184 találat a(z) kényszertörlés cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel egy lakásszövetkezettől. A lakásszövetkezet jelenleg is kényszertörlési eljárás alatt áll. Az adószáma hatályos, alanyi mentes adózó. A cégbíróság a céget 2017.12.13-tól megszűntnek nyilvánította. Befogadható a bérleti díj számlája a lakásszövetkezettől? Válaszát előre is megköszönve.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Katás betéti társaság kültagja, ügyvezetője elhunyt. Ő volt a cégben a bejelentett kisadózó. A beltag (az elhunyt férje) a társaság tevékenységében személyesen nem működött közre, nem kívánja továbbműködtetni a céget. Semmilyen tartozása és követelése nincs a társaságnak, az ügyvezető hosszabb ideje táppénzen volt. 1. A megszűnésre lehetőségként felmerült az egyszerűsített végelszámolás és a kényszertörlés. Kérdésünk, hogy melyiket célszerű választani a várható költségeket és következményeket figyelembe véve ? 2. A társaság kataalanyisága 90 napon belül megszűnik, ezt követően milyen státusza lesz ? 3. Az elhunyt a bt. kültagsága mellett egyéni vállalkozó is volt (szintén katás, szüneteltette ezt a vállalkozást). Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettségek vannak (NAV, helyi adó tekintetében) ? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott céget kényszertörölte a cégbíróság 2018. december 18-án. A kényszertörlés időszaka alatt semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott. A cégnek van még tartozása, amelynek egy részét a NAV elévülés miatt törölt. A maradék tartozást, ha elengedjük, akkor egyéb bevétel lesz és ezután társasági adót kell fizetni? Úgy tudom, hogy ebben az esetben a cég már nem alanya a társasági adónak. Ebben az esetben az ügyfél megnyerte az adót? Be lehet adni úgy a beszámolót, hogy van benne tartozás? Előre is köszönöm. Üdvözlettel: Reinhardt Éva

Kérdés

Egyszemélyes kft.-ről van szó, 3,2 milliós jegyzett tőkével. Sajnos 2016-2017. évben negatív a cég saját tőkéje ( -1,5 millió, illetve -1,2 millió forint). A társasági szerződésben nem szerepel a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettség. A 2017. évi beszámoló elfogadásánál taghatározatban határozta a pótbefizetést. Nem láttam még a 2018. évről beszámolóját, hogy rendezte volna. De úgy tudom, hogy ha társasági szerződéseben nem rögzítették a pótbefizetést, akkor NAV nem fogadja el ezt a rendezési formát? Van-e lehetőség 2019. évben a jegyzett tőke emelésére? Várható-e a cégbírósági kényszertörlés? Így az új ügyvezető nyakára venné az 5 évre vezetői tisztségviselőtől való eltiltást is. Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., amely ellen a cégbíróság 2018 márciusában kényszertörlési eljárást indított, mert elmulasztotta a törzstőke felemelését. A 100 ezer forint eljárási díjat az egyedüli tag megfizette, a saját pénzéből. A cégnek nincsen vagyona. Évek óta nem működik. A cégbíróság 2018 novemberében törölte a céget. Az előző héten felvettem a kapcsolatot a NAV-val, hogy mire lenne szükségük, hogy lezárják ezt a folyamatot, mert még az ügyfélkapun él a cég adószáma, ugyanakkor a cégjegyzékből törölve van. Záróbevallásokat hiányol a NAV. Ha jól tudom, a végelszámoláshoz hasonlóan kell a bevallásokat megküldeni a bevallással le nem fedett időszakra, 2018. márciustól 2018. novemberig. Jól gondolom, hogy a '71; 08; 01; 65 ös bevallásokat "M" kóddal? Folyamatában felmerült az a kérdésem is, hogy ha a törölt adószámú cég, ami már nem alanya a társasági adónak és nullás vagyonnal rendelkezik, és a tulajdonos megfizeti a cég helyett az eljárási díjat, ami tagi kölcsönnek számít, és ha azt a tulajdonos elengedi a céggel szemben, akkor ajándékozási illetéket kell fizetni? Vagy ez esetben nem kerül könyvelésre az eljárási díj és megfizetése a cégben? Illetve beszámolót kell-e még – vagy már nem is lehetséges – küldeni a cégbíróság felé? (A tevékenységet lezáró bevallások és beszámolók már határidőben, az eljárás előtt elkészültek.) Nagyon szépen köszönöm előre is a választ!

Cikk

Az adóellenőrzések egyik kiemelt területe idén a számlázó programok online adatszolgáltatása. Azon adóalanyok mellett, akiknek a tételesáfa-kontrolladatok szerint 1 millió forint feletti az áfaeltérése, azok is fokozottan érintettek lehetnek, akik belföldi beszerzésüket jelentős részben kényszertörlés alatt álló adózókkal bonyolították.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kényszertörléssel megszűnt cégben lévő ingatlant a cégbíróság a megszűnt cég magánszemély tagjai között vagyoni hozzájárulásuk arányában felosztotta, és felhívta a földhivatalt, hogy a magánszemély tagok tulajdonjogát jegyezze be. Ebben az esetben az ingatlan értéke után a magánszemélynek vállalkozásból kivont jövedelemként lesz adókötelezettsége, illetve van-e egyáltalán adókötelezettsége, és ha van, akkor ki vallja be, és ki fizeti meg az adót (a megszűnt cégnek korábban már törölték az adószámát, bevallást ezért nem fogadott el tőle a NAV)? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője végzést kapott a Cégbíróságtól, amelyben közlik a kényszertörlési eljárás miatti teendőket. Két dolog nem világos számomra: 1. Felhívják az ügyvezetőt, hogy a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozóan nyújtson információt. 2. Gondoskodjon a cég iratainak elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét igazolja. Kérdésem, hogy a 2. pontban szereplő igazolást, illetve az 1. pontban szereplő információt milyen formában kell megtenni, létezik formanyomtatvány, esetleg kötetlen formában, vagy elegendőek a beadott bevallások és beszámoló, valamint a cég iratőrzési helyének aktualizálása? Postán vagy elektronikus formában? Köszönettel: Szabóné Sós Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kft. adószámát törli a NAV 06. 09-én, a Cégbíróság elindítja a kényszertörlési eljárást 09. 06-án. A NAV visszavonja határozatát 10. 26-án (az akadály megszűnése és részéről eljárási hiba miatt), majd erről értesíti a Cégbíróságot, amely az kényszertörlési eljárást megszünteti. Jogerőre emelkedett 12. 05-én. Ez idő alatt a kft. végig működött (először a tudatlanság állapotában, majd később bízva a kedvező döntésben). A nagyrészt 5 százalékos áfakulcsot felszámító vendéglátást folytató kft. negyedéves áfabevalló, mely a következő bevallásokat nyújtotta be: 1. negyedév elszámolandó adó: - 1.100 e Ft /átvihető követelés jelöléssel 2. negyedév elszámolandó adó: - 1.050 e Ft / 2.150 e Ft visszaigényelhető, kiutalást nem kér jelöléssel. A 3. negyedév elszámolandó adója : - 240 e Ft . A 3. és a 4. negyedévi bevallásokat D1 és D2 jelölésekkel a megfelelő időszakokra bontva kell beadni. A fenti eseményeket ismerve mi a teendő az egyes negyedévekre már beadott, és beadandó áfabevallásokkal kapcsolatban? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Van két kft. Kölcsön Kft. (kölcsönadó) 5 millió forintot adott kölcsön Mázli Kft.-nek (kölcsönvevő). Mázli Kft. kényszertörlését elrendelte a bíróság, és törölte is. Hogyan kell lekönyvelni az 5 millió forintot Kölcsön Kft.-nél, és milyen hatása van a társaságiadó-bevallásra (növelő-csökkentő)? Köszönettel: Bné

Cikk

Jelentősen, 50 százalékkal emelkedett 2018 harmadik negyedévében a magyar vállalkozásokat érintő kényszertörlések száma, ezzel a három éve javuló trend fordult meg – derül ki a Bisnode Magyarország pénteken közzétett, legfrissebb adataiból.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Erdőbirtokossági társulat osztaléka

Lepsényi Mária

adószakértő

Átalányadó, őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Hibás EU-s termék visszaszámlázása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink