Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk társasházat épít fel és értékesíti a vevők részére. A szerződéskötéskor a vevők foglalót adnak (előfordulhat az is, hogy részletekben adnak foglalót), amit a szerződésbe belefoglalnak. Kérdés: erről kell a vállalkozásnak számlát kiállítani? Milyen áfakulccsal (5%)? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy helyesen járt-e el az ingatlan eladója (A cég) és állította ki a teljes vételárról a számlát, az alábbi esetben: A cég előszerződést kötött egy Áfa tv. szerint újnak minősülő ingatlanra B céggel (vevővel) 2017. 04. 20-án. A birtokbaadás ugyanezen a napon megtörtént, birtokbavételi jegyzőkönyv alapján, valamint A cég a teljes vételárról kiállította az áfát is tartalmazó számlát (egyenes áfás ügylet) B cég felé, szintén aznapi teljesítési időponttal. B cég a birtokbavételt követően a teljes vételár 80%-át utalta át a mai napig, 4 egyenlő részletben. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Egy termeléssel foglalkozó cég a tavalyi év utolsó napjaiban értékesítette egy nem használt ingatlanát 54 M Ft-ért az általános (adómentes) szabályok szerint. Az ingatlan több mint 20 éve a tulajdonában van. A nettó árbevétel cca 250 M Ft. Szükséges az arányosítást végrehajtania a cégnek? Az ingatlan bérlettel volt hasznosítva, ott az áfafizetési kötelezettségre az adókötelessé tételt választottuk, a bejövő számlák (áram, víz stb.) áfája levonásba került. Az ingatlanértékesítésnek nem volt bejövő számlája.
Belföldi társaság bérelt ingatlanon beruházást végez, melynek eredményeként új ingatlan jön létre (üzemcsarnok). Hogyan alakul a fizetendő és levonható áfa abban az esetben, ha a társaság az alábbiakban állapodik meg: 1. Társaság felépíti az ingatlant, majd az új építésű ingatlant értékesíti a bérbeadó részére. 2. Bérbeadó előre kiszámláz 10 évi bérleti díjat a társaság részére. 3. Az ingatlan árát és a bérleti díjat kompenzálással kiegyenlítettnek tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő társaság 10 év alatt "lelakja" a beruházás értékét. Véleményem szerint: Az ingatlanértékesítés áfaköteles, és a teljesítés időpontja a birtokba adás időpontja, a bérleti díj előre számlázásakor pedig az áfa teljesítés időpontja a számla kelte. Vagyis ebben az esetben a fizetendő és levonható áfa egy időszakra esik. Önök szerint helytálló ez a megállapítás? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy áfás kft. értékesítené a pizzériaként működő ingatlanát szintén áfás vállalkozásnak. A vételárat a vevő 5 évig havonta törlesztené. Az ingatlanértékesítés fordított áfás lesz az Áfa tv. alapján? Válaszukat előre is köszönjük.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítja a magánszemély ingatlanértékesítésével kapcsolatos adókötelezettséget érintő szabályait.
A szóban forgó kft. elad egy ipari területet 2016-ban. Az adásvételi szerződésben az szerepel, hogy „Az eladó az utolsó vételárrészlet ügyvédi letéti számlán történő jóváírását igazoló letéti igazolás ellenében külön nyilatkozattal feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az 1. pontban megjelölt ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba – vétel jogcímén, 1/2-1/2 arányban – bejegyzésre kerüljön. Mindaddig az ingatlanok az eladó kizárólagos tulajdonában maradnak.” Eddig még nem történt meg az utolsó vételárrész jóváírása. Részpénzügyi teljesítés 2017-ben történt. Kérdés: realizálódik a kft.-ben 2016-ban, olyan nyereség ezáltal, mely osztalékalapot képezhet?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk tavaly év végén vásárolt egy garázst, amelyet bérbeadással hasznosít. A bérbevevő szeretné megvásárolni most az ingatlant, amelynek eladására a tulajdonosok is hajlandóságot mutatnak. A bérbevevő nem mondta teljesen biztosra a vételt, még elképzelhető, hogy visszalép. A kérdésem az lenne, hogy még mérlegkészítés előtt vagyunk, de az értékesítés (ha bekövetkezik) ez után fog megtörténni. A kérdésem, hogy el kell-e végezni a tárgyi eszköz átsorolását készletre, és ha igen, akkor milyen nappal? Az addig elszámolt értékcsökkenést vissza kell-e írni, egyáltalán elszámolható-e? Ha végül mégsem értékesítjük a garázst, akkor mi a teendő? Nem szeretnénk később abból megállapítást, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel nem egyéb bevétel, és iparűzési adóban hiányunk legyen. Köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést. Válaszukat köszönöm.
A 2011. évben magánszemélyek (cég tulajdonosai) tulajdonában lévő telekre a kft. ingatlan felépítményt (tárolót) létesített, mely után az áfát visszaigényeltük. A 2016. évben a telekkel együtt a nevezett felépítményt értékesítettük mint magánszemélyek, elszámolási kötelezettséggel a kft. felé. Kérdésünk az elszámolás technikai módozatára, illetve az áfafizetési kötelezettségre vonatkozik. A kft.-nek kinek a részére kell számlát kibocsátania, illetve, mivel nem jelentkeztünk be ingatlanértékesítés tekintetében áfakörbe, a visszaigénylés miatt van-e áfafizetési kötelezettségünk? Tisztelettel: Pásztorné
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki építési telket sorozatjelleggel értékesít és emiatt be is jelentkezett az adóhatósághoz. Egyik ingatlanát gazdasági társaságnak értékesítette áfásan. Az adásvételi szerződésben szerepel külön a bruttó, az áfa és a nettó értéke. Kérdésem, hogy a magánszemély köteles-e számlát kibocsájtani az értékesítésről? Véleményem szerint az Áfa tv.165. § (2), (3) bekezdése értelmében köteles, de a magánszemély azt állítja, hogy a kivetéses adómegállapításnál elég a hatóság által meghozott határozat és nem köteles számlát kiállítani. Válaszát köszönöm!
T. Szakértő! Egy lakásnak 3 testvér a tulajdonosa már 15 éve. 2016-ban meghal a legidősebb testvér, a gyereke örökli az ő részét. Még ebben az évben az idősebb testvér 2 millió forintért megveszi az örököstől az ő részét. Így az idősebb testvérnek 2/3, a fiatalabb testvérnek 1/3 része van az ingatlanban. 2016 októberében eladják a lakást 14 300 000 Ft-ért. Kell-e és kinek szja-t fizetni az értékesítés után? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy tekintse meg a válaszához adott kommentemet. http://adozona.hu/kerdesek/2017_2_1_Ingatlan_ertekesites_5os_Afa_kulc_eab Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen bemutatni egy példán keresztül, milyen adószankciókkal (mulasztási bírság, adóhiány, adóbírság stb.) járhat, ha egy magánszemély "használt" ingatlan-értékesítéseit (vesz -> felújít - > elad) az állami adóhatóság üzletszerűnek minősíti (bejelentkezés elmulasztása, számlaadási kötelezettség elmulasztása stb.). Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! 2010-ben fordított áfával történt egy ingatlanvásárlás. Amennyiben a cég most el kívánja adni és az általánostól eltérő szabályok alá van bejelentkezve, akkor most áfával növelten kell eladnia? A 20 évből hátralévő részre jutó áfát ebben az esetben nem kell visszafizetni? Mi van abban az esetben, ha év elejétől visszaáll a normál ingatlanértékesítési áfára. Akkor a fordított áfával megvásárolt ingatlant áfamentesen értékesítheti? Itt kell arányosítani a 20 évből hátralévő időre? Köszönöm válaszukat.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték