Miután az időjárás egyre szélsőségesebb hőmérsékleti értékeket produkál, megnőtt az aszály kockázata. A fogalom törvényi definíciója idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
2017. július 10-12-e között több mint 4 ezer időjárás okozta kárt jelentettek be a biztosítókhoz, s ezek előzetesen becsült értéke megközelíti a 500 millió forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Közel 285 milliárd dollár kárt okoznak évente a világgazdaságnak a szellemi tulajdont sértő hamisított árucikkek és kalóztermékek a legérintettebb tíz iparágban, ami meghaladja a hamisítványok által a globális gazdaságnak okozott teljes veszteség 50 százalékát. Az iparági vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a hamis termékek legalább kétharmadát Kínában gyártják, az uniós piacra pedig leginkább Törökországon, néhány közel-keleti és észak-afrikai országon keresztül érkeznek a termékek. Fontos tranzitország Albánia, Egyiptom, Marokkó és Ukrajna is, derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az elmúlt években azt tapasztalta, hogy határozottan megnőtt a természeti katasztrófából fakadó károk száma – közölte a szervezet szóvivője az M1 műsorában.
Naponta érik jelentős károk a gazdákat, korábban a fagy, most a jég, néhol a felhőszakadás, máshol éppen az aszály teszi próbára a mezőgazdasági termelőket. Eddig összesen közel százezer hektárra érkezett kárbejelentés országosan – olvasható a Földművelésügyi Minisztérium honlapján.
Olaszországban idén eddig 1 milliárd euró veszteséget okozott a mezőgazdaságnak az átlagosnál magasabb hőmérséklet és a kiadós esők hiánya – közölte az olasz mezőgazdasági termelők szövetség.
Mintegy 8 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz a május 23-ai, kedd délutáni felhőszakadást követően: a károk becsült értéke elérheti az 1,2-1,3 milliárd forintot – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szombaton.
Tisztelt Adózóna! Véleményüket szeretném kérni az alábbiakban: Az Fmh. törvény lehetővé teszi munkaügyekben is fizetési meghagyás benyújtását, de csak korlátozott esetekben. Tudnának a különböző esetekre (lehet, nem lehet) néhány példát felsorolni? Például munkavállalói jogellenes felmondás: - jogkövetkezmény (pénzösszeg), - kártérítés (mivel nem jelent meg többet, kár keletkezett, vagy nem adta le eszközeit). Más: - versenytilalmi megállapodás megsértése (itt lehet olyan, hogy még tart a munkaviszony, de olyan is, hogy már nem) - tanulmányi szerződés - munkakörét nem adta át (Mt. 80. § körülire gondolok) Ha esetleg van még? Ismerem a felszólítás lehetőségét és a végrehajtási záradék, de szeretnék ezzel kapcsolatban is többet tudni.. Köszönettel.
Törvénymódosítással segítene az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az időjárási körülmények miatt bajba került gazdálkodóknak a károk mérséklésében – mondta Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke az MTI-nek a testület hétfői ülését követően.
Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás – mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! 2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár kb. 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor fog a tényleges kár is kiderülni. Egyelőre előleget fizettünk 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társasági adóalapcsökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésre kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni, amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?
Évente mintegy 130 milliárd forint kárt okoznak a hamis gyógyszerek Magyarországon, ez a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százaléka, az Európai Unióban regisztrált hamis készítményeknek pedig a 4 százaléka – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértők! Jelenleg gyes alatt, de már szabadságát töltő kismamának szóban felmondtak, de ezt a munkáltatója nem hajlandó írásba adni. A munkáltató a közös megegyezéshez ragaszkodik, felajánl egy jóval kisebb összeget, mint amennyi ilyenkor jár (figyelembevéve a végkielégítés, felmondási időre járó bért, ezek törvény szerint megilletik a kismamát). A munkáltatóval szóbeli egyeztetés még folyamatban van, de nem igazán egyeznek az érdekek. Kismama – alkalmazottként – pénzügyes pozícióból jött el szülni, a munkáltató pedig most azzal érvel, hogy milyen károk keletkeztek abból a munkából, melyet munkavállaló több évig csinált. Olyan kimutatásokra hivatkozik, amelyek egy folyamatosan javítgatott, cég által készített szoftverből származnak, s amire a számlázás is épül. Munkavállaló szempontjából van-e "félnivaló"? Amennyire tudom, alkalmazottként az ügyvezető vállalja a felelősséget. Ő azt állítja, hogy a hibák most derültek ki, és hogy több dokumentumot is tud mutatni, illetve az ezekből származó kárt akár be is hajthatná munkavállalón. A munka törvénykönyve gondatlanságról szóló részén kívűl mire alapozhat még a munkavállaló? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Egy faárusítással foglalkozó cégben segédmunkás árut szállított kisteherautóval. Természetesen jogosítványa van. Kárt okozott a teherautóban, amely használhatatlan lett. 1. Vezethet-e segédmunkásként bejelentett alkalmazott kisteherautót? 2. Be lehet-e hajtani az okozott kárt a sorőrön? Köszönöm válaszát.
Az elmúlt hetek rendkívül csapadékos időjárása kapcsán jó, ha tudjuk, mire fizetnek a lakásbiztosítási szerződések. A Biztosítás.HU internetes portál összegyűjtötte, mire kell most figyelniük a lakástulajdonosoknak, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok lakóingatlan még ma is biztosítás nélküli Magyarországon.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték