221 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szerkesztö! 2013-ban képeztünk lekötött tartalékot, és most úgy szeretnénk feloldani, hogy ügyfelem garázst venne cég kocsijának tárolására december hóban, de a teljes összeget nem fizetné ki, megállapodna az eladóval, hogy 1 millió forintot ad, a többit pedig részletekben törleszti. A birtokba adás megtörténne 2017. december 31-éig. Az adásvételi szerződést is beadnák még ebben az évben. Valószínű, hogy a földhivatal 2018-ban jegyzi be az új tulajdonost. Ily módon lehet-e feloldani a lekötött tartalékot 2017-ben? Mert az adásvételi szerződés alapján rátenném a beruházási számlára 2017-ben. A részletfizetés akadálya-e a feloldásnak? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem fejlesztési tartalékot használt fel ingatlanvásárláshoz 2016. januárban. 2017 októberében eladja ezt a ingatlant. Van-e bármiféle adófizetési kötelezettsége, illetve ha vásárol új ingatlant, akkor arra tovább lehet-e vinni a már egyszer felhasznált fejlesztési tartalékot? Válaszát köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. vásárol egy ingatlant fordított áfásan, és az ingatlanértékesítést nem teszi adókötelessé, és így fogja értékesíteni az ingatlant egy év múlva, akkor a 240 hónap figyelési idővel számolni kell, mivel anno fordított áfás számlát kapott a beszerzésről, és így azt fizetendő és levonható adóban is beletettük akkor?

Cikk

Részletre vásárláskor helyes-e a tulajdonjog vevőre átszállásáig a követelések között nyilvántartani a foglalót, vagy az a használati jog átadásának napján átvezethető a szállítói tartozás kiegyenlítésére? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre keresem a választ. A vállalkozás 40 millió forintos ingatlant vásárolt 2016-ban, amely engedélyek hiányában adott évben nem volt aktiválható (engedély: 2017.01.15.). A felújítás, átalakítás is megtörtént további kb. 10 millió forint értékben 2016-ban. Egyelőre nem tervez további beruházást a cég. 2015. évben képeztünk 10 millió forint fejlesztési tartalékot. Kérdés, hogy lehetőségünk van-e most újabb 20 millió forint fejlesztési tartalékot képezni úgy, hogy mindkét évi lekötött tartalékot (tehát együtt a 30 millió forintot) ennek az ingatlannak az aktiválásakor, azaz 2017. évben oldjuk fel? A Tao. törvény 7. § (15) bekezdés szerint: „…. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel…” 2000. évi C. törvény a számvitelről 3. § „(4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység…” A tao-törvény nem mondja, hogy csak a tárgyévi beruházási összeg oldható fel, és a számviteli törvény pedig beruházásnak minősít minden tevékenységet, mely az aktiválásig felmerül. Természetesen a számviteli politikában a lekötött tartalék feloldását az eszköz aktiválásának napjára határoznánk meg, és ettől később sem térnénk el.

Kérdés

2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?

Cikk

Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalékból történt ingatlanvásárlás. Egy jó ajánlat következtében következő év végén eladásra kerül. Milyen adóvonzata lesz ebben az esetben? Köszönöm.

Kérdés

Könyvelek egy kft.-t, amely vásárolt egy ingatlant 2012-ben 7 millió 300 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke kb. 50 millió forint volt, de a vételár azért volt ennyire alacsony, mert az ingatlan jelzáloggal terhelt volt. A jelzálog akkori értéke 35 millió forint volt. Az eladó magánszemély egészen 2016-ig fizette a jelzáloghitel-kötelezettségét, de ekkor fizetési nehézségek miatt nem tudott tovább törleszteni. A bank többszöri felszólítás után felmondta a jelzáloghitel-szerződést, és értékesíteni kívánta az ingatlant. A kft. időközben az ingatlant társasházzá alakította, felújította, és beruházott kb. 24 millió forintot, annak reményében, hogy a kialakított három társasházi albetétet haszonnal tudja értékesíteni. Annak érdekében, hogy a bank ne értékesítse az ingatlant, a társaság kifizette a magánszemély adós helyett a fennálló mintegy 30 millió forint jelzáloghitel-tartozást. Az első társasházi albetétet 2016. decemberben értékesítette a társaság, 20,5 millió forint plusz áfa értékben. A második és a harmadik albetét értékesítését követően még így is nyereséges lesz a befektetés a kft. számára, és a vételár, plusz a megfizetett jelzálog értéke sem haladja meg az ingatlan piaci értékét. Kérdéseim: 1. A magánszemély helyett kifizetett jelzáloghitel-tartozás a kft.-ben könyvelhető-e az ingatlan bekerülési értékeként? Amennyiben nem, akkor milyen módon kell könyvelni? 2. A magánszemély szempontjából a helyette megfizetett tartozás jövedelemnek minősül. A 15 százalékos szja-kötelezettség mellett kell más közterhet fizetnie?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság új építésű műtermet (műteremlakást) vásárolna, melyben irodát kívánna berendezni. Úgy gondolom, hogy amennyiben műteremről szól a szerződés, és a tulajdoni lapon is ilyen megnevezéssel kerül az ingatlan a vevő birtokába, az értékesítés 27 százalékos áfával történik. A vevő gazdasági társaság, visszaigényelheti-e a felszámított áfát? Köszönöm szépen segítő válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy haszonélvező szeretné megvásárolni az ingatlant, amiben él. A két tulajdonosból egy még kiskorú. Milyen úton tud elindulni a vásárlási szándékával? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy bt. 2017.01.01-től kata hatálya alá jelentkezik be. Kérdésünk, hogy a 2016. évben ingatlan- (iroda) vásárlás gyanánt fejlesztési célra kapott támogatáselhatárolás összegét, amit a 48-as számlacsopotban tartunk nyilván, 2016-ban bevételként el kell-e számolnia? Tisztelettel: T.Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 1993-ban üzlethelyiséget vásárolt az önkormányzattól, amelynek forgalmi értéke 2 550 000 forint. Ebből levont az önkormányzat 1 050 000 forintot értéknövelő beruházásként, és így az elfogadott vételár 1 500 000 forint plusz áfa. A könyvelést 2012 áprilisában vettük át. A könyvekben csak az értéknövelő beruházás szerepel, maga az üzlethelyiség nem. Most eladná a kft. az üzlethelységet. Jelen jogszabályok alapján van-e lehetőség, hogy az üzlethelyiség a kft. könyveibe bekerüljön? Ha igen, akkor hogyan könyvelendő?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Eszközbeszerzés alkatrésznek

Pölöskei Pálné

adószakértő

Áfaalanyiság – határérték átlépése

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink