Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    158 találat a(z) jogszabály cimkére

    Cikk

    Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

    Cikk

    Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok. A vállalatok feladatai közé fog tartozni az emberi jogi és környezetvédelmi káros hatások kezelése, panaszkezelési rendszer működtetése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló átállási terv készítése is. A kötelezettségeken túl a szabályozás lehetőségeket is teremthet a beszállítói lánc tudatos átvilágítása és indukált fejlesztések biztosítása révén. Az átvilágított kkv-k pedig akár célzott támogatásban is részesülhetnek, hogy biztosítsák a vállalati elvárásoknak való megfelelést – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.

    Cikk

    Kafkai történetet osztott meg Hadházy Ákos független képviselő, aki szerint az új státusztörvény miatt több száz pedagógus esett el a jubileumi jutalmától, ami két-három havi pluszpénzt jelentett volna nekik. A hoppon maradt tanárok hiába fordultak a tankerületekhez, az Oktatási Hivatalhoz vagy a Belügyminisztériumhoz, elutasították őket a jogszabályokra hivatkozva, ami teljesen abszurd helyzeteket okozott – írja a 24.hu.

    Cikk

    Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

    Cikk

    Nyolc törvény – közöttük az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény, valamint a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvény –, továbbá tizenhárom rendelet – közöttük a a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 104/2024. kormányrendelet – és tizennyolc határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 52. számában.

    Cikk

    Az Európai Parlament 2024. március 13-án megszavazta az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényét, az EU AI Act-et. A szabályozás a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat gyártó, illetve felhasználó vállalkozásokra egyaránt vonatkozik, fontos szerepet játszik a marketing és értékesítés, a vezetőidöntés-támogatás, a saját termékek és szolgáltatások fejlesztése, az informatikai folyamatok automatizálása, az ügyfélszolgálati tevékenységek, a kockázatelemzés és -kezelés területén, továbbá a HR folyamatok digitalizációjában. Az EU AI Act több szempontból is hasonlít a GDPR szabályozási rendszerére. A szabályozás alkalmazhatóságát egy hosszabb, 36 hónapos felkészülési idő előzi meg. Ez azonban – eltérően a GDPR-tól – nem jelenti azt, hogy 3 évig a szabályozással nem lesz dolgunk. Bizonyos rendelkezéseket ugyanis már 6 hónap elteltével alkalmazni szükséges. Ezt követően a végső alkalmazási időpontig az egyes szabályozási egységek fokozatosan válnak alkalmazhatóvá. További hasonlóságot jelent a kockázatalapú megközelítés, illetve a kiszabható bírságok rendkívüli mértéke is.

    Cikk

    Több olyan változtatás is megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 194. számában, amely a gazdálkodók soron következő, azaz 2024. I. negyedéves EPR-bevallását, illetve az annak alapját képező nyilvántartását érinti. Cikksorozatunk első részében az EPR-rendelet csomagolás termékárammal kapcsolatos változtatásait értelmezzük.

    Cikk

    Az Országgyűlés 2023. év végén a foglalkoztatás területét érintő jelentős jogszabály-módosításokat fogadott el. Változtatott a munka törvénykönyve, a munkavédelmi törvény, a foglalkozás-egészségügy szabályain, illetve a tűzvédelem területén is új jogszabály született. Ezen változások több tucat jogszabályban öltöttek formát, így egységes áttekintésük nem egyszerű. Ebben kívánunk a vállalkozások számára segítséget nyújtani. Végül az utóbbi időben született és a foglalkoztatás területét érintő bírósági döntéseket is röviden ismertetjük.

    Cikk

    2024. január 1. napja nem csupán az év kezdetét, de számos jogszabálynak vagy jogszabályi módosulásnak a hatályba lépését is jelenti. Ennek okán a cégeknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az év eleji változásokkal tisztában legyenek. Cikkünkben a 2024. január 1-jétől hatályba lépett apróbb, de fontos cégjogi újdonságokat ismertetjük.

    Cikk

    Módosult többek között a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, a villamosenergia rendszerhasználati díjakról szóló törvény, több egészségügyi minisztériumi rendelet, a számviteli szabályokról szóló kormányrendelet, a kis- és középvállalkozásokkal összefüggő egyes intézkedésekről szóló kormányrendelet – derül ki az összesen több mint 70 rendeletet tartalmazó december 28-án éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023. évi 191. és 192. számából.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Jogdíjkedvezmény igénybevétele

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Őcsg-tag járulékfizetése

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Őstermelő biztosítása

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media