186 találat a(z) ingatlanvásárlás cimkére
Kivett beépítetlen terület vásárlása áfa
Kérdés
Vállalkozás kivett beépítetlen terület elnevezésű ingatlant vásárolt egy kft.-től. Adóalanyi szerződésben rögzítették: A 2007. évi CXXVII (áfa) törvény 142. §-ában szabályozott fordított adózás alkalmazásához az eladó élt az áfatörvény 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében a 88. §-ban foglalt választási jogával. A vevő az ingatlant, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany vásárolja meg, a vevő vonatkozásában az áfatörvény 142. § (3) bekezdésében említett feltételek teljesülnek. Adásvételi szerződésben rögzítették: Vevő eladja, vevő megveszi:............9000 m2 területű, kivett beépítetlen terület elnevezésű ingatlant..........(teherautói parkoltatásához) Az áfatörvény 86. § (1) bekezdése j) és k) pontja alapján az ingatlan értékesítése általános feltételek mellett adómentes, ugyanakkor eladó, mint belföldi adóalany a törvény 88. §-ában biztosított lehetőségével élve az állami adóhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ide vonatkozóan az adókötelezettséget választotta. Szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy mindketten belföldi adóalanyok, így e szerződés szerinti ingatlan értékesítése az áfatörvény 142. § (1) bekezdése e) pontja alapján a fordított adózás alá esik, azaz az áfát a vevő fizeti meg, illetve vonhatja le, ugyanakkor az eladó a 142. § (7) bekezdése értelmében áfa nélküli számlát bocsát ki. Kérdésem: a fenti beépítetlen ingatlan után a szerződő felek megegyezhetnek-e a fordított áfa alkalmazásában?
Ingatlan bérbeadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. bérbeadás céljából lakóingatlant vásárolt. Az ingatlant fel kell újítani. Ebben az esetben a felújításhoz kapcsolódó számlák áfája visszaigényelhető? Mi a teendő az áfával akkor, ha a kft. mégsem adja bérbe az ingatlant, hanem eladja azt egy magánszemélynek? András
Készpénzfizetési korlát értelmezése ügyvédi letét esetén
Kérdés
Két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó közötti ingatlan vásárlása esetén ügyvédi letét alkalmazására kerül sor. A vevő készpénzben fizeti be a letét összegét az ügyvédnek, aki a feltételek teljesítéséig az összeget befizeti a letéti számlájára. A feltételek teljesülése után a letéti szerződés rendelkezésének megfelelően készpénzben fizeti ki az eladónak a vételárat. Figyelni kell-e az 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátot, és be kell-e jelenteni az 5 millió forint feletti készpénzfizetést?
Sok áfát elbukhat, ha így vásárol ingatlant a cége
Cikk
Egy vállalkozás lakást vásárolna, amelyben irodai tevékenységet folytatna. Mely esetben lehet levonni az felújítás, illetve a rezsiköltségek áfáját? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlás – pályázattal
Kérdés
Egyéni vállalkozó (alanyi mentes) – a tevékenység bővítését szolgáló – ingatlan vásárlása céljából pályázott 2013-ban. A pályázatot megnyerte, de 2014. elején olyan változás állt be a vállalkozó családi életében, ami nem tette lehetővé a tevékenység bővítését, ezért a pályázatot még a pénz kiutalása előtt visszamondta. A pályázatot kezelő szervezet és a hitelfolyósító elfogadta a változtatást, a vállalkozó továbbra is fizeti a törlesztést+kamatot, de a kamat nem lesz vállalkozói költség. Az épület megvásárlása (magánszemélytől) 2013-ban megtörtént, részben mikrohitelből (45 %), saját forrásból (10 %), és a ki nem utalt pályázati támogatás (45 %) helyett szintén saját forrásból, azaz összesen 55 % saját forrásból (amely a vállalkozó adózott jövedelméből származik). Az épület a vállalkozás tulajdona, mind a tárgyi eszköz nyilvántartás, mind a földhivatali nyilvántartás szerint. 2013-ban elszámolt költségek: időarányos értékcsökkenés, felújítási költségek, mikrohitelkamat. A vállalkozó a továbbiakban nem fogja kizárólag a tevékenység érdekében használni az ingatlant (lakás+iroda lesz), így csak a tevékenység céljára használt alapterülettel arányos közüzemi költségeket kívánja elszámolni. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az épület kikerüljön a vállalkozás tulajdonából? Például el kell adni a vállalkozásnak a magánszemély részére? Ha igen, milyen vételáron? Lehet a 2013-ban elszámolt költségekből képzett vételáron? Válaszukat köszönöm, üdvözlettel.
Ingatlan adásvétele, szja
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Magánszemély 2006-ban vásárolt egy ingatlant szerkezetkészen, 2013-ban értékesítette, és ugyanakkor vásárolt is egy másikat ugyanezen az értéken. Ha jól tudom, ez így adómentes. A kérdésem az, hogy ezen jövedelmet szerepeltetni kell-e a 1353-as szja-bevallásban? Köszönettel.
Magánszemélytől vett ingatlan
Kérdés
Kedves Szakértők! Egy magánszemély eladja ingatlanát (Balatonföldvár) egy áfás cégnek, amely jelenleg is be van jelentkezve a 08TAFA szerinti ingatlan-bérbeadás, eladás áfakörössé tétele alá. Az alábbi kérdéseim vannak: 1/ Mivel szerzéskor nincs levonható áfa, hiszen magánszemélytől vette a cég az ingatlant, így ha eladja, akkor áfamentesen adja el? Vagy mivel bejelentkezett a főszabálytól eltérően, ő csakis áfásan adhatja el az ingatlant? 2/ Vétel után, most felújítja (csempe, bútorok, sok-sok munka, anyag, stb.), ezen számlák áfáját le lehet vonni? Még esetleg akkor is, ha esetleg az 1-es pont szerint áfamentesen adhatja el? Persze, ha áfásan lehet csak eladnia, akkor gondolom levonhatja? 3/ Ha 2015-re kilép az ilyen jellegű áfakörből, azaz a főszabályt alkalmazza, akkor nem éri meg levonni a felújítási számlák áfáját (már, ha eleve lehet), mert akkor vissza kell fizetni év végén? Vagy le lehet most is, vonni, és akkor is, ha kijelentkezik? 4/ Ha kijelentkezik 2015-re az áfakörös részből, mint ingatlan-bérbeadás, eladás, és választja a főszabályt, akkor 2015-ben áfamentesen adhatja el a magánszemélytől vett ingatlant? 5/ Egy korábban bérbeadás céljából vett ingatlan (tárgyi eszközök között van kimutatva) miatt jelentkezett be a 08TAFA alá, ezért ha esetleg 2015-ben kilép e körből, akkor a régi ingatlant áfamentesen kell eladnia, ha valamikor eladja, csak vissza kell fizetni a 240 hónapból még hátralévő időre eső áfa összegét? Mikor? Majd eladáskor, vagy év végén?
Ingatlanra vonatkozó áfaszabályok
Kérdés
Vidéki cég budapesti lakást vásárolt helyi képviselet kialakítása céljából áfát nem tartalmazó áron. Az elkövetkezőkben az ingatlan felújítására majd üzemeltetésére kerül sor, illetve hosszabb távon nem zárható ki az ingatlan értékesítése. Hogyan kell/lehet figyelembe venni a felhasznált szolgáltatások áfáját a cég költségelszámolásában és az ingatlan eladása során? Változik-e a helyzet, ha az ingatlant lakásból irodává minősítik át?
Illeték
Kérdés
Ha 100 forintért veszek két lakóingatlant és egy telket, kifizetem a 4 forint illetéket, és a tulajdonjog bejegyzésétől számított 1 éven belül eladom az ingatlant 110 forintért, akkor a 4 forintot visszaigényelhetem?
Bontási költség elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély építési telket vásárol, amelyen egy lakóház áll. A magánszemély tulajdonában álló cég lebontaná a rossz állapotú ingatlant, a helyén egy kizárólag céges hasznosítású új ingatlant terveztet. Kb. 3-4 év múlva a telken magán lakóház is épül majd. Az építési engedélyt a két épületre egy eljárásban szeretné intézni. A kérdéseim: – A bontási költségek elismert költségnek minősülnek? – Esetleges céges pályázati források igénybevételénél nem lesz zavaró, akadályozó tényező az építési engedélyben szereplő, igaz csak később megépítendő lakóingatlan? – Milyen egyéb adózási/számviteli kérdések merülnek fel ebben az esetben? Köszönettel: zotyka
Társasági adóalap
Kérdés
Tisztelt Cím! Dobozgyártó kft. 2013-ban vásárolt egy nem új ingatlant. A számlán az egyik sorban az szerepel, hogy üzlet, iroda és raktár felépítmény 402,96 nm. Mivel egy tételben szerepel a számlán ez a felépítmény és fizikailag is egy építmény – közös fallal egy fal választja el az irodát és a raktárt –, figyelembe vehető-e a raktárépület felújítására annak összegében a társasági adó 7. § (1) zs pont szerinti adóalap-csökkentő kedvezmény? A raktár alapanyag(hullámkarton) tárolására szolgál, valamint egy kis részében, kb. 20 nm-en irattárolás történik. Köszönettel.
Ingatlanvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mi történik, ha valaki egy új lakásingatlan vásárlásakor nem a saját, hanem a szülője nevén lévő bankszámláról egyenlíti ki az ingatlan vételárát? Köszönöm a válaszát.
Bankgarancia
Kérdés
Kedves Márti, kiegészítem az előző kérdésemet, amit kérdeztél. Egy kft. ingatlant vásárolt 2012. évben, melyet aktivált. Az ingatlanvásárlással egyidejűleg bankgaranciát vállalt, valamint az ingatlant korábbi számlahitel miatt jelzálogjog terhelte, melynek kötelezettje 3 cég volt. Ennek kiváltására 3 adós tartozását „Engedményezési és pozíció-átruházási megállapodás” alapján kifizette, valamint különböző költségeket is átvállalt, például elmaradt építményadó stb. A vételárat a fenti kiadások figyelembe vételével állapították meg. Az egyik kötelezett cég ellen felszámolási eljárás indult, mely befejeződött, és a felszámoló megküldte a behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatát. Kérdésem: elegendő-e felszámoló behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozata a számviteli leírásra, adóalap növelés nélkül? Továbbá/vagy: alkalmazhatja-e azt az eljárást a kft., hogy nem rendkívüli ráfordításként vezeti ki a meg nem térített követeléseket, hanem az ingatlanvétellel kapcsolatos ráfordításokként, melyeket a behajthatatlanságnak a tudomásukra jutásakor az ráaktiválnák az ingatlanra, mint a megszerzéssel kapcsolatos ráfordításokat? Ez a megoldás reálisan mutatná az ingatlannal kapcsolatos felmerült kiadásokat. Várom szíves válaszukat. Köszönettel Gönczi Mné Gabriella
Ajándékozott ingatlan eladása utáni szja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2011-ben egyenesági ajándékozási szerződéssel került nevemre az ingatlan, illetékmentesen. Az ajándékozási szerződésben az ingatlan árát 18 millió forint értékben határoztuk meg. Az a kérdésem, hogy pontosan mekkora szja-t kell fizetnem, ha idén (2014-ben) eladom az ingatlant 14 millió forintért? (Még ugyanebben az évben vennék egy másik ingatlant nagyobb értékben, ha ez befolyásolná a számítást).
Bankgarancia
Kérdés
Egy kft. ingatlant vásárolt 2012. évben, melyet aktivált. Az ingatlanvásárlással egyidejűleg bankgaranciát is vállalt 3 cég nevében, valamint különböző költségeket is átvállalt, például elmaradt építményadó stb. Az egyik cég ellen felszámolási eljárás indult, mely befejeződött, és a felszámoló megküldte a behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozatát. Kérdésem: elegendő-e a felszámoló behajthatatlanságra vonatkozó nyilatkozata a számviteli leírásra, adóalap-növelés nélkül? Vagy alkalmazhatjuk-e azt az eljárást, hogy nem rendkívüli ráfordításként vezetjük ki a megállapított összeget, hanem mint az ingatlanvétellel kapcsolatos ráfordítást, mely a tudomásunkra jutáskor aktiválódik az ingatlanon? Várom szíves válaszukat. Köszönettel: GG
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
