1999-ben a társaság vásárolt a Balatonon egy társasházban egy lakást. Ezt azonnal átminősítette irodára. Az ingatlant áfásan vették, de egy bizonyos tévedés miatt annak áfája nem lett levonva. Már az ehhez tartozó bevallások nincsenek meg. Most értékesíteni kívánja a ingatlant egy magánszemélynek. Kérdésem az, hogy megteheti-e áfamentesen? Hogyan jár el törvényszerűen a társaság?
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem szövetkezeti ház megnevezéssel társasági ingatlant vásárolt hitel segítségével. A kft. tulajdoni hányada 1/1. Jól gondolom-e, hogy mivel "ház" megnevezéssel van a tulajdoni lapon, a közművek áfáját levonásba helyezhetem, de a javítások, felújítások, beruházások áfáját viszont nem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás és -bérbeadás tekintetében is áfakörös cég a beruházási és vásárlási költség áfáját vissza szeretné igényelni. Az áfakörből e tevékenység tekintetében mennyi idő múlva léphet ki a visszaigénylést követően? Köszönettel.
Jó napot kívánok! 2014 júniusában eladtam a lakásomat, majd 2014 novemberében egy drágább lakást vettem. Nemrég a NAV kivetette a tulajdonjogszerzés után fizetendő illetéket. Azonban a NAV pontatlanul számolt, és az új lakás árát vette alapul az illeték megfizetésére ahelyett, hogy a két lakás árának a különbségét használta volna fel az illeték számítására. Természetesen jogorvoslatra van lehetőség, de ehhez 5 000 forintos újabb illetéket kell fizetnem a NAV-nak. A NAV trehánysága és pontatlansága miatt kell újból fizetnem, amit igazságtalannak tartok. A jelenlegi törvények szerint a tulajdonjogszerzés után fizetendő illeték számításánál az új lakás árából le lehet vonni a régi lakás eladási árát, ha az egy éven belül történik. Nálam így történt, azaz, a jogorvoslatomnak helyt fog adni a NAV. A következő kérdésekre szeretnék választ kapni: Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, de nem fizetem be az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, akkor is kötelessége a NAV-nak elbírálni a kérvényemet, és újraszámolni az illetéket? Vagy a „fellebbezési” díj meg nem fizetése automatikusan megakadályozza az illetékszámítás felülvizsgálatát? Ha a NAV-hoz beadom a fellebbezésemet a kiszabott illetékre, ÉS befizetem az 5 000 forintos „fellebbezési” díjat, majd a NAV helyt ad a kérelmemnek, akkor van-e mód a kidobott 5 000 forint számomra történő jóváírására? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel, Csizmadia Balázs
Van egy egyéni vállalkozó, aki ingatlant szeretne vásárolni. Ebben az ingatlannak lenne része az iroda is. Elszámolhatja-e a teljes vételárat költségként, illetve a felújítási költségeket? Másik kérdésem, hogy miként változik az adózás, ha egy kft. vásárol meg egy ingatlant értékesítési céllal, és miként változik, ha egyéni vállalkozóként? Köszönettel.
Állásfoglalásukat szeretném kérni a leírt gazdasági esemény adózási kérdéseivel kapcsolatban: Ügyfelünk szerződést kötött egy másik társasággal egy budapesti lakóingatlan megvásárlására. A szerződés 6. pontja a következőket tartalmazza: "6. A szerződő felek az 1./ pontban megjelölt ingatlan vételárát 60 000 000 forintban, azaz hatvanmillió forint áfamentes összegben határozzák meg, melyet a vevő a 7./ pontban írt módon köteles az eladónak megfizetni." A szerződésben 6 000 000 forint foglaló került megállapításra. A szerződés a továbbiakban nem tartalmaz semmilyen egyértelmű kijelentést vagy nyilatkozatot, mint ..Eladó kijelenti, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakkal élt, ezért a vételárat általános forgalmi adó terheli.. Számla került kiállításra a foglaló összegéről, amelyen a számlaérték áfa nélküli soron szerepel, hogy áfamentes, és az áfakulcs százaléka soron nem szerepel semmilyen nyilatkozat, hogy az áfatörvény 142. § (1) bekezdés e) pont szerint az adót a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője fizeti. Az eladó később a foglalóról újabb számlát állított ki áfa feltüntetésével, és a vevőt kérdésére arról tájékoztatta, hogy a beépített ingatlan értékesítését korábban áfakötelessé tette. Ez esetben a vevőnek 16 200 000 forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett volna. A vevő arra hivatkozott, hogy az adás-vételi szerződés 6./ pontja alapján az eladó arról nyilatkozott, hogy az ingatlanértékesítés áfamentes, és nem fogadta el a későbbi bejelentését az eladónak, hogy a kialkudott 60 millió forint vételár felett még 27 százalék áfa megfizetése terheli az ügyletet. Állásfoglalásukat arra kérem, hogy a fentiek tekinthetők-e eladói nyilatkozatnak áfatartalom szempontjából.
Az a kérdésem, hogy az alábbi tájékoztatás megfelel-e a jelenlegi jogszabályoknak? Tudomásom szerint a NAV állapítja meg az illetéket, vagyis, ha volt eladott ingatlana a magánszemélynek 1 éven belül, akkor annak forgalmi értékét automatikusan levonja. Csak a különbözetet fogja kivetni? Kérem tájékoztatását az eljárás menetéről. "A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – értékkülönbözete."
Tisztelt Szakértő! Utazási iroda ingatlant (szálloda, amelyet üzemeltetni fog) vásárol Spanyolországban. Erre a spanyolországi beszerzésre felhasználhatja-e az előző években képzett fejlesztési tartalékát, ha itt is, ott is (Spanyolországban és Magyarországon is) fog tevékenységet végezni? A tevékenység miatt Spanyolországban is létesíteni kell telephelyet, így kérdéses, hogy a vásárolt ingatlan (szálloda) értékcsökkenését hol lehet elszámolni (Spanyolországban vagy Magyarországon)? Köszönettel: Reményiné
Egy most induló kft. vásárolna egy üzlethelyiséget. A kft. áfakörbe jelentkezne be. Jól értelmezzük a szabályokat, hogy fordított adózás körébe esik? Az új kft. állapítja meg az adót és vallja be? Ha a kft. ezt az ingatlant a későbbiekben bérbeadná, akkor csak áfásan tudja bérbe adni? Ezt az ingatlant fel kell újítani. A felújítással kapcsolatos költségek áfája levonható?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem evaalany bt. (kettős könyvitelű) telket vásárol a bt. tulajdonosaitól. Kérdésem: mennyi az illeték mértéke, és milyen más adóügyi-jogi vonzata lehet az ügyletnek? Köszönöm! KM
Az illetéktörvény 23/A paragrafusának az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkötelezettség értelmezésével van problémánk. Különösen a 23/A § (4) bekezdésben foglaltakkal, vagyis az ingatlan-forgalmazást az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó fogalom, valamint az adóév nettó árbevételének adóéve meghatározás alkalmazásával. A vállalkozó 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol. A vállalkozás már régóta működik, de ingatlanforgalmazási tevékenységet még nem végzett, bár az benne volt a tevékenységi körében. Nyilatkozhat-e a kedvezményes 2 százalékos illeték kivetéséhez, és ha igen, melyik időszak nettó árbevételéről kell nyilatkoznia? Ha 2015. 12. 31-éig jogerőre emelkedik a kivetés, akkor a 2015. évi nettó árbevételről, ha csak a 2016. évben emelkedik jogerőre, akkor a 2016. évi nettó árbevételről? Másik vállalkozás is régóta működik már, és korábban végzett ingatlanforgalmazást, de 2014. évben nem származott ebből a tevékenységből nettó árbevétele. Ha a 2015. évben forgalmazási céllal ingatlant vásárol, tud-e nyilatkozatot tenni a kedvezményes illetékre? Harmadik vállalkozás is régóta működik, 2015. évben felveszi az ingatlan-forgalmazási tevékenységet, és elkezdi a tevékenységet folytatni. Nyilatkozhat-e mint ingatlanforgalmazó kezdő vállalkozó a kedvezményes, 2 százalékos illetékről?
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolhat-e lakás céljára szolgáló helyiséget bérbeadás céljából, ami történhet akár magánszemély, akár társaság részére? Köszönettel: Nyárfás Istvánné PHARMADOR 2000 Kft.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: van egy társaság, amely megvásárolt több, igen értékes ingatlant 1 euróért azzal, hogy átvállalja az ingatlanokat terhelő, bank felé fennálló kötelezettségeket. Kérdésem: – Kezelhetem-e az ingatlan bekerülési értékeként az átvállalt banki kölcsönt? – Milyen mutató alapján osztom szét az egyes ingatlanokra? – Mi a helyzet akkor, ha az átvállalt banki kölcsön magasabb, mint az eszközök értékbecslésben szereplő piaci értéke? – És a hab a tortán, hogy az átvállalt banki kölcsön svájci frank alapú... Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy cég ingatlant vásárolt 2002-ben. Sajnálatos módon az 1996-ban "vásárolt" bérleti jogot nem vezettük ki a könyvelésből, és ezt most fedeztük fel. Mivel ennek nincs sem eredmény-, sem tőkehatása (a bruttó és a nettó érték ugyanannyi, 2000-ben nullára íródott az értéke), nem tudjuk, hogy ennek ellenére háromoszlopos mérleget kell-e készítenünk? Segítségét szeretném kérni ez ügyben, hogy mi a teendő ilyen esetben? Köszönettel: Léderer Györgyné
Egy gazdasági társaság 2012. decemberében 50 millió forintot vezetett át eredménytartalékből lekötött tartalékba, amely az adóév utolsó napján is lekötött tartalékban volt, amellyel csökkentette az adózás előtti eredményt fejlesztési tartalék címén a társasági adóalap megállapítása során. 2013-ban vásárolt egy ingatlant, ahol a telek értéke 8 millió forint, az épület bekerülési értéke 42 millió forint. Az ingatlanvásárláskor, 2013. nyarán, a cég a 2012-ben képzett fejlesztési tartalék teljes összegét feloldotta, és a lekötött 50 millió forintot visszavezette a lekötött tartalékból az eredménytartalékba. A vállalkozás 2014 őszén feltárta, hogy 2013-ban elkövetett egy könyvelési hibát, a 2012-ben képzett fejlesztési tartalékból csak 42 millió forintot oldhatott volna fel a lekötött tartalékból. A telek értéke, 8 millió forint, nem jogosít a fejlesztési tartalék feloldására. Helyesen jár-e el a cég, amikor a 2013-ban elkövetett könyvelési hibát úgy korrigálta 2014-ben, hogy a 2014-es beruházásokra veszi figyelembe a lekötött tartalékból 2013-ban hibásan feloldott részt? Ha nem jár el helyesen, hogyan tudja a 2013-as könyvelési hibát javítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték