Június közepének katasztrofális időjárása következtében a biztosítókhoz eddig több mint 16,5 ezer bejelentés érkezett, ezek nyomán a már kifizetett és a becsült károk összegei meghaladják a másfélmilliárd forintot, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Háromszázmillió forintos kárt okozott a költségvetésnek egy számlagyár, amely hat budapesti székhelyű cég nevében fiktív számlákat állított ki – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI-vel.
Tisztelt Szakértők! Kft. partnerünk 2017 elején két magánszemélytől megvásárolta egy zrt. részvényeinek jelentős részét. A tranzakcióval kapcsolatban előzetesen nem jeleztük a vevő felé, hogy a felmerülő szja és eho összegét le kell vonniuk a vételárból és ezt a vételár kiegyenlítését követően a 08-as bevallásban sem számfejtettük. Az éves zárásnál észleltük a hibát, amit jeleztünk a cégnek. A szükséges önellenőrzést elkészítettük, a le nem vont adó összegét az eladóktól a cég visszakapta. Felelősségbiztosítónk felé bejelentettük a kárt, azonban arra hivatkozva, hogy adótanácsadás nem szerepel a két fél között létrejött szerződésben, elutasították azt. A szerződés idevágó része: "a kapcsolódó törvények – különös tekintettel az adótörvényekre – és a kormányrendeletekben előirt főkönyvi és részletező nyilvántartások vezetése, beszámolók és bevallások határidőre történő elkészítése, az adó- és járulékfizetésekhez kapcsolódó banki átutalásokhoz lista, vagy a banki átutalási megbízások elkészítése". Tekintettel arra, hogy a 08 önellenőrzésére volt szükség, véleményünk szerint nem helytálló a biztosító megállapítása. Kérem véleményüket fentiekkel kapcsolatban. Köszönettel,
Tisztelt Szakértők! Tegyük fel, hogy könyvviteli szolgáltatást végző egyéni vállalkozóként szerződést kötök egyik ügyfelemmel. A szerződésben az is benne van, hogy a hatósági ellenőrzésben közreműködöm, illetve ha az ellenőrzés huzamosabb ideig tart, akkor külön díjban állapodunk meg. Néhány év múlva felmondja a szerződést, átveszi a könyvelési anyagot, a bizonylatait. Ha később jelentkezik (elévülési időn belül), hogy az adóhatóság ellenőrzést tartott nála, és adóhátralékot, bírságot állapítottak meg abban az időszakban, amikor én végeztem a könyvelését, akkor jogosan követelheti rajtam a kár megfizetését? És azt követelheti, hogy az ellenőrzési eljárásban én vegyek részt (személyes megjelenés, esetleges dokumentumok, bevallások beküldése) anélkül, hogy ezért bármiféle térítést fizetne? Felmerül az a kérdés is, hogy ha részt veszek az ellenőrzésében, esetleg el tudja kerülni a bírságot a vállalkozó, mert a megfelelő dokumentumok benyújtásával tisztázza magát, de kockáztatom azt, hogy az ellenőrzéssel kapcsolatos munkámat nem fizeti ki, viszont, ha nem veszek részt benne, lehet, hogy valóban bírság lesz a vége. Válaszukat előre is köszönöm.
Társaságunk államigazgatási jogkörben okozott kárának rendezése keretében – az 1875/2017. (XI. 29.) Korm. határozatban foglalt stabilitási tartalék előírányzatának terhére – az illetékes miniszterrel megállapodást kötött 2017. december 13-án. A megállapodás arról rendelkezett, hogy a cég által kimutatott több mint 1 milliárd 200 millió forint összegű főkövetelés és kamatai ellentételezésére 600 millió Ft összeget kártérítés jogcímen megfizet a minisztérium. A társaság ezzel egyidejűleg lemondott a további igényeiről. A megállapodásban foglalt összeg kifizetésre került. Az alapkövetelés az 1998. évben keletkezett. A könyvek szerint 2010 előtt leírásra került, a könyvekben 1 Ft összegben a 3681. főkönyvi számlán van nyilvántartva. Kérdés, hogy a Tao. törvény 7. § (1) n) pontjában foglalt feltételek értelemszerűen alkalmazhatók-e a bevallás összeállításában, a "kártérítés" jogcímen kapott bevétel kezelhető-e a jogforrás terminológiáját alkalmazva "kiegyenlítésként" vagy beszámításként ?
Tisztelt Szakértő! A vállalatnak bérelt céges autói vannak, bizonyos személyek kapják, mindenki névre szólóan a pozíciójához. Csak egy munkavállaló jár az adott autóval. Ha valamelyik munkavállaló összetöri a céges autót, melyen olyan casco van, hogy 10 százalék a vállalt önerő, akkor ebben az esetben a cég kifizeti a 10 százalékot és nem követeli a munkavállalótól. Viszont a munkavállaló törte össze az bérelt gépjárművet, és nem kerül levonásra tőle az önrész, a cég átvállalja a kötelezettséget. Kérdés, ez esetben nem tekinthető-e egy burkolt juttatásnak (amit adózni kellene), hogy az önrészt a cég fizeti? Köszönettel
Romániában a korrupciós bűncselekmények nyomán a bíróságok által elrendelt vagyonelkobzásokból több mint egymilliárd eurónak kellene az államkasszába kerülnie – jelentette ki kedden Laura Codruta Kövesi román korrupcióellenes főügyész.
A brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének kemény szabályozói következményeire készíti fel „módszeres” tájékoztatási kampánnyal a brit vállalati szektor legkülönbözőbb ágazatait az Európai Unió – írta a szerdai Financial Times.
Egyéni vállalkozó tehergépjárműjével kisebb balesetet okozott. A biztositó felajánlotta, hogy a károsultnak kifizetett kár összegét megtérítheti, ebben az esetben a kötelező felelősségbiztosítás besorolás szerinti összege nem változik. Összegszerűségében a vállalkozó számára ez volt a kedvezőbb. Kérdésem az lenne, hogy az igy kifizetett összeg költségként elszámolható-e? Köszönöm a segítséget.
Néhány hete egy téves értelmezés folytán a hazai médiában napvilágot látott az a félrevezető információ, hogy szeptembertől a villany- és vízvezeték-szerelő mesterek által okozott, illetve azok hanyagsága folytán bekövetkező károkat kötelező felelősségbiztosítás téríti meg a megbízók számára. Azóta számos ügyfél igyekezett kapcsolódó vélt igényét alkuszi segítséggel érvényesíteni, ezért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) közleményt adott ki a tények tisztázására.
Az őszi hónapokban különösen megnő a vaddal történő autós ütközés veszélye, évente több ezer vadelütés történik a magyarországi utakon. A vadbalesetek elkerülése érdekében ilyenkor különösen fontos az elővigyázatosság, illetve ha mégis bekövetkezne a baleset, a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás jelent segítséget – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A hazai biztosítók több mint 103 ezer lakossági ingatlanokban történt káreseményre csaknem 6 milliárd forint összegű kártérítést fizettek ki az idei nyári viharok miatt. A viharok, a beázások és a felhőszakadások ennél jóval nagyobb kárt okoztak a lakóingatlanokban, mivel kiderült: lakásoknak több mint a negyede nem rendelkezik biztosítással – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Azoknak a termelőknek, akik az agrárkár-enyhítési rendszerben tagsággal rendelkeznek, hogy 2017. szeptember 15-éig kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (MÁK) által megjelölt számlára – hívja fel a figyelmet az FM.
A múlt hétvégi viharok több kárt okoztak még az egy héttel korábbiaknál is. A két esemény károsultjainak a száma pedig meghaladja a nyári időszak megelőző hónapjainak legviharosabb heteiét – tette közzé a legfrissebb adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Szerda délig 8 ezer kárbejelenés érkezett a biztosító társaságokhoz az augusztus 6-ai, vasárnapi vihar okozta károkkal kapcsolatban. A leginkább érintett településről, Orosházáról több mint ezer kárt jelentettek be az ingatlantulajdonosok – tette közzé az első összesítést a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték