Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    221 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy luxemburgi cég budapesti lakóingatlant vásárol befektetési, illetve hasznosítási céllal. Mindkét tevékenység esetében minimálisan felmerülnek az ingatlanok közüzemi és fenntartási költségei. Kérdésünk az, hogy a luxemburgi cégnek be kell-e jelentkeznie magyar adóalanyként, ha csak birtokolja az ingatlant, illetve akkor, ha a birtokláson kívül bérbeadással hasznosítja is azt? Az ingatlannal kapcsolatosan felmerülő költségek (közüzem, karbantartás) áfatartalmának visszaigénylésére van lehetősége a luxemburgi cégnek? Ha igen, mik a feltételei és a folyamata? Válaszukat előre is köszönjük.

    Kérdés

    Egy társaság Magyarországon bérel egy ingatlant, amit telephelyként működtet. Az ingatlan tulajdonosa egy szlovák cég. Mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. A szlovák cég nincs Magyarországra adóalanyként bejelentkezve. A magyar cég meg szeretné vásárolni ezt az ingatlant. Milyen típusú számlát fogadhat be a magyar cég? Hol lesz az áfafizetési kötelezettség? A számlán bontani kell a telek és a felépítmény értékét? Hogyan alakulna az áfafizetés, milyen számlát állít ki a szlovák társaság, ha ezt a Magyarországon lévő ingatlant magyar magánszemély venné meg?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. 2015-ben ingatlant vásárolt, melyre 6 millió forintot foglalóként kifizetett. A hátralévő vételárat részletekben, 5 év alatt fizeti ki. A tulajdonjogot az utolsó részlet kifizetése után szerzi meg. Helyesen jár-e el a cég, ha a megfizetett foglalót a 2015. évi mérlegben tárgyi eszközként mutatja ki (mint beruházásra adott előleget)? Hogyan kell számvitelileg elszámolni a részletekben történő fizetést? Az eladó cég havonta ad számlát a részletekről, "vételárrészlet" megjelöléssel. Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. vásárolt épületet telekkel együtt. Az épületet felújítja, és a tevékenységéhez fogja használni. Külön kell-e aktiválni a telket és az épületet? Ha külön kell meghatározni az értékét, akkor hogyan kell az értékbecslést végezni? Köszönöm válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás esetén van különbség az illeték kiszabásakor, attól függően, hogy azt magánszemély vagy cég veszi meg? Az ingatlant magánszemély vagy cég bérbeadás céljából venné meg. Az illetéknek mi az alapja, és hány százalékos? Abban az esetben, ha a vevő később eladja (például 1 éven belül), van-e valamilyen negatív (illeték/adó) következménye abban az esetben, ha esetleg a vásárláskor az illeték kiszabása kedvező volt, mert például magánszemély vagy adott esetben cég vette meg a fenti tevékenység folytatása miatt?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Volt egy társasházi garzonom. Mellette eladtak egy másikat, amit megvásároltam. A két lakást összenyitottam, az önkormányzattól erre engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kaptam 1998-ban. A földhivatalnál az összenyitott ingatlan továbbra is két külön tulajdoni lapon, két külön helyrajzi számon szerepel, mert túl sokba került volna a társasházi alapító okirat módosítása, és az egész ingatlan felmérettetése ahhoz, hogy a földhivatal a helyrajzi számokat egyesítse, azaz az összenyitott lakás egy helyrajzi számot kapjon. Most eladom az összenyitott lakást (30 m2 + 19 m2) 16 millió forintért, már vettem egy másikat egy héttel ezelőtt 20 millió forintért. Kérdésem, hogy az illetéket csak a 4 millió forint különbözet után kell-e megfizetnem, vagy az értékesített összenyitott két helyrajzi számon, két tulajdoni lapon szereplő lakásom két lakástulajdonnak számít, és csak egy lakástulajdon eladási árát állíthatom szembe a vásárolt ingatlanom vételárával? De mi lesz az egyik eladott lakás értéke, mert a vevővel egy összegben 16 millióban állapodtunk meg? Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Szendrei Dénes

    Kérdés

    Ügyvédként az alábbi ügyben kérem szíves állásfoglalásukat. Magánszemély megbízóm egy lakásingatlant kíván megvásárolni egy Magyarországon bejegyzett kft.-től. A kft. cégkivonatát ellenőrizvén észleltem, hogy annak adószáma "törölt" státuszú. A cég ettől függetlenül működik, törvényes képviselője van, aki rendelkezik a jogszabálynak megfelelő aláírásmintával. Ügyfelem magánszemély, így álláspontom szerint őt semmilyen kár nem érheti abból, hogy az eladó adószáma törölt (ha cég lenne a vevő, akkor nyilvánvalóan aggályok merülhetnének fel egy törölt adószámú cég számlájának befogadása miatt). Véleményem szerint a szerződéses feltételek teljesítése esetén a földhivatali bejegyzés is megtörténhet. Álláspontom szerint az adásvételi szerződés megköthető, a törölt adószámból eredő esetleges következmények nyilvánvalóan – az egyébként jogi képviselővel rendelkező – eladót fogják terhelni. Erről természetesen a feleket – a tényvázlatban is rögzítve – kioktatnám. A kérdésem az, hogy a fenti tényállás alapján az adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése megfelel-e a vonatkozó jogi normáknak? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm!

    Kérdés

    „A” Kft. 2015.12. hóban adásvételi előszerződést kötött 5 lakás, 5 garázs, 5 tároló megvásárlására „B” Kft.-vel. A szerződésben külön-külön fel van sorolva az ingatlanok beszerzési ára plusz az áfa. Fizetési ütemezése: 2015. 12.hóban 10 százalék, mely összeg foglaló címen lett leszámlázva, és megfizetve. A szerződésben a felek megállapodnak, hogy a végleges ingatlan-adásvételi szerződés megkötéséig a vevőt megilleti az a jog, hogy a Ptk. 6:208. § (szerződés-átruházás) szabályainak alkalmazásával saját maga helyett a lakás megvásárlására másik személyt jelöljön ki a jelen szerződésben meghatározottakkal azonos feltételek mellett, ide értve a teljesítési határidőket is (vevő-kijelölési jog). Amennyiben a vevő él a kijelölési jogával, úgy az eladó köteles a vevővel és a kijelölt belépő vevővel az erről szóló vevői értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül szerződés-átruházási megállapodást kötni a jelen pontban meghatározott feltételek szerint. „A” Kft. a szerződésben leírtak alapján a vevői jogát átadja „C” Kft.-nek 2016 februárjában, mely tényről értesíti „B” Kft.-t, de „B” Kft. a foglalószámlát nem sztornózta le „A” Kft. felé, és azt mondja, hogy „A” és „C” Kft. egymás között rendezze az átruházást. Hogyan lehet ezt megtenni? „A” és „C” Kft. ingatlannal kapcsolatosan nincs bejelentkezve az áfakörbe. „A” Kft. számlázza le a foglaló összegét „C” Kft. felé? Milyen áfakulccsal teheti meg: 5 vagy 27 százalékossal?

    Kérdés

    Az áfatörvény 257/A paragrafusára hivatkozva. Közhasznú egyesületünket egy, az unióban letelepedett szervezet a közhasznú tevékenységünk megvalósítására támogatásban részesít minket. A támogatás nem finanszírozza az áfát. A szerződés is tartalmazza ezt a tényt. Egyesületünk ingatlant vásárol, és felújítja, ezen kívül eszközöket, berendezéseket vásárol. A törvény adta lehetőséget kihasználva szeretnénk az áfát visszaigényelni. Nem találunk információt, hogyan tudjuk az áfát visszaigényelni. Itt értem azt a kérdést, hogy elektronikusan, papír alapon, milyen időszakban lehet a visszaigénylést elkezdeni? Az ingatlanvásárlás áfatartalma 18 millió forint. Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó tulajdonában álló ingatlan egynegyed részét (jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban lakóház, udvar, melléképület megjelöléssel szerepel) magánszemély vevők megvásárolják. Az ingatlanon álló lakóépületet a vállalkozó lebontja, és azon egy új lakóingatlant épít, amelyet a magánszemély vevők felé értékesítenek. Kérdéseim: 1./ Amennyiben 100 százaléknál alacsonyabb készültségi fokon történik meg a vevők tulajdonba kerülése (bejegyzése), akkor 5 vagy 27 százalékos áfakulcsot kell-e alkalmazni? Előrehozott vevői tulajdonba kerülés például akkor képzelhető el, ha az eladó valamilyen oknál fogva nem tud határidőre használatbavételi engedélyt produkálni. 2./ Az újonnan építendő lakóház vásárlásakor készültségi fokokhoz kapcsolódóan a vevők részfizetéseket eszközölnek az eladó felé. Ezen előlegeket hány százalékos áfa terheli? Itt az a probléma, hogy az egyes ütemekre (fázisokra) vonatkozó átadás-átvétel tartalmilag kivitelezési/vállalkozói szerződést eredményez(het), melynél elvileg 27 százalékos áfát kell alkalmazni. (A vállalkozói szerződéseknél 27 százalék az áfa, míg az adásvételinél 5 százalék, és az adásvételi szerződés alapján lehet előlegeket fizetni 5 százalék áfával.) Köszönettel várom szíves válaszukat.

    Kérdés

    Lakásépítésekkel foglalkozunk, 2013., 2014., 2015. években ugyanazon magánszemélytől vásároltunk telkeket. Sajnos csak most vetődött fel, hogy a magánszemély sorozatértékesítés alapján már 2015. évben áfa felszámításával adhatta volna el a telkeket. Hogyan lehet utólag önellenőrizni mind a magánszemélynek, mind a vállalkozónak a be nem vallott áfaösszegeket?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Házaspár tavaly, a válás előtt megállapodott az anyagiakról ügyvéd előtt. Így az egyik fél elköltözött a közös lakásból, és a megtakarított pénz egy részéből vásárolt egy házat. Idei évben letelt a fél év különélési idő, és az egyik fél benyújtotta a válókeresetet. Kérdés: a tavalyi évi adóbevallásban fel kell-e tüntetni a kapott összeget (ami végül is a közös megtakarítás egy része a házasság alatt), vagy adózni kell-e az elköltözött félnek a megvásárolt ház miatt? Köszi a válaszért. R.

    Kérdés

    Magánszemély vásárolt egy motel elnevezésű társasházi ingatlant. Az ingatlan számlázott értéke az áfatörvény értelmében áfamentes volt, de áfástól vette. A magánszemély egyben egyéni vállalkozó, és szeretné azt a motelt a vállalkozásában üzemeltetni, de ahhoz, hogy az üzemeltetéshez kapcsolódó költségeket el tudja számolni, a vállalkozásába TÁE kartonnal kell bevinni, hogy értékcsökkenést is tudjon elszámolni, és víz-, villanyköltséget stb. Az egyéni vállalkozó áfakörös. A kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy a költségszámlák áfatartalmát levonhatja, de sajnos a tetőt fel kellene újítani, és a kérdés is azzal kapcsolatos: mivel ingatlannal kapcsolatos a tetőfelújítás: a szolgáltatók által kapott áfát, illetve a vett faanyag áfatartalmát a vállalkozó visszaigényelheti-e?

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Egy általam könyvelt kft. bérel egy ingatlant már évek óta, mely a székhelye. Úgy döntött, hogy megveszi, az adásvételi szerződés időpontja 2015. december 7., a fizetési határidő 2016. január 31. A szerződésben rögzítették a felek, hogy a birtokba vételről külön rendelkezni nem kell, mivel már birtokban van a bérlő. Az eladó, aki bérbeadó is egyben, leszámlázta a 2016. januári bérleti díjat. Kaptunk egy ingatlanértékesítésről szóló, fordított áfás számlát, melynek kelte 2015. 12. 30., áfateljesítési időpontja 2015. 12. 08., fizetési határidő 2016. 01. 31. A számlán szerepel, hogy "tulajdonjog-fenntartással", azaz a tulajdonjog csak a teljes vételár megfizetésével száll át. Véleményem szerint a beruházás időpontja január, mivel jelenleg még tart a bérleti időszak. Önök szerint befogadjam ezt a számlát, vagy kérjek egy januárit? Az áfát decemberre valljam? Azt állítja az eladó cég könyvelője, hogy az áfa miatt kénytelenek voltak számlázni, a mi könyvvizsgálónk szerint viszont vevőként birtokba csak akkor kerülhetünk, ha már a bérlet megszűnik. Véleményük szerint mi a helyes gyakorlat számlázás, áfabevallás és az ingatlan nyilvántartásba vétele szempontjából ebben az esetben időpontok vonatkozásában? A segítséget előre is köszönöm! Üdvözlettel: Kukla Lászlóné

    Kérdés

    Szeretnék a következő kérdéseimre választ kapni, azonban a NAV ügyfélszolgálatától sem kaptam kielégítő választ. A probléma a következő lenne. Egy gazdasági társaság 2015-ben értékesített egy épületet (kereskedelmi tevékenységet végeztek benne), amit megvásárolt egy egyéni vállalkozó, aki ezt a tárgyi eszközei között nyilvántartásba vette. Az adásvételi szerződésben a felek rögzítették, hogy az áfatörvény 142. paragrafusának 1. beezdésének (e) pontja alapján a fordított adózás alá tartozik, melynek megfelelően az adó megfizetésére a vevő köteles. A vállalkozó ezt az áfát a következő bevallásában fizetendő adóként szerepeltette, befizette, levonásba azonban nem helyezte. Azért nem helyezte levonásba, mert a vállalkozás nem választotta az ingatlan esetében az adókötelessé tételt. Az egyéni vállalkozás bérbe szeretné adni az ingatlant 2016. évtől kezdve. Ha a bérbeadást 2016-tól adókötelessé tenné, akkor ezt az ingatlan beszerzésekor megfizetett áfát egy összegben levonásba helyezhetné?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Egyéni vállalkozás cégautóadó-fizetési kötelezettsége

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Eszközbeszerzés alkatrésznek

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Áfaalanyiság – határérték átlépése

    dr. Csobánczy Péter

    közgazdász, jogász, adótanácsadó

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media