186 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére
Társasházi ingatlan két helyrajzi számon
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Volt egy társasházi garzonom. Mellette eladtak egy másikat, amit megvásároltam. A két lakást összenyitottam, az önkormányzattól erre engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kaptam 1998-ban. A földhivatalnál az összenyitott ingatlan továbbra is két külön tulajdoni lapon, két külön helyrajzi számon szerepel, mert túl sokba került volna a társasházi alapító okirat módosítása, és az egész ingatlan felmérettetése ahhoz, hogy a földhivatal a helyrajzi számokat egyesítse, azaz az összenyitott lakás egy helyrajzi számot kapjon. Most eladom az összenyitott lakást (30 m2 + 19 m2) 16 millió forintért, már vettem egy másikat egy héttel ezelőtt 20 millió forintért. Kérdésem, hogy az illetéket csak a 4 millió forint különbözet után kell-e megfizetnem, vagy az értékesített összenyitott két helyrajzi számon, két tulajdoni lapon szereplő lakásom két lakástulajdonnak számít, és csak egy lakástulajdon eladási árát állíthatom szembe a vásárolt ingatlanom vételárával? De mi lesz az egyik eladott lakás értéke, mert a vevővel egy összegben 16 millióban állapodtunk meg? Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Szendrei Dénes
Ingatlan eladása törölt adószámmal
Kérdés
Ügyvédként az alábbi ügyben kérem szíves állásfoglalásukat. Magánszemély megbízóm egy lakásingatlant kíván megvásárolni egy Magyarországon bejegyzett kft.-től. A kft. cégkivonatát ellenőrizvén észleltem, hogy annak adószáma "törölt" státuszú. A cég ettől függetlenül működik, törvényes képviselője van, aki rendelkezik a jogszabálynak megfelelő aláírásmintával. Ügyfelem magánszemély, így álláspontom szerint őt semmilyen kár nem érheti abból, hogy az eladó adószáma törölt (ha cég lenne a vevő, akkor nyilvánvalóan aggályok merülhetnének fel egy törölt adószámú cég számlájának befogadása miatt). Véleményem szerint a szerződéses feltételek teljesítése esetén a földhivatali bejegyzés is megtörténhet. Álláspontom szerint az adásvételi szerződés megköthető, a törölt adószámból eredő esetleges következmények nyilvánvalóan – az egyébként jogi képviselővel rendelkező – eladót fogják terhelni. Erről természetesen a feleket – a tényvázlatban is rögzítve – kioktatnám. A kérdésem az, hogy a fenti tényállás alapján az adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése megfelel-e a vonatkozó jogi normáknak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!
Ingatlanvásárlási jog átruházása
Kérdés
„A” Kft. 2015.12. hóban adásvételi előszerződést kötött 5 lakás, 5 garázs, 5 tároló megvásárlására „B” Kft.-vel. A szerződésben külön-külön fel van sorolva az ingatlanok beszerzési ára plusz az áfa. Fizetési ütemezése: 2015. 12.hóban 10 százalék, mely összeg foglaló címen lett leszámlázva, és megfizetve. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy a végleges ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséig a vevőt megilleti az a jog, hogy a Ptk. 6:208. § (szerződés-átruházás) szabályainak alkalmazásával saját maga helyett a lakás megvásárlására másik személyt jelöljön ki a jelen szerződésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett, ide értve a teljesítési határidőket is (vevő-kijelölési jog). Amennyiben a vevő él a kijelölési jogával, úgy az eladó köteles a vevővel és a kijelölt belépő vevővel az erről szóló vevői értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül szerződés-átruházási megállapodást kötni a jelen pontban meghatározott feltételek szerint. „A” Kft. a szerződésben leírtak alapján a vevői jogát átadja „C” Kft.-nek 2016 februárjában, mely tényről értesíti „B” Kft.-t, de „B” Kft. a foglalószámlát nem sztornózta le „A” Kft. felé, és azt mondja, hogy „A” és „C” Kft. egymás között rendezze az átruházást. Hogyan lehet ezt megtenni? „A” és „C” Kft. ingatlannal kapcsolatosan nincs bejelentkezve az áfakörbe. „A” Kft. számlázza le a foglaló összegét „C” Kft. felé? Milyen áfakulccsal teheti meg: 5 vagy 27 százalékossal?
Áfa-visszatérítés nonprofit szervezetnél
Kérdés
Az áfatörvény 257/A paragrafusára hivatkozva. Közhasznú egyesületünket egy, az unióban letelepedett szervezet a közhasznú tevékenységünk megvalósítására támogatásban részesít minket. A támogatás nem finanszírozza az áfát. A szerződés is tartalmazza ezt a tényt. Egyesületünk ingatlant vásárol, és felújítja, ezen kívül eszközöket, berendezéseket vásárol. A törvény adta lehetőséget kihasználva szeretnénk az áfát visszaigényelni. Nem találunk információt, hogyan tudjuk az áfát visszaigényelni. Itt értem azt a kérdést, hogy elektronikusan, papír alapon, milyen időszakban lehet a visszaigénylést elkezdeni? Az ingatlanvásárlás áfatartalma 18 millió forint. Köszönöm.
Új lakóingatlan vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó tulajdonában álló ingatlan egynegyed részét (jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, udvar, melléképület megjelöléssel szerepel) magánszemély vevők megvásárolják. Az ingatlanon álló lakóépületet a vállalkozó lebontja, és azon egy új lakóingatlant épít, amelyet a magánszemély vevők felé értékesítenek. Kérdéseim: 1./ Amennyiben 100 százaléknál alacsonyabb készültségi fokon történik meg a vevők tulajdonba kerülése (bejegyzése), akkor 5 vagy 27 százalékos áfakulcsot kell-e alkalmazni? Előrehozott vevői tulajdonba kerülés például akkor képzelhető el, ha az eladó valamilyen oknál fogva nem tud határidőre használatbavételi engedélyt produkálni. 2./ Az újonnan építendő lakóház vásárlásakor készültségi fokokhoz kapcsolódóan a vevők részfizetéseket eszközölnek az eladó felé. Ezen előlegeket hány százalékos áfa terheli? Itt az a probléma, hogy az egyes ütemekre (fázisokra) vonatkozó átadás-átvétel tartalmilag kivitelezési/vállalkozói szerződést eredményez(het), melynél elvileg 27 százalékos áfát kell alkalmazni. (A vállalkozói szerződéseknél 27 százalék az áfa, míg az adásvételinél 5 százalék, és az adásvételi szerződés alapján lehet előlegeket fizetni 5 százalék áfával.) Köszönettel várom szíves válaszukat.
Ingatlanvásárlás – áfa önellenőrzése
Kérdés
Lakásépítésekkel foglalkozunk, 2013., 2014., 2015. években ugyanazon magánszemélytől vásároltunk telkeket. Sajnos csak most vetődött fel, hogy a magánszemély sorozatértékesítés alapján már 2015. évben áfa felszámításával adhatta volna el a telkeket. Hogyan lehet utólag önellenőrizni mind a magánszemélynek, mind a vállalkozónak a be nem vallott áfaösszegeket?
Ház vásárlása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Házaspár tavaly, a válás előtt megállapodott az anyagiakról ügyvéd előtt. Így az egyik fél elköltözött a közös lakásból, és a megtakarított pénz egy részéből vásárolt egy házat. Idei évben letelt a fél év különélési idő, és az egyik fél benyújtotta a válókeresetet. Kérdés: a tavalyi évi adóbevallásban fel kell-e tüntetni a kapott összeget (ami végül is a közös megtakarítás egy része a házasság alatt), vagy adózni kell-e az elköltözött félnek a megvásárolt ház miatt? Köszi a válaszért. R.
Egyéni vállalkozó motelt vásárolt, mint magánszemély
Kérdés
Magánszemély vásárolt egy motel elnevezésű társasházi ingatlant. Az ingatlan számlázott értéke az áfatörvény értelmében áfamentes volt, de áfástól vette. A magánszemély egyben egyéni vállalkozó, és szeretné azt a motelt a vállalkozásában üzemeltetni, de ahhoz, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket el tudja számolni, a vállalkozásába TÁE kartonnal kell bevinni, hogy értékcsökkenést is tudjon elszámolni, és víz-, villanyköltséget stb. Az egyéni vállalkozó áfakörös. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a költségszámlák áfatartalmát levonhatja, de sajnos a tetőt fel kellene újítani, és a kérdés is azzal kapcsolatos: mivel ingatlannal kapcsolatos a tetőfelújítás: a szolgáltatók által kapott áfát, illetve a vett faanyag áfatartalmát a vállalkozó visszaigényelheti-e?
Ingatlanvásárlás teljesítése áfa és számvitel szempontjából
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy általam könyvelt kft. bérel egy ingatlant már évek óta, mely a székhelye. Úgy döntött, hogy megveszi, az adásvételi szerződés időpontja 2015. december 7., a fizetési határidő 2016. január 31. A szerződésben rögzítették a felek, hogy a birtokba vételről külön rendelkezni nem kell, mivel már birtokban van a bérlő. Az eladó, aki bérbeadó is egyben, leszámlázta a 2016. januári bérleti díjat. Kaptunk egy ingatlanértékesítésről szóló, fordított áfás számlát, melynek kelte 2015. 12. 30., áfateljesítési időpontja 2015. 12. 08., fizetési határidő 2016. 01. 31. A számlán szerepel, hogy "tulajdonjog-fenntartással", azaz a tulajdonjog csak a teljes vételár megfizetésével száll át. Véleményem szerint a beruházás időpontja január, mivel jelenleg még tart a bérleti időszak. Önök szerint befogadjam ezt a számlát, vagy kérjek egy januárit? Az áfát decemberre valljam? Azt állítja az eladó cég könyvelője, hogy az áfa miatt kénytelenek voltak számlázni, a mi könyvvizsgálónk szerint viszont vevőként birtokba csak akkor kerülhetünk, ha már a bérlet megszűnik. Véleményük szerint mi a helyes gyakorlat számlázás, áfabevallás és az ingatlan nyilvántartásba vétele szempontjából ebben az esetben időpontok vonatkozásában? A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné
Ingatlanbeszerzés áfája
Kérdés
Szeretnék a következő kérdéseimre választ kapni, azonban a NAV ügyfélszolgálatától sem kaptam kielégítő választ. A probléma a következő lenne. Egy gazdasági társaság 2015-ben értékesített egy épületet (kereskedelmi tevékenységet végeztek benne), amit megvásárolt egy egyéni vállalkozó, aki ezt a tárgyi eszközei között nyilvántartásba vette. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy az áfatörvény 142. paragrafusának 1. beezdésének (e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik, melynek megfelelően az adó megfizetésére a vevő köteles. A vállalkozó ezt az áfát a következő bevallásában fizetendő adóként szerepeltette, befizette, levonásba azonban nem helyezte. Azért nem helyezte levonásba, mert a vállalkozás nem választotta az ingatlan esetében az adókötelessé tételt. Az egyéni vállalkozás bérbe szeretné adni az ingatlant 2016. évtől kezdve. Ha a bérbeadást 2016-tól adókötelessé tenné, akkor ezt az ingatlan beszerzésekor megfizetett áfát egy összegben levonásba helyezhetné?
Áfa
Kérdés
1999-ben a társaság vásárolt a Balatonon egy társasházban egy lakást. Ezt azonnal átminősítette irodára. Az ingatlant áfásan vették, de egy bizonyos tévedés miatt annak áfája nem lett levonva. Már az ehhez tartozó bevallások nincsenek meg. Most értékesíteni kívánja a ingatlant egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy megteheti-e áfamentesen? Hogyan jár el törvényszerűen a társaság?
Vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan felújítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.
Áfavisszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás és -bérbeadás tekintetében is áfakörös cég a beruházási és vásárlási költség áfáját vissza szeretné igényelni. Az áfakörből e tevékenység tekintetében mennyi idő múlva léphet ki a visszaigénylést követően? Köszönettel.
Illeték ingatlanvásárlás után
Kérdés
Jó napot kívánok! 2014 júniusában eladtam a lakásomat, majd 2014 novemberében egy drágább lakást vettem. Nemrég a NAV kivetette a tulajdonjogszerzés után fizetendő illetéket. Azonban a NAV pontatlanul számolt, és az új lakás árát vette alapul az illeték megfizetésére ahelyett, hogy a két lakás árának a különbségét használta volna fel az illeték számítására. Természetesen jogorvoslatra van lehetőség, de ehhez 5 000 forintos újabb illetéket kell fizetnem a NAV-nak. A NAV trehánysága és pontatlansága miatt kell újból fizetnem, amit igazságtalannak tartok. A jelenlegi törvények szerint a tulajdonjogszerzés után fizetendő illeték számításánál az új lakás árából le lehet vonni a régi lakás eladási árát, ha az egy éven belül történik. Nálam így történt, azaz, a jogorvoslatomnak helyt fog adni a NAV. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, de nem fizetem be az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, akkor is kötelessége a NAV-nak elbírálni a kérvényemet, és újraszámolni az illetéket? Vagy a „fellebbezési” díj meg nem fizetése automatikusan megakadályozza az illetékszámítás felülvizsgálatát? Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, ÉS befizetem az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, majd a NAV helyt ad a kérelmemnek, akkor van-e mód a kidobott 5 000 forint számomra történő jóváírására? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel, Csizmadia Balázs
Ingatlan
Kérdés
Van egy egyéni vállalkozó, aki ingatlant szeretne vásárolni. Ebben az ingatlannak lenne része az iroda is. Elszámolhatja-e a teljes vételárat költségként, illetve a felújítási költségeket? Másik kérdésem, hogy miként változik az adózás, ha egy kft. vásárol meg egy ingatlant értékesítési céllal, és miként változik, ha egyéni vállalkozóként? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
