Egyéni vállalkozónak 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy magánszemélyként 180 napon túli tartozása van? A sokakat érdeklő kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszol.
Egy bt. 2010-ben 2 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, az összeget lekötött tartalékba vezette, a társaságiadó-alapját csökkentette. 2011-2014 években beruházásra fordított 1 500 ezer forintot. A tárgyévi beruházásoknak megfelelő összegeket minden évben visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A lekötött, de fel nem használt rész (500 ezer forint) után a 19 százalék társasági adót késedelmi pótlékkal növelten vissza kellett volna fizetni 2015. január 31. napjáig, és a 2014. évi társaságiadó-bevallásban kellett volna bevallani. A társaság a 1429-es bevallásában ezt elmulasztotta, 2014. dec .31-én az 500 ezer forint még lekötött tartalékként volt nyilvántartva. A visszavezetés 2015. április 30-án történt. A 1429-es bevallást önellenőrizni kell, feltüntetve annak 16. sorában a 95 ezer forint TAO kötelezettséget. A késedelmi pótlékot esetünkben 2011. június 1–2014. december 31-éig kell számítani és a 16. sorban bevallani, vagy a lekötés feloldásának (2015. április 30.) napjáig? Az így számított késedelmi pótlékot adóalapnövelő tételként be kell-e állítani a 1429-es bevallásba, vagy az 2015. évi módosító tétel lesz? Az önellenőrzési pótlékot 2015. június 1-jétől az önellenőrzés napjáig állapítjuk meg?
Egyéni vállalkozónak késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van, ami 180 napon túli tartozás. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van, mint magánszemély? Köszönettel: Sipos Éva
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nél, amely végelszámolásnál megszűnt, a záró beszámoló bevallását megelőzően pontosan kiszámítottuk, hogy mennyi késedelmi pótlék jár a NAV-nak. Kaptunk is ellenőrzést, ahol kiderült, hogy amit mi kiszámítottunk, az túlfizetésnek minősül, mivelhogy a NAV valamilyen ok miatt elfelejtette ezt előírni. Folyamatosan néztem a folyószámlát, és gondoltam, mielőtt kiadják a törlési kérelmet a cégbíróságnak előírják, hogy a folyószámla nullás legyen. Ez nem történt meg. A NAV kiadta a törlési kérelmet, de a túlfizetésről nem tájékoztatott. Miután a tudomásunkra jutott, hogy a céget törölték, próbáltuk visszakérni a pénzt, de azt mondták, hogy csak akkor adnák vissza, ha az szerepelt volna a vagyonfelosztási javaslatban. Mi előre nem tudtuk, hogy a NAV elfelejti majd előírni a késedelmi pótlékot. Így most nem kapjuk vissza az összeget, mivel arról akkor kellett volna rendelkeznünk, amikor még nem törölték a céget. Honnan kellett volna tudni, hogy a NAV mit fog tenni ezzel az összeggel? Tényleg lehetősége van ezek után a pénzt benyelni jogcím nélkül? A jogcím az előírás lett volna, amivel nem élt a NAV. Tényleg végérvényesen nem lehet a pénzt visszakérni? Mit tudunk tenni? Előre is köszönöm a válaszát.
2001. évben kapott szívinfarktusom óta folyamatosan keresőképtelen vagyok. 2011.12.31-éig rokkant nyugdíjasnak minősültem. 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesülök. Rendszeres orvosi és kórházi ellátásokra van szükségem. Legutóbb súlyos szívműtétem volt. Betegségem ellenére a NAV 2012. január 01. napjától járulékfizetési kötelezettséget állapított meg részemre, és visszamenőleg követel tőlem közel 3 millió forint adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot. Kérdésem, hogy igazolt betegségem ellenére jogszerű-e a NAV követelése? Öngyilkosság határán állok. Semmi megtakarításom nincs, fizetni nem tudok. Cégem végelszámolással történő megszüntetését határoztuk el kültag gyermekeimmel együtt, de az adóhatóság követelése miatt a végelszámolást befejezni nem tudom. Valóban az öngyilkosság a kivezető út?
Tisztelt Szakértő! Egy cég 2008. évben képzett fejlesztési tartalékot, amelyből 2014. december 31-éig maradt fel nem használt rész (128 ezer Ft). Ezt az összeget 2014. év végén a lekötött tartalékról eredménytartalékra visszavezettük. A Tao tv. 7. §. 15. pont szerint megállapítottuk a fizetendő társasági adót (20 ezer Ft) és annak késedelmi pótlékát 2009.06.02-2014.12.31-ig (12 ezer Ft). Kérdésünk az, hogy a 20 ezer Ft társasági adót és a 12 ezer Ft késedelmi pótlékot le kell-e könyvelni 2014. évre? (Kötelezettségként 2015.01.31-ére fogják előírni az adófolyószámlán ezeket az összegeket). Ha le kell könyvelni, akkor a késedelmi pótlékot a 2014. évi adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe kell-e venni? Több helyen találtunk olyan megfogalmazást, hogy a "társasági adót késedelmi adóval növelten" kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy egy adónemre (társasági adó) kell átutalni az összegeket, vagy ez egy téves megfogalmazás, és külön adónemre kerül a társasági adó és a késedelmi pótlék? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni. A 2011. adóévek átfogó ellenőrzése kapcsán az adóhatóság társasági adóhiányt állapított meg, és még késedelmi pótlékot mulasztási bírságot szabott ki 2014-ben. A késedelmi pótlék és mulasztási bírság taoalap növelő tétel. De a társaságiadó-hiány taoalap módosító tétel? Köszönöm szépen!
Megtakarításaiból és kölcsönből fizetett bankszámlájára, állította az adózó. Az adóhatóság viszont azt egyéb jövedelemnek minősítette, és az összegre adót, bírságot és késedelmi pótlékot szabott ki. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Tisztelt Szakértő! A fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az adózónak a társasági adót késedelmi pótlékkal növelten a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig – a lekötés adóévében hatályos rendelkezés szerint előírt adómértékkel számolva a fel nem használt rész után – meg kell fizetnie. Tehát a 2010. évben képzett fejlesztési tartalék fel nem használt része után az adót és a késedelmi pótlékot 2015. január 31-éig kell megfizetni, és a 1429-es bevallásban bevallani. Véleményem szerint az így megállapított társasági adót a 2014. évi könyvelés keretében le kell könyvelni. Kérdésem: a megállapított késedelmi pótlék 2015. évi ráfordítás, vagy esetleg azt is még a 2014. évi könyvelés keretében kell elszámolni?
A fejlesztési tartalék képzésének számos előnye van, de óriási hátrányokat okozhat az előírások ismeretének hiánya. Bemutatjuk, hogyan kerülje el az elkövethető hibákat.
Tisztelt szakértő! Cégünk 2011. évben 3 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, melyet év végén ki is mutatott a könyveiben. 2012. évben feloldott a fejlesztési tartalékból 2,1 millió forintot. A maradékot 2013. évben oldotta fel. 2014-ben észleltük, hogy 2012. évben olyan vásárlás után oldotta fel a fejlesztési tartalékot, mely vásárlást a készletek közé kellett volna sorolni. Javíthatja-e a feloldást úgy, hogy a 2012. évben helytelenül feloldott tartalékot a 2013. évi beruházásnál veszi figyelembe, vagy a 2012. évi helytelen feloldás miatt meg kell fizetni az adót és a késedelmi pótlékot?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaságra a NAV késedelmi pótlékot rótt ki. Kérdésem arra irányul, hogy ez (mint adóalap-növelő tétel) beleszámít-e az eva alapjába? Segítségét köszönöm.
Tisztel Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. A visszaigényelhető áfa a negyedik negyedévben meghaladja az egymillió forintot, a beszerzések ki vannak fizetve, kiutalást nem, hanem átvezetést kértünk a járuléktartozás rendezésére, így a kiutalási idő (illetve esetünkben az átvezetési határidő) 75 nap. Helyesen gondolom-e, hogy az Art. 167. § (1) bekezdése alapján késedelmi pótlékot nem számolnak fel az addig fennálló járuléktartozásra? Esetleg jobban járunk, ha kis összegre kiutalást kérünk, mert akkor 45 nap a határidő, és ez elegendő idő ahhoz, hogy ne legyen tartozás a járulékszámlán. Megtisztelő válaszát előzetesen is megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: hogyan kell figyelembe venni mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél 2014. évben azt a NAV-határozatot, melyben tőketartozásra részletfizetést engedélyeztek, és előírták a késedelmi pótlékot 2014. évtől 2016. január hónapig? Válaszukat előre is köszönöm.
A bajbajutott adózók számára gyakran a 22-es csapdájának tűnik, hogy tartozásaikra fizetési kedvezményt brusztoljanak ki a NAV-tól. Egy jogeseten keresztül bemutatjuk, mitől függ, hogy ad-e könnyítést az adóhatóság, vagy sem.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték