Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügyben kérném a véleményét: egyéni vállalkozó vásárolt egy ingatlant 1995-ben magánszemélyként. 2008-ban bérbeadással bővítette a tevékenységét, és azóta az ingatlant bérbe adta egy vállalkozásnak. Most értékesítené az ingatlant. Milyen minőségben adhatja el: mint vállalkozó vagy mint magánszemély? Egyáltalán nem mindegy az adózás szempontjából. Válaszát előre is köszönöm.
Magyarországi állandó lakcímem van, viszont életvitelszerűen Németországban élek, ott dolgozom (jelenleg kisgyerekemmel vagyok otthon). Ha Magyarországon eladok egy ingatlant, és abból jövedelmem keletkezik, akkor az után, ha Magyarországon adózok, akkor Németországban van-e kötelezettségem (adózás, bejelentés)?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem ingatlanértékesítéssel kapcsolatos. Ügyfelem 2015-ben vásárolt egy ingatlant 4 millió forintért. Majd 2016-ban eltartási szerződést kötött az egyik rokonával, és életjáradékért cserébe az ingatlan tulajdonjoga a rokoné lett. Majd 2017-ben felbontották az életjáradékról szóló szerződést, így az ingatlan tulajdonjoga ismét ügyfelemé lett. 2018-ban értékesítette az ingatlant 4 millió forintért. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben levonható-e költségként a bevételből a 2015-ben megfizetett 4 milliós vételár, vagy az eladási ár teljes egészében adóköteles jövedelemnek számít-e? (Egyéb, számlával igazolt költségek nincsenek.) Köszönöm.
Ingatlan átruházásakor egyes esetekben nem kell tekintettel lenni az idő múlására, mivel az ingatlan átruházásából kapott bevételből származó jövedelem részben vagy egészben adómentes. A 2018. évi bevallás kitöltése előtt érdemes áttekinteni az alábbi rendelkezéseket.
Kereskedelmi tevékenységet végző áfaalany kft. tulajdonában kereskedelmi és raktározási célú ingatlanok, valamint 2012. évben vett lakóház és 2014. évben vett lakás is van. Mind a lakóházat, mind lakást magánszemélytől adásvételi szerződéssel vette a kft., és bérbeadásra áfakötelessé tételt választva, havonta kiadott 27 százalékos áfás számlával bérbeadással hasznosította. Mindkét ingatlannál felújításokat végzett a cég, mely számlák áfáját levonásba helyezte. A lakóház felújításával kapcsolatban a 2016. évi tao-bevallásban 3.000 ezer Ft értékben kisvállalati kedvezményt vett igénybe a kft. Ingatlanértékesítésre a kft. nen élt az adókötelessé tétellel (áfatörvény 88. §). 2019.07. hóban a kft. szeretné eladni a lakóházat és a lakást a kft. ügyvezetője (90%-os tulajdonosa) részére. 1. Az eladáshoz kell-e értékbecslői szakvélemény, vagy helyi piaci értéken adhatóak el áfamentes számlával? 2. A 240 hónap figyelési időn belüli eladás miatt befizetendő arányosított áfája lesz a kft.-nek? 3. A 2019. évi tao-bevallásban tao-növelő tétel lesz a kisváll. kedv. 2-szeres összege? 4. A kft.-nek mindkét ingatlan építményadóját meg kell fizetni a 2019. évben? 5. Milyen adókötelezettsége van még a kft.-nek a két eladott ingatlan miatt? 6. A magánszemély vevőnek az árírási illetéken kívül van-e fizetni valója az ingatlanok vétele miatt? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2006-ban eltartási szerződést kötöttek. Az eltartott a 2018. évben elhunyt. A 2019. évben értékesíteni szeretnék az ingatlant. Az értékesítésnél melyik év lesz a szerzés éve? Köszönöm válaszát.
https://adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Cegatalakulasok_adozasi_kovetkezmenyei_WMOAMQ Tisztelt Szakértő! Fenti írása kapcsán felmerült az a kérdésem, hogy amennyiben egy kedvezményezett átalakulás (kiválás) során az áfa kötelezettségvállalás ledokumentálásával létrejövő jogutód a kezdetekkor ugyan ingatlanbérbeadásra az áfafizetési kötelezettséget választja, de értékesítésre nem. Milyen módon értékesíti így a kiválás során tulajdonába került nem lakáscélú ingatlant 2019-ben. Tárgyi adómentesen? Kell-e arányosítani ez esetben a levonható áfákat? Keletkezik-e fizetendő áfa (a korábban jogelőd által levont ingatlanszerzéshez kapcsolódó áfa miatt – ha egyáltalán volt ilyen) a "figyelési időszak" alatt? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlannal rendelkező kft. egyszemélyes tulajdonosa értékesíteni szeretné cégét. Ennek adó-, illetve illetékkötelezettségéről szeretnék információt. A választ köszönöm.
Jogi személy eladja a résztulajdonában lévő külterületi ingatlant. Nem választja az áfás értékesítést. Kötelező-e számlát kiállítania az ügyletről, vagy elegendő bizonylat az adásvételi szerződés?
Tisztelt Szakértő! Egy társaság lakásokat épített, mely lakások használatba vételi engedélyét az idén kapta meg. A kérdésem az, hogy ha ezeket az ingatlanok értékesíti egy másik társaság felé, 5%-os áfakulccsal, fordított adózással megteheti-e? Illetve, ha az új tulajdonos társaság magánszemélynek értékesíti, alkalmazhatja-e az 5%-os kulcsot (természetesen 2 éven belül)? Mi a helyzet akkor, ha nincs még használatbavételi engedély és így értékesíti a társaság a másiknak? Köszönöm a választ előre is.
Tisztelt Szakértő! Egy katás egyéni vállalkozó ingatlannal rendelkezik az egyéni vállalkozásban, amit még a nem katás időszaka alatt vásárolt. Alanyi mentes a vállalkozó. A kérdésem az lenne, ha értékesíteni akarja az ingatlant, akkor ez beleszámít-e a katás bevételébe? Ha nem számít bele, akkor bármi külön adófizetés terheli-e ezzel kapcsolatban? Egy 20 milliós ingatlanról lenne szó, tehát a katás bevételét semmiképp sem terhelhetné. Ki kell-e lépnie a katából előtte? Mi lenne a legoptimálisabb? Várom válaszukat!
Egy ingatlan megvásárlásához pályázatot írtak ki, ahol a pályázat feltétele volt a bánatpénz befizetése. A nyertes pályázó 2018. 07. 25-én a bánatpénzt befizette, így ez a vételár részévé vált. 2018. 08 hónapban az adásvétel megtörtént. Kérdések: 1. 2018. 07. havi áfateljesítéssel ki kell-e állítani egy számlát áfásan a bánatpénzről és augusztusi teljesítéssel a teljes vételáról a számlát, amiből levonjuk a bánatpénzt? 2. Az ingatlan értékesítője nem jelentkezett be az áfakörbe az ingatlan értékesítésére. Így lesz áfás (telek) és áfamentes (ingatlan)értékesítés is. Ez befolyásolja-e a bánatpénzáfa-kiállítását? Mi a helyes számlázás, különös tekintettel a teljesítés dátumára? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Ügyfelem az idei évben egy telket értékesítene nyereséggel. A telek 100%-ban az ő tulajdona, azonban a tulajdoni részesedéseket különböző időben szerezte. 25%-ot 2000-ben, másik 25%-ot 2007-ben, a maradék 50%-ot pedig 2015-ben. Szeretném kérdezni, hogy ilyen esetben hogy számítandó az eladás utáni nyereség személyi jövedelemadója. Kérem, indoklását legyen kedves egy tetszőleges számpéldán bemutatni szíveskedjen. Köszönöm válaszát. Tisztelettel: Bakonyi Eszter
Tárgyi mentes tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó ingatlanát (telephely) és tárgyi eszközeit értékesíti. Az árbevéte átlépi a 8, illetve a 12 millió forintos értékhatárt. Kérdésünk: a tárgyi eszköz és ingatlan értékesítése áfaköteles-e és ezután mint katás kell-e adózni? Köszönöm a segítségüket.
Hogyan kell meghatározni a jövedelmet az ingatlan, illetve az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog 2017. évi átruházása esetén? Mutatjuk.
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték