Rendkívüli ellenőrzést tartott két Bács-Kiskun megyei baromfitartó telepen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A helyszínen tapasztalt, a madárinfluenza-járvány okán különösen kockázatos járványvédelmi hiányosságok miatt azonnali forgalmi korlátozást és az állatok zártan tartását rendelték el a szakemberek.
Az ingyenes parkolás, a szép idő és az ünnepi hosszú hétvége hatására ismét megnövekedhet a gépjárműforgalom, s ezzel együtt – márciushoz képest – a balesetek száma is. A válsághelyzetben különösen fontos lehet, hogy ilyen esetekben a résztvevők közötti távolság tartására is alkalmas e-kárbejelentőt használjuk, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).
Tisztelt Szerkesztőség! Foglalkoztatóként a járványhelyzet miatt nem tudunk munkát adni a munkavállalónknak. Amennyiben a munkavállaló szociális helyzete indokolja, adhatunk-e a kieső munkalehetőség miatt adómentes pénzbeli juttatást? (Létezik valamilyen speciális jogszabályhely a katasztrófahelyzetek idejére?) Ha nem, akkor megoldható lenne ugyanez olyan alapítványon keresztül, amelynek cél szerinti tevékenysége között szerepel a szociális célú adományozás (a vállalkozásunk adományozna ennek a civil szervezetnek, amely szervezet adná ezt a pénzösszeget a kieső munkalehetőségre tekintettel)? Előre is köszönöm segítségüket!
Tisztelt Címzett! Szeretném megérdeklődni, mit lehet tenni abban az esetben, ha kormánytisztviselőként az adott szervezetnél nem megengedett a távmunka-lehetőség. Tájékoztatták a kormánytisztviselőket írásban, hogy a munka elvégzése – bár hozzáteszem a távmunka megoldható lenne, hiszen teljes mértékben szellemi munkáról van szó, és a járvánnyal egyáltalán nem összefüggő ágazatban történik a munkavégzés – az adott államháztartási szervezetben kell, hogy történjen és nincs lehetőség távmunkára. Ebben az esetben mit tehet egy kormánytisztviselő? Milyen lehetőségei vannak? Családi okok miatt indokolt lenne az otthoni távmunkavégzés. Úgy általánosságban milyen jogai, lehetőségei vannak a munkavállalónak, ha a munkahelyét meg szeretné őrizni, ámbátor erre a rendkívüli helyzetre a munkáltató nem teszi meg a szükséges lépéseket?
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a törvényt szerdán, amely felhatalmazza a kormányt, hogy rendkívüli állapotot hirdessen ki az új koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, és egyúttal jóváhagyta a hamis információk tudatos terjesztése miatti büntetés megszigorítását.
A legkülönfélébb ötletekkel próbálnak meg a vállalkozók alkalmazkodni a járvány körülményeihez, köztük nem egy olyan is lehet, amely a kilábalás után is fennmaradó üzleti modellé válhat, persze sok cégnek az egyetlen lehetősége a folytatáshoz, az átmeneti kivárás, olvasható az MTI oldalán.
A járványügyi helyzet következtében a munkáltatók többsége a túlélésért küzd. Ennek keretében első körben lazítanak a foglalkoztatás feltételein, majd pedig annak eredménytelensége esetén a munkaviszony megszüntetésének eszközéhez nyúlnak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, milyen módozatok léteznek a munkaerő átmentésére a veszélyhelyzet elmúltát követő időre.
Kedves Tanácsadó! Arra szeretnék választ kapni, hogy a még próbaidő alatt lévő dolgozó fizetés nélküli szabadságra akar menni a koronavírus által kialakult helyzett miatt (óvodai bezárás miatt a gyerekeknek otthon kell lenniük), amit a munkáltató is engedélyez, ilyenkor mennyi idő lehet a fizetés nélküli szabadság (30 nap) és a próbaidő ideje hogy alakul, mikor jár le pontosan, a fizetés nélküli szabadság bele tartozik-e? Gyors válaszát előre is megköszönve.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Oktatással foglalkozó kft. februárban megállapodott a leendő munkavállalóval, hogy 2020. 04. 01-jétől irodavezetőként alkalmazza. A kialakult helyzet miatt az intézet bezárt. Ezért a munkavállaló egyelőre otthonában fog dolgozni, de csak akkor ha azt igényli a munkáltató, mivel a munkavállalót még nem tudta megismertetni a végzendő feladatokkal, működésével. A munkavállaló munkaköre fizikai jelenlétet igényel, ezért azt, hogy hosszú távon megfelel-e a munkáltató elvárásainak, akkor fog kiderülni amikor újra kinyit az oktatóintézet. Azt szeretném megtudni, hogy a leendő munkavállaló próbaideje indulhat-e az első valóban munkával töltött nappal – amikor megjelenik a munkahelyén – vagy mindenképpen a munkaviszony kezdetétől – azaz 04. 01-jétől – kell számolni a maximum 3 hónap próbaidőt. Milyen megoldást tud javasolni? (Kollektív szerződés nincs.) Köszönettel: Kauker Zsoltné
A koronavírus-járvány miatt felmerülő gyakori adózási kérdésekre válaszol a honlapján indított rovatában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Az adóhatóság azt ígéri, hogy folyamatosan frissíti az oldalt az újonnan felmerülő problémákra adott válaszokkal.
A járvány egyre erőteljesebben érezteti gazdasági hatását: likviditási tartalék hiányában számos vállalkozás kénytelen szüneteltetni tevékenységét vagy véglegesen bezárni kapuit. Ez az egyéni vállalkozók, a kisvállalkozó cégek mellett egyre inkább érinti a nagyobb gazdasági társaságokat is. Milyen teendők vannak és milyen munkajogi következményekkel kell számolni? Mi lesz a munkavállalókkal?
A napokban kihirdetett 61/2020. kormányrendelet szerint meghatározott tevékenységeket végző munkáltatóknál foglalkoztatottak egyéni járulékfizetési kötelezettsége csökken. Kié lesz a többletpénz: a munkavállalóé vagy a munkáltatóé? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.
A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.
Sokféle munkáltatói reakciót láthatunk a napokban arra vonatkozóan, hogyan éljék túl a vállalatok a jelenlegi koronavírus okozta meglehetősen nehéz gazdasági helyzetet. Sajnos még a végét sem látva bizonytalan nagyon sok vállalat helyzete a bejelentett rendeletek, intézkedések ellenére is. Az egyik jellemző reakció, amit hallani lehet számos helyről, a munkavállalók bérének a csökkentése. Kérdés, megteheti-e ezt a munkáltató?
Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet 1. § 11. pontja szerint tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Az Ön álláspontja szerint az adott mentesített tevékenység folytatására akkor is sor kerül, ha egyébként még bevételt nem ért el az adóalany, de ténylegesen, fizikailag és igazolhatóan megtörténik a tevékenység folytatása? Mire alapozza Ön ezt a véleményét? Üdvözlettel: Radnóti Ildikó
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték