220 találat a(z) követelés cimkére

Áfa göngyölítése Kérdés

Veszélyhelyzet: változások a felszámolási és egyes cégbírósági eljárásokban Cikk

A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.

Kötelezettség és nyilvántartásban szereplő követelés összevezetése 3. Kérdés

Időszakos elszámolás Kérdés

Követelésapport könyvelése Kérdés

Egyéni vállalkozóból kft. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó kft.-vé szeretne átalakulni. Az egyéni vállalkozás leltárában tárgyi eszközök, készletek, követelések, pénzeszközök, kötelezettségek egyaránt vannak, valamennyi vagyont a kft. rendelkezésére bocsátanak, az alapítói tőke készpénz lenne. Az egyik kérdésem, hogy amennyiben tárgyi eszköz, készlet, követelések értéke meghaladja a kötelezettségek (szállító, folyószámla hitel) értékét, úgy ebben az esetben az egyéni vállalkozónak keletkezik-e adókötelezettsége, az átalakulásból adódóan. A másik kérdésem az, hogy felleltározott egyéni vállalkozói vagyon negatív saját tőkét eredményezne, ebben az esetben lehetséges-e az átalakulás, illetve milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a saját tőke pozitívvá tételére. Harmadik kérdésem, hogy a 2019. 12. 31-ei leltár alapján meddig van lehetőség az átalakulásra?

Kiva - értékvesztés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság 2019. évi záráskor a vevők egyedi értékelése alapján az 1 000 e Ft értékű követelésére, amely 2016.11. 20-án járt le 50 százalék mértékű értékvesztést kíván elszámolni. 2019-ben a kiva adózási módot választotta. Kérdésem: a 2019. évi kiva alapjánál mit kell figyelembe vennie növelő és csökkentő tételként? Köszönettel!

Egyéni vállalkozó kft.-vé alakulás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyéni vállalkozó kft. alapítás miatt szűnik meg. Követeléseit és kötelezettségeit a kft.-be beviszi. Az szja-törvény nem tartalmaz erre az esetre külön rendelkezést, azaz meglátásom szerint az egyéni vállalkozó a megszűnésekor a kft.-be bevitt követeléseit és kötelezettségeit nem veszi figyelembe bevételként és ráfordításként – megjegyzem, hogy ez szöges ellentétben állna az szja-rendszer pénzforgalmi szemléletével. A későbbiekben a kft.-hez folyik be a követelés bevételként, és a kft. fizeti ki a kötelezettséget. A kft. azonban már teljesítés szemléletben gondolkodik, így nála nem lesz bevétel a befolyt követelés, és nem lesz költség a megfizetett kötelezettség. Az nyilván lehetetlen, hogy a bevételt és a költséget sem a megszűnő egyéni vállalkozó sem a kft. nem veszi figyelembe. Mi lesz a megoldás erre a teljesen hétköznapi esetre? Köszönettel: Nagy Péter

Brexit – még tisztázatlan az üzleti partnerek egymással szembeni követelésének érvényesíthetősége Cikk

2020. január 31-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból és ez nem csak a kint dolgozó magyarokat, hanem a cégeket is érinti. Az utóbbi évtizedekben az EU egy jól működő rendszert alakított ki arra az esetre, ha egy külföldi vállalat tartozik egy magyarnak, vagy fordítva. Ez gyökeresen megváltozhat a brit kilépéssel, megállapodás hiányában az is előfordulhat, hogy egy magyar cég magyar bírósági ítélet alapján nem fog tudni követelést érvényesíteni brit partnerrel szemben – véli a Niveus Consulting Group.

Alapítvány – elengedett kötelezettség és üdülési térítés számlázása II. Kérdés

Tisztelt Kneitner Lea! https://adozona.hu/kerdesek/2019_11_22_Alapitvany_elengedett_kotelezetts_huj - a mellékelt hivatkozásban feltett kérdésre adott válaszát kérem szíveskedjen kiegészíteni, pontosítani! A válasz így hangzott: "Kedves Kérdező! Az ajándékozási illetéknek tárgyát képezi a vagyoni értékű jogról ingyen történő lemondás." A kérdésemben követelésről való lemondás szerepel. Esetleg nem a következő szabály érvényes? "A követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is – illetékmentes. A mentesség csak a gazdálkodó szervezetek közötti vagyonmozgást mentesíti, azaz mind a követelést engedményezőnek, illetve követelést elengedőnek, mind pedig az engedményesnek, illetve a tartozástól szabadulónak gazdálkodó szervezetnek kell lennie." ... Az Ön válasza: "Igen jól gondolja, nem lesz bevétel, a magánszemélyeknél lesz ingyenesen juttatott bevétel kedvezményes szolgáltatásnyújtás címén." Kérdésem: Alanyi áfamentesként számlázott térítési díj mi lenne az alapítványnál, ha nem bevétel? Nem vállalkozási, hanem egyéb bevétel? A magánszemély által meg nem fizetett rész, a kedvezmény lesz az ingyenesen juttatott bevétel? Kérem tájékoztatását a kiszámítás módjáról (adóalap meghatározásáról) és az adóvonzatáról! Várom mielőbbi válaszát! Köszönöm!

Bankszámlapénz szerepeltetése a mérlegben Kérdés

Előrehozott adó könyvelése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ebben a témában adott válaszában nem tér ki arra, hogy az Egyéb ráfordítást melyik évben kell könyvelni. 2019.06.25-én "előrehozott adóról" rendelkezik a kft., a 2020.09.15-én esedékes iparűzési adójára 10 000 ezer forintot vall be és fizet meg. A gazdasági eseményt 2019-ben 392. Költségek aktív időbeli elhatárolásaként kell könyvelni? (mérlegfordulónap előtt, a tárgyévben kifizetett, elszámolt, egészben következő évet terhelő ráfordítás). Majd 2020-ban a végleges adatok alapján számított iparűzési adó kerül tárgyévi egyéb ráfordításként könyvelésre, az előrehozott adó - ténylegesen számított adó különbözete pedig vagy követelés, vagy kötelezettség lesz? Köszönettel! Hivatkozás: https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_20_Elorehozott_ado_lrs

Vevő követelés engedményezés biztosító részére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy cég, akinek vevő követelése van áruszállításból. Ennek az értéke 70 millió forint. Kintlévőségekre biztosítást kötött a cég. A vevő nem tudott fizetni, így a biztosító az "egész követelést magára engedményezte", önrész levonásával csökkentett értéket térítette, azzal, hogy amennyiben be tudja szedni a teljes összeget, úgy az önrész összegét is megtéríti a későbbiekben. Jelenleg a könyvelés: 311/911, 467 70 millió 862/311 köv. ksz értéke 70 millió (átvezetés egyéb ráfordítások közé az engedményezett teljes összeget) 368/962 köv. értékesítés 65 millió (ennyit fizetett a biztosító) 384/368 beérkezett az összeg 65 millió Az önrész összege is elszámolásra került a teljes követelés átvezetésével a ráfordítások közé. 1. Kell-e valamit könyvelni arra való hivatkozással, hogy esetlegesen az önrész is megtérül a későbbiekben vagy sem, és helyes-e a könyvelés? 2. Elismert költség lesz-e az elszámolt önrész összeg a tao-ban vagy kell módosítani az adóalapot? Az adós még nincs felszámolás alatt, de hamarosan odakerül, és a követelés már több, mint 365 napja fenn fog állni a 2019-es mérleg készítéskor. Köszönettel

Jogerős fizetési meghagyás Kérdés

T. Adózóna! Az alábbi kérésben kérnem a segítségüket. Egyik ügyfelünk 2018-ban kapott jogerős fizetési meghagyást. Sajnos elmulasztotta a 15 napos fellebbezési határidőt (nem értett egyet a követeléssel), így az 2018-ban jogerőre emelkedett. 2019 márciusában leinkasszózták tőle a vitatott összeget. Az ügy háttéréről annyit, hogy nincs semmilyen írásbeli megállapodás ügyfelem és a követelést benyújtó cég között. További per (jogi lépés) várható az üggyel kapcsolatban. Kérdésem a következő lenne: könyvelhetem-e 2019-ben a bankszámláról inkasszózott összeget követelésként és majdan, ha születik megállapodás tőkéről és kamatról, akkor azt már a 2019-es évben számolnám el a követeléssel szemben. Tehát a 2018-as évben nem könyvelném a könyvekbe a jogerős fizetési meghagyást. Segítségüket előre is nagyon köszönöm Rácz Andor Complector Consulting Kft.

Előfinanszírozási szerződés 2. Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hivatkozva ez előfinanszírozási szerződés elszámolásával kapcsolatos kérdésemre (https://adozona.hu/kerdesek/2019_6_14_Elofinanszirozasi_szerzodes_elsza_irr), azt az alábbiakkal egészítem ki: az említett szerződésben foglalt havi 40 000 forint támogatás 2016-ban lett folyósítva egy magánszemélynek, aki akkor még nem volt társaságunk alkalmazottja. A tehergépkocsivezetői engedély megszerzése után lett foglalkoztatva. A képzés nem iskolarendszerű volt, társaságunk e képzéssel kapcsolatban semmilyen költséget nem számolt el. A magánszemélynek utalt, összesen 240 000 forint követelésként van nyilvántartva. Válaszát várva köszönettel: Szalainé Virág Zuzsa