Tisztelt Szakértő! Ügyfelem nem lakóingatlant értékesítene. Az ingatlant 2010-ben vette, akkor áfát igényeltünk vissza Érdeklődöm, hogy most, ha nincs bejelentkezve áfakörbe erre a tevékenységre, akkor áfamentes számlát állíthat ki? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem 2015-ben vásárolt kettő ingatlant, melyeket többmillió forintos haszonnal tovább is értékesített. Természetesen a bevétele és a kiadásai közötti különbözetre az szja-t megfizeti. 2016-ban is vásárolt egy ingatlant, ezt is szeretné eladni. A két éven belül lebonyolított három ingatlanértékesítés után van-e bármilyen plusz adófizetési kötelezettsége az szja-n kívül? Ez már esetleg sorozat jellegű értékesítésnek minősül? Hány éven belül, hány ingatlant értékesíthet, ami még nem minősül gazdasági tevékenységnek vagy sorozat jellegű értékesítésnek? Meddig "ajánlott" ezzel így magánszemélyként foglalkoznia? Vagy már most javasolt lenne ezt vállalkozási keretek között végeznie? Köszönjük szépen a szakvéleményét!
2002. évben a tulajdonosi közösség tagjai adásvételi szerződés alapján vásároltak meg 3 különböző helyrajzi szám alatt lévő ingatlant. A vevők a fizetési kötelezettségüket határidőben teljesítették. A szerződés szerint az ingatlanok a szerződés aláírását követően kerültek a birtokunkba. A földhivatal mindhárom helyrajzi szám alatt lévő ingatlanra bejegyezte a tulajdonjogot a tulajdoni arányban (osztatlan közös tulajdon). 2012. évben a tulajdonosi közösség tulajdonosainak egyezségével telekalakítás során a tulajdoni arányoknak megfelelően osztották ki és jegyezték be a telkeket. Az eltelt 10 év alatt minden költséget tulajdoni arány szerint osztottak szét. 2015. novemberben értékesítettem az egyik telkemet. A kérdésem, hogy a megszerzés évének tekinthetem-e a 2002. évet, amikor a tulajdonosi közösségben már birtokomban szerepelt az általam kifizetett ingatlan? Köszönettel: Adózóna előfizető
Magánszemély vásárolt 2015-ben egy romos ingatlant, melyet még ebben az évben lebontott. Kérdésem: eladáskor ez ingatlanra vagy telekre vonatkozó szabályok szerint adózik?
Tisztelt Szakértő! Házaspár 7 évvel ezelőtt a feleség nevére vásárolt hitelre egy ingatlant. Egy évvel ezelőtt elváltak, az ingatlan fele része a férj nevére került. Most 2015-ben eladták az ingatlant. Kérdés az, hogy a férjnek kell-e adóznia ebből a jövedelemből? Köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárolt 2007-ben új ingatlant, amit áfás tevékenységhez használt, és emiatt az áfát levonásba is helyeztük. Ebben az esetben áfásan, vagy áfamentesen kell-e kiszámlázni eladáskor az ingatlant már használt ingatlanról lévén szó? Ha áfamentesen kell értékesíteni, abban az esetben a figyelési időszak hátralévő idejére arányosítva be kell-e fizetni az áfát? Még egy kérdés ehhez kapcsolódóan: ha az értékesítés kapcsolt vállalkozásnak történne, akkor van-e külön teendő azon kívül, hogy a szerződéskötést be kell jelenteni? A kapcsolt vállalkozás bejelentése összeghatártól független? Vagy van egy határ, ami fölött kell a bejelentést megtenni (egyéb értékesítés kapcsán) a kapcsolt vállalkozások közötti szerződéskötéskor. Előre is köszönöm szíves segítségét.
Tisztelt Szakértő! Cégünk vásárolt egy garázst. Az építtetőtől ugyan, de a használatba vételt követő 5. évben. Tehát alapesetben az értékesítés áfamentes lenne. De az építtető élt a választási jogával, és adókötelessé tette az ingatlan-értékesítést, mind a lakó, mind a nem lakóingatlan vonatkozásában (86. § j, k, illetve 88. §). Ebben az esetben a törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügylet fordított áfás kellene, hogy legyen. A kérdésem első része az, hogy ez a gondolatmenet helyes-e? Továbbá az érdekelne, hogy ha a cég egyenes áfás számlát állított ki a fordított helyett, amit mi ki is fizettünk, akkor ezt hogyan kell helyrehozni?
Tisztelt Szakértő! 1. Ügyfelem 2013-ban elajándékozott a fiának egy építési telket. A telket 2015. évben alacsonyabb áron értékesítenék, mint az ajándékozási szerződésben szereplő összeg. A kérdés az, hogy kell-e a fiúnak adót fizetnie az ingatlan értékesítése után? 2. Örökléssel megszerzett ingatlant (20 millió forint alatt volt az értéke, nem fizettek utána illetéket) értékesítettek 5 éven belül. Kell adózni a megszerzett bevétel után, ha az alacsonyabb, mint a szerzéskori érték? Válaszát megköszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! A szja-törvény 62. § (1) bekezdése szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapításához le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket – többek között a megszerzéskor az illeték alapját képező összeget – kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt. Kérdésem az, hogy, ha a magánszemély egy lakóingatlant egy ideig bérbeadott, és értékcsökkenési leírást számolt el a bérbeadásból származó jövedelme megállapításakor, ezen elszámolt értékcsökkenés a lakás értékesítésekor csökkenti-e a megszerzésre fordított, a vagyonszerzési illeték alapját képező összeget? Válaszát előre is köszönöm.
Hogyan kell kiszámítani az örökölt, haszonélvezetti joggal terhelt, és később értékesített ingatlanból származó jövedelmet? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Ajándékozási szerződéssel 13 millió forintért lakást kaptam 2011-ben. Ezt a lakást 2014-ben értékesítettem 12,3 millió forintért. Kérdésem, hogy az szja-bevallásban hogyan kell szerepeltetnem az értékesítést?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant vásárolt fordított adózással 2014-ben, amit bérbeadással hasznosított. (Az ingatlan-nyílvántartásban lakóingatlanként szerepel). 2015-ben ezt az ingatlant értékesíteni kívánja, s erre a 86. § (1) bekezdés j) pont miatt az általános szabály szerint áfa alóli mentességet alkalmaz, a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel. Kérdésem: hogyan érinti ez az áfafizetési kötelezettséget? Mivel egyszeri értékesítésről van szó, be kell-e jelenteni, hogy ingatlan-értékesítési tevékenységet végez? Segítségét köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját beruházásban orvosi rendelőt épített, ami természetesen a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban is orvosi rendelőként szerepel. Ugyanezen épület emeletén egy lakás van, ami az ingatlan-nyilvántartásban lakásként szerepel, és a használatbavételi engedély kiadása is ennek megfelelően történt. Ennek az épületnek (rendelő+lakás) az értékesítését tervezi a kft. Kérdés: áfa szempontjából ez értékesítéskor mit jelent? Köszönöm a választ.
2011-ben mint építési vállalkozó épített ingatlant, amit a megrendelő nem fizetett ki, fizetés gyanánt 3 lakást adott át, melyet a cég a készletei közé sorolt be. 2014-ben értékesíti. A kérdés, hogy az áruértékesítés vagy az ingatlanértékesítés szabályai vonatkoznak rá (használatba vételtől eltelt 2 év)? Ha ingatlan-értékesítésnek minősül, kell-e a levont áfát arányosítani?
2015-ben már elmúlik 5 éve, hogy adókötelezettséget választottunk az ingatlanok tekintetében – így visszatérnénk az adómentesség választásához. 14 évvel ezelőtt beszerzett ingatlant próbálunk értékesíteni. Mivel a beszerzésekor még nem volt mentes az adó alól az ingatlan-értékesítés, jól véljük-e, hogy nem kell a beszerzésekor visszaigényelt áfát visszafizetnünk? Vagy ennek esetében is meg kell-e fizetni az egyhuszad rész fennmaradó 6 évre vonatkozó részét? Vagy a 6 évből csak 5 évben lett volna adómentes, ezért csak 1 évre jutóan 1/20-ad áfarészt kell visszafizetnünk? Az ingatlanra ráfordítások (például tatarozás) visszaigényelt áfáját is – úgy véljük, az 5 év alatti ráfordítást kell csak figyelembe vennünk, amióta adómentesség helyett adókötelezettséget választottunk. Ezekre évenként kell-e kiszámítanunk, hogy hány huszadrészét kell például az adott ingatlan tatarozása áfájának visszafizetni? Ha az adómentességet választjuk a jövő évtől, akkor a másik (nem eladandó) ingatlanokra költött ráfordítások áfáját is ugyanígy számolva vissza kell fizetnük? Köszönettel várjuk válaszukat, hogy jól gondolkodunk-e.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték