Tisztelt Szakértő! Egy új vállalkozás ingatlant apportált a vállalkozásba jegyzett tőkeként. Ezt az ingatlant azonban el szeretné majd adni, mivel a vállalkozás fő tevékenysége ingatlan adásvétele. A kérdésem egyrészt az lenne, hogy ha értékesíti az ingatlant, miként kell könyvelnünk? Illetve, hogy az illetéktörvény alapján kell-e a vállalkozásnak illetéket fizetni az ingatlan után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2003-ban eva alatt működő kft. irodát vásárolt. 2019. januártól visszajelentkezett a tao alá a cég, áfaalanyiságot választva.Az irodát értékesíteni szeretné, kérdésem, ha nem választotta ingatlanra vonatkozóan az áfakört, hogyan kell a számlát kiállítania? Segítségüket megköszönve! Juhászné
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy generálkivitelező magánszemélyeknek ingatlan értékesít, helyesen hogyan kell számát kiállítani? A szerződésben foglaló és 1 vagy 2 vételárrészlet van, majd az utolsó részletet a bank fizeti, a magánszemély hitele. A vételárrészlet megfizetésére általában időpont van megadva. Például: a második vételárrészletet legkésőbb 2019.08.31-ig fizeti meg. Mi a helyes eljárás, ha előlegszámlákat állít ki a generálkivitelező a vevők felé és az utolsó vételárrészletnél állítja ki a végszámlát az ingatlanértékesítésről a birtokbaadás napjával? Vagy a foglalóról és a részteljesítésekről is számlát állít ki és a 4-5 db számla összege adja ki az ingatlan vételárát? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa megvásárolná a cég ingatlanán épült családi házat. Az ingatlan lakóingatlannak minősül. Az ingatlan első felében kereskedelmi egység épült raktárral, a hátsó részben családi ház. Ingatlan értékesítésére nem választott áfakört, de új ingatlan esetén, ha két éven belüli a használatba vételi engedély, akkor áfaköteles és a kedvezményes 5 százalék? Ha ez az ingatlan nem lakóingatlannak minősített, akkor a rajta lévő családi házat hogyan tudjuk eladni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Vargáné
Tisztelt Adózóna! Egy fiú az édesapja után 1991-ben örökölt egy ingatlant. Ez az örökös 2016-ban elhunyt és leánya örökölte. A hagyatéki végzésben nem szerepel az ingatlan értéke, nem határozták meg. Felértékelve sem lett, mert egyenesági leszármazottként nem kellett illetéket fizetni. Most az örökös el akarja adni 9,5 millióért. A 28 év alatt semmiféle anyagi ráfordítás nem történt, az állaga nagy mértékben megromlott. Köszönöm a válaszukat.
2016 októberében beszerzett ingatlant értékesíteni kívánjuk 2020 januárjában. Az értékesítésből származó jövedelem kiszámításakor figyelembe kell venni az eltelt hónapok számát azaz 3 év 3 hónap és a számított jövedelem 60 százaléka lesz adóalap, vagy csak az adóévek számítanak és a jövedelem 30 százaléka lesz adóalap (mivel a 4. adóévről van szó)? Köszönettel
Tisztelt Cím! 3 szereplős adásvétel esetén az eladó cég haszonélvezeti jogot alapít egy másik cég nevére. Így kerül értékesítésre az ingatlan, ahol a vevő/tulajdonos egy magánszemély. Ebben az esetben az eladó kinek a nevére állítja ki a számlát? Vevő vagy a haszonélvező nevére?
Egy lakóház, udvar 1/2-ed részének eladási ára 2019. évben 4 000 000 forint. Szülötöl származó hagyatéki végzéssel 2018 novemberben szerezte, a hagyatéki végzés (adó és értékbizonyitvány alapján) szerint az 1/2-ed értéke 2 650 000 forint volt. Kérdésem, hogy az szja-alap ez esetben a kettö (eladás-szerzés) különbözete lesz,vagy alkalmazható adóalapként bevétel 75 százaléka azzal, hogy más költség nem vonható le. (Mivel szülőtől származó hagyaték volt, igy illetékalap nincs.)
Tisztelt Szakértő! Felújított lakás értékesítésekor alkalmazható-e a 25 százalékos jövedelemtartalom, illetve szja-alap, ha a családtagok saját maguk végezték el a munkákat, és így nem állapítható meg a szerzéskori értéket növelő tételek összege? Köszönettel: Papp Éva
Férjemmel felesben vásároltunk egy félkész házat, amit befejeztünk egy éven belül és most értékesíteni szeretnénk. Ingatlan értéknövelő beruházás igazolt költségeinél mi elegendő dokumentum? Vannak olyan értéknövelő beruházások a házon (anyag és munkadíj), amelyekről nincs számlánk. Elszámolható-e, ha megbízási szerződésünk van az elvégzett gépészeti szerelési munkáról, átadási bizonylatunk van az elvégzett munkadíj ellenértékéről, redőny vételéről magánszemélyek közötti adás-vételi szerződésünk van. Több munkát családtag végzett a házon, ezt hogyan, milyen bizonylatolással lehet elismert költségként elszámolni? Milyen bizonylatot, illetve dokumentumot fogad el az szja-törvény igazolt ráfordításként?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a követező: Magánszemély 2013-ban vásárolt egy ingatlant 3 650 000 forintért, mely összeg egy részére hitelt vett föl. Az ingatlant 2018-ban értékesítette. A hitel összegét a vételárból egy összegben kifizette. Ez az összeg elszámolható-e (levonható-e) költségként ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál? Mielőbbi válaszát várom ! Üdvözlettel.Nagy Istvánné
Tisztelt Szakértő! Magánszemély tulajdonában álló ingatlan (ház és beépítetlen terület) egy részét értékesíteni kívánja. Ennel feltétele hogy az egy helyrajzi számon lévő ingatlanát 3 helyrajzi számra szedik, melyből a legkisebb részt (6 százalékot) az önkormányzat kivett közút címén térítésmentesen átvesz magánszemélytől. Ezt a 6 százaléknyi területet figyelembe veheti-e felmerült költségként a magánszemély az ingatlana értékesítésekor a jövedelem megállapításánál? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2018. januárban egy építési telket vásárolt. A vagyonszerzési illeték tekintetében mentességet kapott, mivel vállalta a beépítést. 2018 októberében 30 százalékos készültségi fokon értékesítette az ingatlant. Mivel nem valósult meg a beépítés, így az ügylet kapcsán vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt, amit azonban csak 2022-ig kell majd befizetni. Kérdésem az lenne, hogy az illetéket a NAV határozata alapján a 2018. évi ingatlanértékesítés jövedelmének kiszámításakor költségként figyelembe veheti-e, ha nem, akkor esetleg a kifizetéskor, 2022-ben önellenőrzéssel tudja-e korrigálni a 2018. évi adóbevallását, vagy mivel az értékesítésig pénzügyileg nem lett rendezve az illeték kifizetése, így a jövedelmet nem lehet csökkenteni az illeték összegével? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Válaszoló! A kft.-m egy új építésű lakóparkban vásárolt lakásokat, melyek átadása eredetileg 2019. szeptember lett volna. Már most látszik, hogy várhatóan 2020. január lesz a valós átadás, ami alapvetően nem probléma, 5 százalékos áfás számlát kapok a kivitelezőtől, csakhogy a lakásra viszont időközben előszerződést kötött a kft.-m, vagyis ahogy elkészült a lakás rögtön értékesítjük a vevőnek, ezt az új lakást, de a csúszás miatt ez már csak 2020 januárjában történhet meg, amikor lévén új lakás már 27 százalékos áfakulccsal értékesíthetem? Mi a megoldás, hogy az 5 százalék áfával értékesíthessem, hiszen ha 27 százalékkal kell eladnom akkor az értéknövekedést elvitte az áfatöbblet, sőt..? Megoldás, ha végszerződést kötök az én vevőmmel még 2019.12.31. előtt és kiszámlázom a vételárat (5 százalék áfával), majd a tényleges átutalás megtörténik valamikor 2020-ban? Ez a kérdés ugyanígy felmerül a 2019-ben vásárolt, de 2020/21-ben értékesített új építésű lakásoknál is? 5 százalékkal történt a beszerzés akkor lévén új építés csak 27 százalékkal adható el? Illetve van még egy lehetőségem, hogy a szerződésemet átruházom a vevőmre, aki így közvetlen a beruházótól vásárolná meg a lakást – azon az áron amennyiért egyébként én. Ebben az esetben viszont felmerül egy vételár-különbözet amit a vevőmmel el kellene számolnom? (Az az ár mennyiért én eladom a vevőmnek – az én szerződésem összege közötti különbözet.) Ezt milyen jogcímen számlázhatja ki a cégem? Milyen áfakulccsal? Alapvetően a cég az ingatlanforgalmazást áfa mentesen folytatja.
Tisztelt Válaszadó! 1. Lehetséges-e, ha valaki egyéni vállalkozó és ugyanazt a tevékenységet, amire az egyéni vállalkozói igazolványát kiváltotta, munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban is végezze (az egyéni vállalkozói tevékenységét nem szüntetné meg)? 2. Ha valaki vásárol egy lakást, amit átalakít és három lakásra bont, amiket külön albetétként jegyeznek be, majd ezeket eladja öt éven belül, akkor mi a megszerzés idöpontja? Illetve mi a megszerzéskori vételár? Az eredeti ingatlan vételára, amit haromfelé oszt jelen esetben? Köszönöm válaszát!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték