82 találat a(z) kár cimkére
Összetört mobiltelefon készülék kárrendezése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy általunk könyvelt kft. újonnan vásárolt mobiltelefon készüléke összetörött. Az új telefonkészüléket úgy vásárolták meg, hogy kötöttek rá biztosítást. A távközlési cég egy új telefont számlázott le úgy, hogy a cégnek 20 ezer forint önrészt kellett fizetni, a maradékot pedig a biztosító rendezte a távközlési cég felé. Kérdésem, hogy a számla teljes áfaösszege levonható, vagy csak a 20 ezer forint önrész összege után lehet? Van erre az áfatörvényben speciális szabály? Válaszát előre is köszönöm.
Pusztítóbb volt a vártnál a múlt szerdai vihar
Cikk
A 2015. július 8-án délután az országon átvonuló vihar az idei év eddigi legnagyobb pusztítását okozta Magyarországon: az összesített adatok szerint a károk száma az előzetes becsléseknél jóval magasabb: megközelíti a 35 ezret. A károk becsült értéke közel 4,8 milliárd forint – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat csütörtökön.
Szerdai vihar: milliós károk is vannak
Cikk
2015. július 8-án délután hatalmas vihar vonult végig az országon. A vihart követően ömlenek a kárbejelentések a biztosítókhoz: szakértői becslések szerint a károk száma megközelítheti a 20 ezret, a becsült kárérték pedig akár a 3 milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a legfrissebb adatokat pénteken.
Munkavállalói kártérítés összege nettó vagy bruttó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló által okozott kár: az Mt. értelmében gondatlanságból okozott károkért való kártérítési felelőssége 4 havi távolléti díjáig terjedhet. Ezt az összeget nettó vagy bruttó alapbérként tekintsük? Munkabérből 28 500 forintig lehet levonni, ha hozzájárul? Köszönöm.
Kétes kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Cím! Egy vállalkozás fuvarozást végzett, mely tevékenysége során az árut lopás miatt nem tudta kiszolgáltatni. Általános esetben a Ptk. szerint Ő a felelős, azonban az adott körülményekből adódóan felelősségét megalapozottan nem ismerte el, az ügy bíróság elé került. Kérdésem az lenne, hogy a kár összegét ki kell-e mutatni a könyvelésben, beszámolóban, hiszen a fél nem ismerte el annak tényét, és a bírósági eljárás pontosan arra irányul, hogy egyátalán felelős-e a fuvaros, és ha igen, milyen összeggel. A "káresemény" bekövetkezténék évét lezáró beszámoló elkészítéséig az eljárás nem záródik le. Ha a bíróság ítéletében kimondja, hogy a társaság felelős és kártérítéssel tartozik, természetesen kötelezettségként ki kell mutatni a könyvekben. De amíg ez a folyamat le nem záródik mi a teendő? Azért mert a biztosító azt állítja, hogy kártérítéssel tartozunk, szerepeltessük a beszámolóban, hiszen nem ismerjük el.
Cégvezetők figyelem: nő a felelősség a vállalat által okozott kárért
Cikk
Március 15-étől válik hatályossá az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), amely a biztosítások területén is jelentős változásokat hoz. Érinti az ajánlattételt, a kötvényesítést, az állománykezelést, a termékfejlesztést és a kárrendezést, valamint az ezeket támogató informatikai rendszereket is. Az egyik legkomolyabb horderejű módosítás ugyanakkor a cégvezetők felelősségi körére vonatkozik – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Kicsire nem ad az MNB: csak 500 euró feletti hibáért fizet
Cikk
Közleményben tudatta a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy 2014-től összeghatárhoz köti a neki felróható hibából történt késedelmes, illetve nem megfelelően teljesített ügyletek miatti kárért.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
