Tsiztelt Szakértő! Egy cég év elején nagy értékű ingatlant értékesített áfamentesen, az ingatlan után a le nem vonható áfát arányosítással megállapították, ellenőrizték is, ebben az időszakban a levonható áfát visszaigényelték. Kérdésem, hogy a vállalkozás egyébként adóköteles értékesítést végez, de a fenti adómentes értékesítése miatt kell-e az arányosítás miatt levonási hányadot megállapítani és aszerint megállapítani a visszaigényelhető áfát?
Egy kft. ingatlant vásárolt 2002. 02. 25-én. Az ingatlan értéke 65 millió és az áfa levonható volt 16 250 e értékben, amelyet le is vont. A kft. adóköteles tevékenységet végzett. 2017. 10. hóban értékesíti ezt az ingatlant 95 millió forintért. Az ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be az áfakörbe, tárgyi mentes maradt. Hogyan alakul a fizetendő áfa összege? Válaszukat várva köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Cégünk fuvarozással, ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és áfaalany. 2012-ben vásároltunk egy félkész üdülőingatlant adóalany cégtől, fordított áfafizetéssel. Az ingatlan építését befejeztük, az építésnél áfás számlákat számoltunk el. 2014-ben kaptunk rá használatbavételi engedélyt. A jövő évben szeretnénk értékesíteni nem adóalany részére. Külön ingatlan értékesítésére adókötelessé tételt nem választottunk. Lehetséges-e az áfamentes értékesítés, ha nem, milyen áfafizetési kötelezettség keletkezik?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném segítségét: egy magánszemély nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élt. Az élettársi kapcsolat megszűnésével az élettárs 100%-os tulajdonában lévő ingatlan fele élettársi közös vagyon elismerése révén a magánszemély tulajdonába került 2014-ben. A tulajdonszerzés nem volt illetékköteles. A magánszemély 2017-ben értékesítené az ingatlanrészét. Kérdésem, hogy mi tekintendő ebben az esetben szerzési időnek, illetve mi a szerzéskori érték. Válaszát előre köszönöm. Üdv. Simonné Ibolya
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk társasházat épít fel és értékesíti a vevők részére. A szerződéskötéskor a vevők foglalót adnak (előfordulhat az is, hogy részletekben adnak foglalót), amit a szerződésbe belefoglalnak. Kérdés: erről kell a vállalkozásnak számlát kiállítani? Milyen áfakulccsal (5%)? Köszönettel: Égei Emese
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy helyesen járt-e el az ingatlan eladója (A cég) és állította ki a teljes vételárról a számlát, az alábbi esetben: A cég előszerződést kötött egy Áfa tv. szerint újnak minősülő ingatlanra B céggel (vevővel) 2017. 04. 20-án. A birtokbaadás ugyanezen a napon megtörtént, birtokbavételi jegyzőkönyv alapján, valamint A cég a teljes vételárról kiállította az áfát is tartalmazó számlát (egyenes áfás ügylet) B cég felé, szintén aznapi teljesítési időponttal. B cég a birtokbavételt követően a teljes vételár 80%-át utalta át a mai napig, 4 egyenlő részletben. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Egy termeléssel foglalkozó cég a tavalyi év utolsó napjaiban értékesítette egy nem használt ingatlanát 54 M Ft-ért az általános (adómentes) szabályok szerint. Az ingatlan több mint 20 éve a tulajdonában van. A nettó árbevétel cca 250 M Ft. Szükséges az arányosítást végrehajtania a cégnek? Az ingatlan bérlettel volt hasznosítva, ott az áfafizetési kötelezettségre az adókötelessé tételt választottuk, a bejövő számlák (áram, víz stb.) áfája levonásba került. Az ingatlanértékesítésnek nem volt bejövő számlája.
Belföldi társaság bérelt ingatlanon beruházást végez, melynek eredményeként új ingatlan jön létre (üzemcsarnok). Hogyan alakul a fizetendő és levonható áfa abban az esetben, ha a társaság az alábbiakban állapodik meg: 1. Társaság felépíti az ingatlant, majd az új építésű ingatlant értékesíti a bérbeadó részére. 2. Bérbeadó előre kiszámláz 10 évi bérleti díjat a társaság részére. 3. Az ingatlan árát és a bérleti díjat kompenzálással kiegyenlítettnek tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bérlő társaság 10 év alatt "lelakja" a beruházás értékét. Véleményem szerint: Az ingatlanértékesítés áfaköteles, és a teljesítés időpontja a birtokba adás időpontja, a bérleti díj előre számlázásakor pedig az áfa teljesítés időpontja a számla kelte. Vagyis ebben az esetben a fizetendő és levonható áfa egy időszakra esik. Önök szerint helytálló ez a megállapítás? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy áfás kft. értékesítené a pizzériaként működő ingatlanát szintén áfás vállalkozásnak. A vételárat a vevő 5 évig havonta törlesztené. Az ingatlanértékesítés fordított áfás lesz az Áfa tv. alapján? Válaszukat előre is köszönjük.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítja a magánszemély ingatlanértékesítésével kapcsolatos adókötelezettséget érintő szabályait.
A szóban forgó kft. elad egy ipari területet 2016-ban. Az adásvételi szerződésben az szerepel, hogy „Az eladó az utolsó vételárrészlet ügyvédi letéti számlán történő jóváírását igazoló letéti igazolás ellenében külön nyilatkozattal feltétlenül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az 1. pontban megjelölt ingatlanokra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba – vétel jogcímén, 1/2-1/2 arányban – bejegyzésre kerüljön. Mindaddig az ingatlanok az eladó kizárólagos tulajdonában maradnak.” Eddig még nem történt meg az utolsó vételárrész jóváírása. Részpénzügyi teljesítés 2017-ben történt. Kérdés: realizálódik a kft.-ben 2016-ban, olyan nyereség ezáltal, mely osztalékalapot képezhet?
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk tavaly év végén vásárolt egy garázst, amelyet bérbeadással hasznosít. A bérbevevő szeretné megvásárolni most az ingatlant, amelynek eladására a tulajdonosok is hajlandóságot mutatnak. A bérbevevő nem mondta teljesen biztosra a vételt, még elképzelhető, hogy visszalép. A kérdésem az lenne, hogy még mérlegkészítés előtt vagyunk, de az értékesítés (ha bekövetkezik) ez után fog megtörténni. A kérdésem, hogy el kell-e végezni a tárgyi eszköz átsorolását készletre, és ha igen, akkor milyen nappal? Az addig elszámolt értékcsökkenést vissza kell-e írni, egyáltalán elszámolható-e? Ha végül mégsem értékesítjük a garázst, akkor mi a teendő? Nem szeretnénk később abból megállapítást, hogy az ingatlanértékesítésből származó bevétel nem egyéb bevétel, és iparűzési adóban hiányunk legyen. Köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Ügyfelem ingatlant értékesített, mely épületből és a hozzá tartozó telekből áll. Az értékesítéskor a nyilvántartási értéket a könyvelésben a 8-ason kivezettem. Most a társasági adóbevallást készítem. Az adóalap-növelő és -csökkentő tételben a telek nyilvántartási értékét belevegyem-e, mert a telek után nem számolhatunk értékcsökkenést. Válaszukat köszönöm.
A 2011. évben magánszemélyek (cég tulajdonosai) tulajdonában lévő telekre a kft. ingatlan felépítményt (tárolót) létesített, mely után az áfát visszaigényeltük. A 2016. évben a telekkel együtt a nevezett felépítményt értékesítettük mint magánszemélyek, elszámolási kötelezettséggel a kft. felé. Kérdésünk az elszámolás technikai módozatára, illetve az áfafizetési kötelezettségre vonatkozik. A kft.-nek kinek a részére kell számlát kibocsátania, illetve, mivel nem jelentkeztünk be ingatlanértékesítés tekintetében áfakörbe, a visszaigénylés miatt van-e áfafizetési kötelezettségünk? Tisztelettel: Pásztorné
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, aki építési telket sorozatjelleggel értékesít és emiatt be is jelentkezett az adóhatósághoz. Egyik ingatlanát gazdasági társaságnak értékesítette áfásan. Az adásvételi szerződésben szerepel külön a bruttó, az áfa és a nettó értéke. Kérdésem, hogy a magánszemély köteles-e számlát kibocsájtani az értékesítésről? Véleményem szerint az Áfa tv.165. § (2), (3) bekezdése értelmében köteles, de a magánszemély azt állítja, hogy a kivetéses adómegállapításnál elég a hatóság által meghozott határozat és nem köteles számlát kiállítani. Válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték