A végelszámolás formái – azonosságok, eltérések

Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló

2019.04.29., 06:15 Frissítve: 2019.04.28., 18:07

Az utóbbi időben több kérdésben érdeklődtek olvasóink a végelszámolási eljárásról. Írásunk a különféle eljárások alkalmazásának lehetőségét és azok eltéréseit mutatja be.

A végelszámolás egy jogi személynek – a legfőbb szerv elhatározása alapján – a jogutód nélküli megszűnést eredményező megszüntetését jelenti. Akkor van rá lehetőség, ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

Nem határozható el a végelszámolás (a megkezdett végelszámolást be kell fejezni), ha a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.

A végelszámolás lehetőségét, formáit, az eljárás menetét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) tartalmazza.

A végelszámolás elhatározása

A cég legfőbb szerve a végelszámolásról határozatot hoz, amelyben

– megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte,

– megválasztja a végelszámolót, ezzel megszűnik a korábbi vezető tisztségviselő jogállása,

– rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

A végelszámolás elrendelése és a végelszámoló megválasztása a létesítő okirat módosítását nem igényli.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja az egyéb előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!