2016-ban ingatlant vásároltam, mellyet szeretnék feljelsztési tartalék feloldásához felhasználni. A kérdésem az lenne, hogy a vásárolt ingatlanra a mai napig nem írták elő az illetéket, nekem ezt elő kell-e írni, és azt könyvelhetem-e beruházásra?
Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.
Tisztelt Szakértő! Fejlesztési tartalékból történt ingatlanvásárlás. Egy jó ajánlat következtében következő év végén eladásra kerül. Milyen adóvonzata lesz ebben az esetben? Köszönöm.
Könyvelek egy kft.-t, amely vásárolt egy ingatlant 2012-ben 7 millió 300 ezer forintért. Az ingatlan piaci értéke kb. 50 millió forint volt, de a vételár azért volt ennyire alacsony, mert az ingatlan jelzáloggal terhelt volt. A jelzálog akkori értéke 35 millió forint volt. Az eladó magánszemély egészen 2016-ig fizette a jelzáloghitel-kötelezettségét, de ekkor fizetési nehézségek miatt nem tudott tovább törleszteni. A bank többszöri felszólítás után felmondta a jelzáloghitel-szerződést, és értékesíteni kívánta az ingatlant. A kft. időközben az ingatlant társasházzá alakította, felújította, és beruházott kb. 24 millió forintot, annak reményében, hogy a kialakított három társasházi albetétet haszonnal tudja értékesíteni. Annak érdekében, hogy a bank ne értékesítse az ingatlant, a társaság kifizette a magánszemély adós helyett a fennálló mintegy 30 millió forint jelzáloghitel-tartozást. Az első társasházi albetétet 2016. decemberben értékesítette a társaság, 20,5 millió forint plusz áfa értékben. A második és a harmadik albetét értékesítését követően még így is nyereséges lesz a befektetés a kft. számára, és a vételár, plusz a megfizetett jelzálog értéke sem haladja meg az ingatlan piaci értékét. Kérdéseim: 1. A magánszemély helyett kifizetett jelzáloghitel-tartozás a kft.-ben könyvelhető-e az ingatlan bekerülési értékeként? Amennyiben nem, akkor milyen módon kell könyvelni? 2. A magánszemély szempontjából a helyette megfizetett tartozás jövedelemnek minősül. A 15 százalékos szja-kötelezettség mellett kell más közterhet fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság új építésű műtermet (műteremlakást) vásárolna, melyben irodát kívánna berendezni. Úgy gondolom, hogy amennyiben műteremről szól a szerződés, és a tulajdoni lapon is ilyen megnevezéssel kerül az ingatlan a vevő birtokába, az értékesítés 27 százalékos áfával történik. A vevő gazdasági társaság, visszaigényelheti-e a felszámított áfát? Köszönöm szépen segítő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy haszonélvező szeretné megvásárolni az ingatlant, amiben él. A két tulajdonosból egy még kiskorú. Milyen úton tud elindulni a vásárlási szándékával? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy bt. 2017.01.01-től kata hatálya alá jelentkezik be. Kérdésünk, hogy a 2016. évben ingatlan- (iroda) vásárlás gyanánt fejlesztési célra kapott támogatáselhatárolás összegét, amit a 48-as számlacsopotban tartunk nyilván, 2016-ban bevételként el kell-e számolnia? Tisztelettel: T.Mária
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: 2016. 06. 23-án ügyfelem eladott egy XI. kerületi,17 725 000 forint értékű ingatlant. Majd 2016. 09. 02-án vásárolt 13 millió forint értékű ingatlant, mely hétvégi ház, gazdasági épülettel. Kérhető-e illetékmentesség az alábbi indokok alapján: egy éven belül történt az eladás és a vétel, valamint a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladott lakástulajdoné? Az ingatlan vételét intéző ügyvéd nem jelölt semmit erre vonatkozóan a B400-as nyomtatványon, így ha kérhető illetékmentesség, akkor azt külön kérelemben kellene kérnünk a NAV-tól a fenti indokokkal? Köszönöm szépen szakértői véleményét!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 1993-ban üzlethelyiséget vásárolt az önkormányzattól, amelynek forgalmi értéke 2 550 000 forint. Ebből levont az önkormányzat 1 050 000 forintot értéknövelő beruházásként, és így az elfogadott vételár 1 500 000 forint plusz áfa. A könyvelést 2012 áprilisában vettük át. A könyvekben csak az értéknövelő beruházás szerepel, maga az üzlethelyiség nem. Most eladná a kft. az üzlethelységet. Jelen jogszabályok alapján van-e lehetőség, hogy az üzlethelyiség a kft. könyveibe bekerüljön? Ha igen, akkor hogyan könyvelendő?
Tisztelt Szakértő! Egy luxemburgi cég budapesti lakóingatlant vásárol befektetési, illetve hasznosítási céllal. Mindkét tevékenység esetében minimálisan felmerülnek az ingatlanok közüzemi és fenntartási költségei. Kérdésünk az, hogy a luxemburgi cégnek be kell-e jelentkeznie magyar adóalanyként, ha csak birtokolja az ingatlant, illetve akkor, ha a birtokláson kívül bérbeadással hasznosítja is azt? Az ingatlannal kapcsolatosan felmerülő költségek (közüzem, karbantartás) áfatartalmának visszaigénylésére van lehetősége a luxemburgi cégnek? Ha igen, mik a feltételei és a folyamata? Válaszukat előre is köszönjük.
Egy társaság Magyarországon bérel egy ingatlant, amit telephelyként működtet. Az ingatlan tulajdonosa egy szlovák cég. Mindkét társaság rendelkezik közösségi adószámmal. A szlovák cég nincs Magyarországra adóalanyként bejelentkezve. A magyar cég meg szeretné vásárolni ezt az ingatlant. Milyen típusú számlát fogadhat be a magyar cég? Hol lesz az áfafizetési kötelezettség? A számlán bontani kell a telek és a felépítmény értékét? Hogyan alakulna az áfafizetés, milyen számlát állít ki a szlovák társaság, ha ezt a Magyarországon lévő ingatlant magyar magánszemély venné meg?
Tisztelt Szakértő! Kft. 2015-ben ingatlant vásárolt, melyre 6 millió forintot foglalóként kifizetett. A hátralévő vételárat részletekben, 5 év alatt fizeti ki. A tulajdonjogot az utolsó részlet kifizetése után szerzi meg. Helyesen jár-e el a cég, ha a megfizetett foglalót a 2015. évi mérlegben tárgyi eszközként mutatja ki (mint beruházásra adott előleget)? Hogyan kell számvitelileg elszámolni a részletekben történő fizetést? Az eladó cég havonta ad számlát a részletekről, "vételárrészlet" megjelöléssel. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy bt. vásárolt épületet telekkel együtt. Az épületet felújítja, és a tevékenységéhez fogja használni. Külön kell-e aktiválni a telket és az épületet? Ha külön kell meghatározni az értékét, akkor hogyan kell az értékbecslést végezni? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás esetén van különbség az illeték kiszabásakor, attól függően, hogy azt magánszemély vagy cég veszi meg? Az ingatlant magánszemély vagy cég bérbeadás céljából venné meg. Az illetéknek mi az alapja, és hány százalékos? Abban az esetben, ha a vevő később eladja (például 1 éven belül), van-e valamilyen negatív (illeték/adó) következménye abban az esetben, ha esetleg a vásárláskor az illeték kiszabása kedvező volt, mert például magánszemély vagy adott esetben cég vette meg a fenti tevékenység folytatása miatt?
Tisztelt Szakértő! Volt egy társasházi garzonom. Mellette eladtak egy másikat, amit megvásároltam. A két lakást összenyitottam, az önkormányzattól erre engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kaptam 1998-ban. A földhivatalnál az összenyitott ingatlan továbbra is két külön tulajdoni lapon, két külön helyrajzi számon szerepel, mert túl sokba került volna a társasházi alapító okirat módosítása, és az egész ingatlan felmérettetése ahhoz, hogy a földhivatal a helyrajzi számokat egyesítse, azaz az összenyitott lakás egy helyrajzi számot kapjon. Most eladom az összenyitott lakást (30 m2 + 19 m2) 16 millió forintért, már vettem egy másikat egy héttel ezelőtt 20 millió forintért. Kérdésem, hogy az illetéket csak a 4 millió forint különbözet után kell-e megfizetnem, vagy az értékesített összenyitott két helyrajzi számon, két tulajdoni lapon szereplő lakásom két lakástulajdonnak számít, és csak egy lakástulajdon eladási árát állíthatom szembe a vásárolt ingatlanom vételárával? De mi lesz az egyik eladott lakás értéke, mert a vevővel egy összegben 16 millióban állapodtunk meg? Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Szendrei Dénes
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték