Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás – mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! 2016 augusztusában egy önjáró permetező gépünk közúti balesetet szenvedett. A gép beszerzési ára 105 millió forint volt, a káresemény napján a könyv szerinti érték 68 millió, a keletkezett kár kb. 20 millió forint. A napokban hozott a rendőrség határozatot, amelynek értelmében vétlenek vagyunk a balesetben, a másik fél szabálytalanságából következett be a kár. Várhatóan a kötelező felelősségbiztosítás terhére kártérítést fogunk kapni, vélhetően a mérlegkészítés napja után. Ismerve a biztosítási ügyintézést, még az is lehet, hogy csak 2018-ban. A gép helyreállítása várhatóan idén mérlegkészítésig megtörténik, ekkor fog a tényleges kár is kiderülni. Egyelőre előleget fizettünk 2016-ban 7 millió forintot. Az lenne a kérdésünk, hogy 2016-ra kell a terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Ezt a társaságiadó-alapnál növelő tételként kell-e figyelembe venni? Amennyiben képeztünk 2016-ra terven felüli értékcsökkenést, akkor azt a gép helyreállításakor 2017-ben vissza kell-e írni, ami társasági adóalapcsökkentő tétel-e? A gép helyreállítási kiadásait költségként lehet-e könyvelni, vagy a gép értékére kell aktiválni? Amennyiben a biztosítótól kártérítést kapunk, azt melyik év bevételeként kell elszámolni? Mi lesz a döntő a tudomásunkra jutott kártérítés összege, vagy az összeg jóváírásának a napja? További kérdés, hogy a költségek ellentételezésre kapott támogatásokat (SAPS) bevételként melyik évre kell elszámolni, amelyik évre jár, vagy a pénzügyi teljesítés dönti el?
Évente mintegy 130 milliárd forint kárt okoznak a hamis gyógyszerek Magyarországon, ez a teljes hazai gyógyszerforgalom 13 százaléka, az Európai Unióban regisztrált hamis készítményeknek pedig a 4 százaléka – közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértők! Jelenleg gyes alatt, de már szabadságát töltő kismamának szóban felmondtak, de ezt a munkáltatója nem hajlandó írásba adni. A munkáltató a közös megegyezéshez ragaszkodik, felajánl egy jóval kisebb összeget, mint amennyi ilyenkor jár (figyelembevéve a végkielégítés, felmondási időre járó bért, ezek törvény szerint megilletik a kismamát). A munkáltatóval szóbeli egyeztetés még folyamatban van, de nem igazán egyeznek az érdekek. Kismama – alkalmazottként – pénzügyes pozícióból jött el szülni, a munkáltató pedig most azzal érvel, hogy milyen károk keletkeztek abból a munkából, melyet munkavállaló több évig csinált. Olyan kimutatásokra hivatkozik, amelyek egy folyamatosan javítgatott, cég által készített szoftverből származnak, s amire a számlázás is épül. Munkavállaló szempontjából van-e "félnivaló"? Amennyire tudom, alkalmazottként az ügyvezető vállalja a felelősséget. Ő azt állítja, hogy a hibák most derültek ki, és hogy több dokumentumot is tud mutatni, illetve az ezekből származó kárt akár be is hajthatná munkavállalón. A munka törvénykönyve gondatlanságról szóló részén kívűl mire alapozhat még a munkavállaló? Köszönettel,
Tisztelt Szakértő! Egy faárusítással foglalkozó cégben segédmunkás árut szállított kisteherautóval. Természetesen jogosítványa van. Kárt okozott a teherautóban, amely használhatatlan lett. 1. Vezethet-e segédmunkásként bejelentett alkalmazott kisteherautót? 2. Be lehet-e hajtani az okozott kárt a sorőrön? Köszönöm válaszát.
Az elmúlt hetek rendkívül csapadékos időjárása kapcsán jó, ha tudjuk, mire fizetnek a lakásbiztosítási szerződések. A Biztosítás.HU internetes portál összegyűjtötte, mire kell most figyelniük a lakástulajdonosoknak, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok lakóingatlan még ma is biztosítás nélküli Magyarországon.
A 2016. július 12-14-i viharokat követő kárbejelentések száma a becslések szerint meghaladhatja a 10 ezret, a kárérték pedig elérheti az egy milliárd forintot is – tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a legfrissebb becslést pénteken.
http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_14_Ket_kft_kozos_ingatlantulajdona_tws http://adozona.hu/kerdesek/2016_4_26_Ket_kft_kozos_ingatlantulajdona_2_rde Kedves Hunyadné Szűts Veronika! A korábban feltett kérdésemmel kapcsolatban szeretném még a segítségét kérni. A két kft. megvásárolta a kiszemelt ingatlant, amelyet, mint írtam, bérbeadással szeretnének hasznosítani. Elképzelésük szerint az egyik kft számlázná ki a teljes bérleti díjat, az ő nevére érkeznének a rezsi számlák, ezen cég képviselője intézné az ingatlannal kapcsolatos ügyeket. A másik kft.-vel úgy állapodnának meg, hogy ingatlanhasznosítás címén tartana igényt a másik tulajdonos egy meghatározott pénzösszegre, amely nem feltétlenül az elért hozam fele, mivel a másik fél egyfajta csendestársként tevékenykedne. Kérdésem, hogy köthet-e olyan megállapodást a két cég, hogy kizárólag az egyik fél szedi a hasznokat, viseli a költségeket, esetleges károkat, az ingatlan másik tulajdonosa pedig egy kialkudott juttatásban részesül? Köszönöm szépen a segítségét! Vágner Emília
Az Astra Biztosító hazai nem kgfb-károsultjai a román biztosítási garanciaalap (FGA) honlapján elérhető magyar nyomtatványokat kitöltve adhatják be kárbejelentésüket, illetve egyéb (például díj-visszatérítési) igényüket a román garanciaalaphoz. Fontos, hogy a kérelmeknek legkésőbb március 3-áig be kell érkezniük az FGA-hoz, figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Megjelent a mezőgazdasági biztosításokhoz igényelhető díjtámogatási felhívás, amelynek rendelkezésre álló keretösszege idén 4 milliárd forintra nőtt. Az összeg így közel egy milliárd forinttal haladja meg az előző évi vissza nem térítendő díjtámogatás összegét – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Több mint 3,5 milliárd eurós kárt okoz a hamis órák és ékszerek forgalmazásából származó közvetlen és közvetett bevételkiesés uniós szinten, emellett 28 500 munkahely megszűnését is eredményezi. Hazánkban évente átlagosan több mint 40 milliárd forintnyi kár éri az iparágat, emellett a magyar piac az uniós átlagnál valamivel fertőzöttebb terület – derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának (OHIM) legfrissebb jelentéséből.
Tisztelt Szakértő! Cégünk bérmunkát végez a vevőnek. Az anyagot a vevő biztosítja a munkához. A munkadíjról áfás számlát állítunk ki euróban. Az elvégzett munka során használhatatlanná váltak a megmunkált anyagok. A hibát elismertük. Megállapodás született a közel 10 millió forintos kár megtérítéséről, illetve arról, hogy ez 6 havi részletben lesz megfizetve. Helyesen járunk el, ha a megreklamált munkákról kiállított eredeti számlákat –számlával egy tekintett alá eső okirat formájában – jóváírjuk az eredeti teljesítési időponttal és az eredetileg használt árfolyammal? A kár többi részéről (anyag+vizsgálati díj) a partnerünknek kell számlát kiállítani felénk áfásan? Kérem szíves válaszát!
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Cégünknél egy nem túl hétköznapi esemény történt. Megjelent egy ügyfél, aki hallókészülékkel rendelkezett. Ez a készülék valahogy véletlenül kiesett a füléből. Ahogy a földre esett, ügyvezetőnk jött ki a szobájából és véletlenül rálépett. A készülék használhatatlanná vált. Cégünk megvette az új készüléket, számlát kértünk róla. Szeretném kérdezni, hogy ezt kártérítésként könyveljük adóalap-növelőként, vagy személyi ráfordításként vagy máshogy? Esetleg plusz adóvonzata is van? Köszönöm szépen a segítségüket!
Ha a dolgozó kárt, munkajogi sérelmet okozott munkaadójának, az nem csupán a bíróságon kereshet jogorvoslatot, hanem meghatározott feltételek esetén fizetési felszólítással, fizetési meghagyással is kárpótlást kaphat.
Kneitner Lea okleveles adószakértő válaszát köszönöm! Az egyéni vállalkozó szünetelésből, megszűnésbe ment át. A megszüntetést a NAV kezdeményezte. A megszüntetés: 2015.0 9. hó. Ebben az esetben a szünetelés kezdetekor meglévő leltárkészletet bevételként kell kezelni? Selejtet, a kár miatt keletkezett csökkent értéket nem mutathat ki? Vagyis a leltárértéket nem csökkenheti? Ez nem költségelszámolás az egyszeres könyvelésnél. Az 53-as bevallásban tájékoztató adatként közöljük A kár ténylegesen felmerült.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték