A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozó eladhatja-e a szünetelés megkezdésekor meglévő anyag- és árukészletét? A szünetelés alatt ha készletben káresemény történik (selejtes lesz, csökken az értéke) mi a teendő ?
Bankszámlákat zárolt, repülőgépet és esküvői ruhákat is lefoglalt a NAV abban a 121 cégre kiterjedő költségvetési csalási, pénzmosási, milliárdos kárt okozó ügyben, melynek több szereplőjével szemben vádemelési javaslatot tettek a pénzügyi nyomozók.
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt kft. újonnan vásárolt mobiltelefon készüléke összetörött. Az új telefonkészüléket úgy vásárolták meg, hogy kötöttek rá biztosítást. A távközlési cég egy új telefont számlázott le úgy, hogy a cégnek 20 ezer forint önrészt kellett fizetni, a maradékot pedig a biztosító rendezte a távközlési cég felé. Kérdésem, hogy a számla teljes áfaösszege levonható, vagy csak a 20 ezer forint önrész összege után lehet? Van erre az áfatörvényben speciális szabály? Válaszát előre is köszönöm.
A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.
2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló által okozott kár: az Mt. értelmében gondatlanságból okozott károkért való kártérítési felelőssége 4 havi távolléti díjáig terjedhet. Ezt az összeget nettó vagy bruttó alapbérként tekintsük? Munkabérből 28 500 forintig lehet levonni, ha hozzájárul? Köszönöm.
Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.
Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Közleményben tudatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy 2014-től összeghatárhoz köti a neki felróható hibából történt késedelmes, illetve nem megfelelően teljesített ügyletek miatti kárért.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték