Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még mai is számtalan kérdés merül fel ezen szabállyal kapcsolatban. A cikk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat foglalja össze.
Tisztelt Szakértő! Elszámolható költség-e az egyéni vállalkozásban a NAV által előírt és megfizetett késedelmi pótlék?
Az ügyfelem előző könyvelője 2012-ben fejlesztési tartalékot képzett (6000 ezer Ft). Ennek feloldása 2016-ban esedékes. Beruházásra 2016-ban 300 ezer Ft-ot használt. Ezt azonnal elszámoltam értékcsökkenés címén (572). A fennmaradó 5700 ezer Ft-ot majd a tao-ban növelő címen vallom be. A felszámítandó késedelmi pótlékot hogyan könyvelem (8632)? A NAV felé milyen nyomtatványon vallom be ( mert ezt meg kell fizetni)? Ez is növelő tétel a tao-ban? Várom válaszukat. Kardos Lászlóné könyvelő.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megkezdte a folyószámla-kivonatok és a késedelmipótlék-értesítők kiküldését, október végéig mintegy másfél millióan kapnak értesítést a hivataltól – közölte a NAV az MTI-vel pénteken.
Mitévő legyen az, aki valamiért lekési a 2015. évi személyijövedelemadó (szja)-kötelezettség bevallási, befizetési határidejét? Még néhány napig előre is lehet jelezni az akadályoztatást.
Tisztelt Szakértő! Kérem, legyen szíves értelmezni az Art 168. paragrafus (3) bekezdésének 3. mondatát, mely szerint, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét, és válaszát gyakorlati példákon keresztül legyen szíves ismertetni. Segítségét előre is köszönöm. Szekeres Zsolt
Tisztelt Adózóna! Egy társaságnak elévült a mulasztási bírsága és a késedelmi pótléka, melyet az adófolyószámláról törölt is a NAV, a társasági adóban egyéb bevételként elszámolásra kerül. A korábbi években az adóalapokat megemelte a bírságok, késedelmi pótlék értékével, így jelen esetben lehet csökkenteni a korábban emelt tételekkel az adóalapot? Válaszukat előre is köszönöm! Üdv.
Tisztelt Szakértő! Áfaönellenőrzést végeztünk, melyen az önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékot számoltunk ki, ami tudvalevő, hogy az önellenőrzési pótlék kétszerese. Hogyan alakul ez az összeg, ha újbóli önellenőrzést akarunk beadni emiatt? Például nevezetesen 38 ezer forint eredetileg csak fele lenne, de az ismételt önellenőrzési szankció miatt hogyan alakul, mert a kitöltési útmutató alapján számomra nem egyértelmű?
Tisztelt Szakértő! A 2011-ben képzett fejlesztési tartalék egy részét nem használtuk fel. A fel nem használt fejlesztési tartalék utáni társasági adót a 1529-es bevallásban bevallom. 2016.január 31-éig kell befizetni. A kérdésünk: melyik évre és hogyan kell lekönyvelni a társasági adót és a késedelmi pótlékot?
Késedelmi pótlék számítása témában kérek segítséget. Az önellenőrzés több időszakra vonatkozik. Például: 1. Ha a keletkezés időszakában a bevallásban visszaigénylésként van 200 ezer forint, de az önellenőrzéssel fizetendő 45 ezerre változott, akkor mi lesz az önellenőrzési pótlék alapja, 245 ezer? 2. A probléma a következő időszakokban van a fejemben, az eredeti 202 ezer visszaigénylendő, a javítás 40 ezer fizetendő, akkor a pótlékalap 242 ezer, de hiszen ebben már az előző időszaki göngyölített érték benne van, így a pótlék is. Ha lehet, kérek szépen egy számszaki példát.
Egyéni vállalkozónak 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy magánszemélyként 180 napon túli tartozása van? A sokakat érdeklő kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszol.
Egy bt. 2010-ben 2 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, az összeget lekötött tartalékba vezette, a társaságiadó-alapját csökkentette. 2011-2014 években beruházásra fordított 1 500 ezer forintot. A tárgyévi beruházásoknak megfelelő összegeket minden évben visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A lekötött, de fel nem használt rész (500 ezer forint) után a 19 százalék társasági adót késedelmi pótlékkal növelten vissza kellett volna fizetni 2015. január 31. napjáig, és a 2014. évi társaságiadó-bevallásban kellett volna bevallani. A társaság a 1429-es bevallásában ezt elmulasztotta, 2014. dec .31-én az 500 ezer forint még lekötött tartalékként volt nyilvántartva. A visszavezetés 2015. április 30-án történt. A 1429-es bevallást önellenőrizni kell, feltüntetve annak 16. sorában a 95 ezer forint TAO kötelezettséget. A késedelmi pótlékot esetünkben 2011. június 1–2014. december 31-éig kell számítani és a 16. sorban bevallani, vagy a lekötés feloldásának (2015. április 30.) napjáig? Az így számított késedelmi pótlékot adóalapnövelő tételként be kell-e állítani a 1429-es bevallásba, vagy az 2015. évi módosító tétel lesz? Az önellenőrzési pótlékot 2015. június 1-jétől az önellenőrzés napjáig állapítjuk meg?
Egyéni vállalkozónak késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van, ami 180 napon túli tartozás. Kft.-t szeretne alapítani, és az egyéni vállalkozásban végzett kereskedelmi tevékenységét szeretné a társaságban végezni. Lehetséges-e a cégalapítás, figyelik-e, hogy 180 napon túli késedelmipótlék- és mulasztásibírság-tartozása van, mint magánszemély? Köszönettel: Sipos Éva
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nél, amely végelszámolásnál megszűnt, a záró beszámoló bevallását megelőzően pontosan kiszámítottuk, hogy mennyi késedelmi pótlék jár a NAV-nak. Kaptunk is ellenőrzést, ahol kiderült, hogy amit mi kiszámítottunk, az túlfizetésnek minősül, mivelhogy a NAV valamilyen ok miatt elfelejtette ezt előírni. Folyamatosan néztem a folyószámlát, és gondoltam, mielőtt kiadják a törlési kérelmet a cégbíróságnak előírják, hogy a folyószámla nullás legyen. Ez nem történt meg. A NAV kiadta a törlési kérelmet, de a túlfizetésről nem tájékoztatott. Miután a tudomásunkra jutott, hogy a céget törölték, próbáltuk visszakérni a pénzt, de azt mondták, hogy csak akkor adnák vissza, ha az szerepelt volna a vagyonfelosztási javaslatban. Mi előre nem tudtuk, hogy a NAV elfelejti majd előírni a késedelmi pótlékot. Így most nem kapjuk vissza az összeget, mivel arról akkor kellett volna rendelkeznünk, amikor még nem törölték a céget. Honnan kellett volna tudni, hogy a NAV mit fog tenni ezzel az összeggel? Tényleg lehetősége van ezek után a pénzt benyelni jogcím nélkül? A jogcím az előírás lett volna, amivel nem élt a NAV. Tényleg végérvényesen nem lehet a pénzt visszakérni? Mit tudunk tenni? Előre is köszönöm a válaszát.
2001. évben kapott szívinfarktusom óta folyamatosan keresőképtelen vagyok. 2011.12.31-éig rokkant nyugdíjasnak minősültem. 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesülök. Rendszeres orvosi és kórházi ellátásokra van szükségem. Legutóbb súlyos szívműtétem volt. Betegségem ellenére a NAV 2012. január 01. napjától járulékfizetési kötelezettséget állapított meg részemre, és visszamenőleg követel tőlem közel 3 millió forint adóhiányt, bírságot, késedelmi pótlékot. Kérdésem, hogy igazolt betegségem ellenére jogszerű-e a NAV követelése? Öngyilkosság határán állok. Semmi megtakarításom nincs, fizetni nem tudok. Cégem végelszámolással történő megszüntetését határoztuk el kültag gyermekeimmel együtt, de az adóhatóság követelése miatt a végelszámolást befejezni nem tudom. Valóban az öngyilkosság a kivezető út?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték