasztotta 2017.01.31-ég megfizetni és 2017.05.31-ig bevallani a 1629-es adóbevallásában a különbözet után járó társasági adót és a késedelmi pótlékot. Erre most szeretne önellenőrzést beadni. Van-e erre lehetősége további szankció nélkül, ha az adót és a késedelmi kamatot az önellenőrzés napjáig megfizeti?
Tisztelt Adózóna! Kifogásolható-e az a gyakorlat, hogy ha a vevő késedelmesen egyenlíti ki tartozását, akkor a pénzügyi teljesítéskor először a késedelmi kamat könyvelése történik meg a szállítónál majd az ezen felüli résszel a vevői követelését csökkenti a jogosult. Az ilyen gyakorlatnak milyen feltételei vannak illetve milyen dokumentáció szükséges ?
A NAV áfaellenőrzés során áfahiányt állapított meg, bírságot és késedelmi pótlékot vetett ki. A kérdésem: hogyan könyvelem, kontírozom a fizetendő áfát, késedelmi pótlékot és bírságot? A határozatot 2017-ben, májusban kaptuk, a vizsgált időszak a 2015. év volt.
Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség.
Az agrárium helyzetének javítása érdekében törvénymódosításokat kezdeményezett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke – közölte a szervezet az MTI-vel.
Sietniük kell azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik 2014-ben fejlesztési tartalékot képeztek, a fel nem használt összeget ugyanis 2017. december 31-éig költhetik el beruházásra szankciómentesen.
Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a határozat meghozatalára.
Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték