A belföldi és külföldi kiküldetés alatt felmerülő kiadások különböző jogszabályi előírások alapulvételével számolhatók el. A mindennapokban gyakran felmerül a kérdés, mitől függ, hogy a térítés után a magánszemélynek vagy a juttatást nyújtó kifizetőnek keletkezik adókötelezettsége.
Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is.
A koronavírus jelentős hatást gyakorol a külföldön munkát végző magánszemélyek utazásaira. A rövidtávú kiküldetések, üzleti utazások száma jelentősen csökkent. A személyes munkavégzés helyett sokan videokonferencia-beszélgetéseket szerveznek. Azonban nem lehet minden szolgáltatást a webes felületek segítségével lebonyolítani. Bizonyos megrendelések elvégzéséhez elengedhetetlen a személyes jelenlét, nem beszélve a hosszabb távra szóló szerződésekről, melyek teljesítése érdekében a dolgozók külföldi munkavégzése elkerülhetetlen.
A külföldre utazók mintegy 60 százalékának ma már nem kérdés, hogy érdemes-e utasbiztosítást kötni, mivel köztudott: a bankkártyák többségéhez tartozó utazási védelem vagy az Európai Egészségbiztosítási Kártya hasznos ugyan, de korántsem elegendő a gondtalan nyaraláshoz. Azt viszont már jóval kevesebben tudják, hogy pontosan mire is fizet egy utasbiztosítás, így előfordul, hogy baj esetén az utazók akkor sem igényelnek kártérítést, ha jogosultak lennének rá – hívja fel a figyelmet a „11 fontos dolog, ha utasbiztosítást keresel” című blogcikkében az UNION Biztosító.
Cégvezetők az általuk megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak esetében is folyamatosan keresik a munkadíj mellett kedvezőbb adózási feltételekkel adható juttatásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A koronavírus-járványban nyert tapasztalatok alapján a távmunka számos területen bevált, és egyaránt előnyös a munkaadóknak és a foglalkoztatottaknak. Mivel e megoldás segíti a munkahelyek védelmét és hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, széles körű egyeztetések kezdődtek a gazdaság szereplőivel a távmunka szabályainak módosításáról, a törvényi szintű változtatások már ősszel az Országgyűlés elé kerülhetnek – közölte Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
dr. Császár Zoltán
adótanácsadó, jogász
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték