160 találat a(z) követelés cimkére

Követelésvásárlás és -eladás adózása Cikk

Magánszemély ingatlanra vonatkozó követelést vásárolt. Sikeres, illetve sikertelen árverés utáni értékesítés esetén hogyan adózik? Olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.

Követelések áfája: feladták a leckét a magyar jogalkotásnak Cikk

Jelen cikkben a követelések kezelésével kapcsolatos szabályokra vonatkozó közösségi ítélkezési gyakorlatról szeretnénk áttekintést adni, rávilágítva arra, hogy a Európai Bíróság Enzo Di Maura (C‑246/16.) ügyben hozott (viszonylag friss) ítélete érdekes kérdések elé állítja a jogalkotó- és jogalkalmazó szerveket.

A követelések kezelése az áfában. Ellenérték módosítása, árengedmény Cikk

A számviteli törvény, illetve a direkt adózási szabályok (társasági adózás, jövedelemadózás) több helyen foglalkoznak azon speciális esetekkel, amikor az adóalany követelése módosul. Ennek legtipikusabb esetei a követelés-elengedéssel, vagy behajthatatlanná válással valósulnak meg. Három cikkből álló sorozatunkban forgalmi adózási szempontból szeretnénk ezt a rendkívül izgalmas kérdést körüljárni. Elsőként a követelések (pontosabban az ellenérték) módosításáról, illetve az árengedmények egyes eseteiről írunk.

Behajthatatlanság Kérdés

Tsiztelt Szakértő! Egy társaság csalás áldozatául esett. Az elkövetők magánszemélyek, akik egy cég nevében eljárva bizonyos előny elérése érdekében több mint 5 millió forintot utaltattak hamis bankszámlára hamis számla ellenében, mely összeg jelenleg a társaság követelései között szerepel. Az illetékes bűnügyi igazgatóság gazdaságvédelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint (idézem): "A kármegtérülés érdekében hatóságunk által tett intézkedések nem vezettek eredményre." Elegendő ez a dokumentum a követelés behajthatatlanként történő kivezetéséhez? Válaszát tisztelettel várjuk.

Végelszámolás beszámoló Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 2017. szeptemberben kezdődő végelszámolás még a mai napig is tart. A végelszámolás kezdetétől mikor kell beszámolókat közzétenni? A végelszámolás kezdetétől - 2017.12.31-ig el kell készíteni beszámolót, amit közzé is kell tenni? Mert a Cégbíróság erre az időszakra hiányolja a beszámolót. De nem értem, mert tudtommal akkor kell zárómérleget készíteni, amikor a végelszámolás befejeződött, vagy üzleti évenként kell onnantól kezdve, hogy a végelszámolás elkezdődött? A zárómérlegben majd a még megmaradt követeléssel - ami nem fog befolyni -, illetve a jegyzett tőkével mi a teendő? Gyors válaszukat előre is köszönöm, mert e hét csütörtökig ezt ki kellene derítenem.

Behajthatalansági nyilatkozat Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!

Engedményezőként szerzett jövedelem Kérdés

Magánszemélynek 4 millió forint követelése szerepel a felszámoló közbenső mérlegében. Az illető magánszemély ezt a követelését egy faktor cégre engedményezte. A faktoráló céggel az ellenértéket 1 millió forintban határozták meg az engedményezési szerződésben. A szerződés szövege ..."az engedményes az ellenértéket valamennyi járulékkal együtt 1 millió forint összegben állapítja meg..." Az összeg átutalása a magánszemély javára megtörtént 2017-ben. Kérdésem: mi a magánszemély teendője, az szja-bevallásában szerepeltetni kell-e, és ha igen milyen módon, milyen adóval, illetve járulékkal? A magánszemélynek csak az engedményezési szerződés és a bankkivonat áll rendelkezésére, egyéb dokumentum, például kifizetői igazolás nem. Köszönöm a szakértő válaszát! Földes Kálmánné

Vevővel szembeni követelés leértékelése Kérdés

Egy vevővel szembeni 2–3 évvel ezelőtt keletkezett követelést 20%-kal leértékelek, mert bizonytalanná válik a tartozás behajtása. Ezzel a (ráfordítások között elszámolt) leértékelés összegével meg kell emelnem a tao-alapot?

Vevői követelés engedményezése harmadik félre Kérdés

Kft.-nek 30 millió vevő követelése van egy másik kft. felé. Kérdésem, hogy ha ezt a vevő követelést 10 millió forintért engedményezem egy hamadik cégre, az eredeti vevőnek kell-e könyvelni az ebből keletkezet értékkülönbözetet, ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?

Év végi kimenő számlák időbeli elhatárolása Kérdés

Tisztelt Szakértők! Év végi munkákról kiállított kimenő számlák könyvelésében szeretnénk segítséget kérni. Takarítással foglalkozó ügyfelünk, időszakonkénti elszámolásban állapodott meg a megrendelőjével, így a számlákon a teljesítés dátuma megegyezik ugye a fizetési határidővel, ami 30 nap. A novemberi és a decemberi takarításokról kiállított számlák könyvelésével kapcsolatosan szeretnénk segítséget kérni. Novemberi takarítás számla 12.02-án lett kiállítva, a fizetési határidő és a teljesítés dátuma 2018.01.02, a decemberi takarítási tevékenység 2018.01.03-án lett kiállítva és fizetési határidő és a teljesítés dátuma is 2018.02.02. A nagyobb partnerekkel az év végi egyenlegközlő kiállításakor probléma szokott lenni amiatt, hogy követelésként kimutathatjuk-e ezeket 2017.12.31-én, vagy csak időbeli elhatárolásként kell az árbevételt lekönyvelni 2017-ben és az áfában és a követelésként is 2018-ban jelenik meg. Ebben a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy jogszabály szerint mi a helyes eljárás. Köszönöm szépen a segítséget! Krcsik Eszter

Behajthatatlan követelés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az elmúlt évek során nagyösszegű vevőkintlévősége keletkezett (három ország, illetve az EU-országai felé). Ezen követelésekre az évek során értékvesztést nem számolt el, bízva a pénzügyi rendezésben, melyre többször ígéretet is kapott. Az utóbbi 1-2 évben sok vevőjét nem tudja elérni, a telefont nem veszik fel, e-mailre és levélre nem válaszolnak. A 2017-es beszámoló készítése során ezen vevőköveteléseket szeretné behajthatatlan követelésként 100%-ban leírni, könyveléséből kivezetni. Megteheti-e, hiszen pár e-mail- és levélváltáson kívül nem tudja alátámasztani a követelés behajtása érdekében tett lépéseit? Természetesen az ilyen módon kivezetett követelést a társaságiadó-alap számítása során adóalap-növelő tételként számításba fogja venni. Köszönettel: Reményi Győzőné

Követelés apportálása Kérdés

Tisztelt Szakértő! A saját cégemben van pénzeszközátadásból eredő elismert követelés kimutatva a 3-as számlaosztályban. Ezt a másik fél által nem vitatott kölcsönt – melyet jelenleg nem tud visszafizetni – fordíthatom-e a saját cégemben törzstőkeemelésre? A saját tőke a jegyzett tőke alatt van és bank ennek a rendezéséhez köti a hitelfolyósítást. Ha van mód ennek a rendezésére, akkor kérem szíveskedjen a kapcsolódó könyvelési tételeket is csatolni. Segítségét előre is köszönöm!

Részvényértékesítésből származó követelés eladása Kérdés

Magánszemély részvényértékesítésből származó követelését eladta egy követeléskezelő cégnek. A részvényértékesítés árfolyamnyereséggel történt. Kérdésem: a követeléskezelőnek mint kifizetőnek le kell-e vonnia a magánszemélytől az szja-t és az ehót, vagy a magánszemély önadózó? Köszönöm: Mikro

Mi a teendő? Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy 12.01-jétől korkedvezményes nyugdíjba vonuló dolgozó. Van egy jogos, a munkáltató által már elismert követelése. A munkáltató a MÁV, a követelés a készenléti jellegű munkakörhöz kötődik, és mivel ezreket érint, a számfejtés és a kifizetés ütemezetten történik. Az összeg 300-400 ezer bruttó, ami a megállapítandó nyugdíjat már befolyásolja. Mi van akkor, ha ez a kifizetés akkor történik, mikor már az ONYF megállapítja a nyugdíjat? Köszönettel.

Követelés engedményezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában kérem a segítségét. Egyik ügyfelem (egyszemélyes kft.) egy magánszemélytől (aki egy banktól ugyanilyen engedményezéssel vette meg egy családi ház adósokkal szembeni követelését) engedményezési szerződéssel megvásárolta ezt a követelést. Kérdésem, hogy lehet-e ilyen követelést engedményezéssel megvásárolni vagy adásvételi szerződés kell hozzá? Hogyan könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Ha lehet kontírozással kérném szíves válaszát. Remélem érthetően írtam le mindent.Várom szíves válaszát.Üdvözlettel: Huéber Józsefné.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Magánszemélyek közötti kamatmentes kölcsön adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Átmeneti bányászjáradékos munkaideje

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 október
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs