Tisztelt dr. Bartha László! Köszönöm válaszát! További kérdésem merült fel. Abban kérném a segítségét, hogy ha nem történt meg az áfa korrekciója 2013. és 2015. között a naptári év utolsó adóbevallási időszakában, akkor ilyen esetben mi a teendőm? Önellenőriznem kell az utolsó bevallási időszakot vagy sem, illetve van annak bármilyen következménye, hogy utólagosan fog megtörténni a korrekció? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Könyvelek egy kft.-t, ami 2006. október 11-én vásárolt egy edzőtermet (egyéb ingatlan), akkor a cég még áfás volt, így visszaigényeltek 7,8 millió Ft áfát. A cég 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Úgy tervezi, hogy 2018. június 30-án eladná az edzőtermet. Utánanéztem, hogy ilyen esetben, mikor megváltozik az áfastátusz, figyelni kell a 240 hónapos szabályt. Az alábbi számítást végeztem el: 240 hónap – 141 hónap (2006. októbertől 2018. júniusig – vásárlástól az eladásig eltelt idő) = 99 hónap 7 800 000 x (99/240) = 3 217 500 Ft, ennyi lenne a visszafizetendő áfa. Ezzel szemben a cég volt könyvelője így számol: 74 hónapra jár az áfa (2006. októbertől 2012. decemberig – amíg a cég áfás volt) 240 hónap – 74 hónap = 166 hónap 7 800 000 * (166/240) = 5 395 000 Ft, ennyi áfát kell visszafizetni. Ezekben a kérdésekben nem értünk egyet a volt könyvelőjükkel. Az egyik kérdés, hogy melyik a helyes számítási mód, ilyen esetben azt kell figyelnem, hogy a cég meddig volt áfás, vagy azt, hogy a vásárlástól az eladásig mennyi idő telt el? A másik, hogy az értékesítés fordított áfásnak minősül-e vagy sem? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Az adóalany a lakóingatlannak minősülő, illetve nem lakóingatlannak minősülő beépített, illetve egyes beépítetlen ingatlanai értékesítésére – külön-külön és együtt is – választhatja az adókötelessé tételt, amelyet öt évig nem módosíthat. Kérdésem az, hogy lehetősége van-e az adóalanynak az első választást követően 9 év után kizárólag csak a lakóingatlannak tekinthető ingatlanra vonatkozóan megszüntetni az adókötelessé tételt akkor, ha együttes volt az eredeti választás (mind lakóingatlanra, mind lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozott)? Amennyiben igen, úgy a "maradó" lakóingatlanra vonatkozó adókötelessé tétel mikor változtatható meg újra? 2. Abban az esetben, ha az adóalany megváltoztatja, megszünteti az ingatlanok értékesítésére vonatkozó adókötelessé tételt, úgy ezen megszüntetés után mikor tudja újra adókötelessé tenni az ingatlanok értékesítését? Ehhez mindenképpen meg kell várnia az év végét? Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy nem adóalany magánszemély saját ingatlanja értékesítésénél, amikor az szja-alapból a felújítási költségei levonásra kerülnek, akkor az építőanyagok és a szolgáltatások áfáját levonhatja-e, ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszukat előre is köszönöm:
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lakóingatlant vásárolt egy társasházban, melyet a kivitelező 5 százalékos áfával értékesített ügyfelem részére, mely áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A használatba vételi engedély még nincs meg, mivel nincs teljesen kész az ingatlan. Ügyfelem most értékesíteni szeretné ezt a lakást. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, ha magánszemély részére értékesíti, akkor a számlát 5 vagy 27 százalékos áfával kell kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk értékesített egy beépítetlen ingatlant szintén adóalany vevőjének. Az adásvételi szerződés (kelt 2017. 12. 01.) arról rendelkezik, hogy a birtokbaadás csak a teljes vételár kifizetését (várhatóan 2018. 03.31) követően történik meg. Ezen időpontig a földhivatal függőben tartja a tulajdonjog bejegyzését. 2017-ben kifizetésre kerül az "első vételárrész". Kérdésem: ebben az esetben mi lesz a számlán a teljesítés időpontja (az adásvételi szerződés kelte vagy a birtokbaadás dátuma)? Az első kifizetést tekinthetem-e a számla részkiegyenlítésének? Köszönettel: FM
Magyarországon eddig ismeretlen értékesítési lehetőséget hozott létre online felületén egy magyar aukciószervező vállalkozás. Néhány kattintással akár több százmilliós ipari ingatlanokat, telephelyeket, irodaházakat vásárolhatnak a vállalkozások.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét az alábbi kérdésben: katás, alanyi mentes egyéni ügyvéd 2013-ban magánszemélytől használt ingatlant vásárolt ügyvédi iroda céljára. Most, 2017-ben ezt az ingatlant szeretné értékesíteni. Kérdésem az, hogy jelen esetben a vállalkozásból történő kivonás miatt keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Jelen esetben alkalmazható-e az áfatörvénynek az a pontja, hogy csak akkor kell áfát felszámítani, ha az ingatlanértékesítést adókötelessé tesszük? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel.
Saját tulajdonú ingatlan értékesítése, amennyiben nem az áfatörvény általános szabályai szerint számolom el az áfát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2014-ben építtetett egy négylakásos társasházat. 2016. év végén lejárt a 2 éves időkorlát, tehát az ingatlanok már nem új építésűek. 2017. január 1-től az ingatlanok értékesítésére és bérbeadására az áfakötelezettséget választottuk. Kérdezném, hogy az idén értékesített lakások után az áfafizetési kötelezettség 5 vagy 27 százalék? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2003-ban vásárolt egy üzlethelyiséget, 2013-tól bérbe adja egy bt.-nek. Az ingatlan-bérbeadásra áfafizetési kötelezettséget választott, az ingatlaneladásra viszont nem. A kft. 2018-ban értékesítené a bt.-nek az ingatlant, de még ez évben a tulaj felújításokat végezne rajta. Kérdéseim: a felújítás áfáját levonásba helyezheti-e a kft.? Az értékesítést áfamentesen kell, hogy kiszámlázza, mivel csak a bérbeadásra jelentkezett be áfafizetésre? Figyelembe kell-e venni az áfatörvény szerinti figyelési periódust (120 vagy 240 hónapot)? Válaszát előre is köszönöm.
Cég a tulajdonában lévő ingatlant értékesít. Szintén cég a vevő. Az ingatlant székhelyként használja több mint 10 éve. Az eladó cég alanyi mentes és ingatlan szempontjából sem kért lehetőséget áfa alkalmazására. Ha eladja az ingatlant, 0 százalékos áfával kell számláznia? Nincs egyéb körülmény, ami ezt befolyásolja? Ha így az árbevétele 8 millió forint fölé kerül, amiatt ugye nem kell áttérnie az áfakörbe? Eddig nem adta bérbe az ingatlant. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaság egy ingatlan értékesítésében állapodott meg, az eladó áfa szempontjából az adókötelessé tételt választotta. Az ingatlan értékesítése részletfizetés mellett történt (áfatörvény 10. §-a), a vevő birtokba került. A felek felbontották a szerződést az utolsó részlet megfizetése előtt, és a szerződést visszamenőlegesen bérletté nyilvánították, visszatérítés nem történt. Véleményem szerint az áfatörvény 77. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés a) pontja sem alkalmazható, mert nincs visszatérítés, és az üzletkötés előtti állapot sem állítható helyre. Miként lehet az adóalapot utólag rendezni, és a bérbeadást utólag – direkt áfa – számlázni?
Segítségüket kérem mint könyvelő egy ügyfelem részére, a termékértékesítő szempontjából az alább részletezett, jövőben folytatandó tevékenység pontos áfabeli kezeléséhez, a helyes számlakiállításhoz. Ügyfelem 2017-ben vásárolt egy ingatlant, mely az ingatlan-nyilvántartásban mint kivett munkásszálló szerepel, és akként is működött korábban. Jelenleg az ingatlan építésiengedély-köteles átalakítása folyik, kb. 30 lakóingatlant alakítanak ki benne– 30, 40, 50 négyzetméteres lakásokat –, valamint a lakások alatt garázsok lesznek. A létrehozott, kialakított lakóingatlanokat a használatbavételi engedély megléte után a jövőben értékesíteni kívánja, természetesen a földhivatalnál is átvezetnék, hogy lakóingatlanokról van szó. Tevékenységi körüket ennek megfelelően bővítik, tehát szeretnék felvenni a lakóingatlan és nem lakóingatlan értékesítést is, mint tevékenységet. Kérdéseink: – Az értékesíteni kívánt ingatlanok újnak – tehát eddig használatban nem vett ingatlannak, hiszen átalakított, teljesen más funkciót szolgáló ingatlant hoztak létre - fognak-e minősülni az áfa szempontjából? – Amennyiben újnak minősülnek, ha magánszemélynek történik az értékesítés, abban az esetben 5 százalékos áfakulcs az alkalmazandó? Ez az áfa magánszemély esetében visszaigényelhető? – Természetesen amennyiben adóalanynak értékesítik, ott a használatba vételt követő 2 évben egyenes áfával és 27 százalékos mértékű adót kell áthárítani, ha jól tudom? – Az átalakításnál ügyfelemre áthárított áfa levonásba helyezhető?
Az alábbi esetre tekintettel kérném szíves véleményüket. Belföldi gazdasági társaság – melynek fő tevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan bérbeadása – már rendelkezik lakóingatlannal. A lakóingatlan-értékesítés, -bérbeadás tekintetében nem jelentkezett be az általános forgalmi adó hatálya alá, tehát mindkét tevékenység esetében áfamentesen jár el. Vásárolna most egy lakóingatlannak nem minősülő ingatlant. A lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében bejelentkezne az adásvétel előtt kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő értékesítés és bérbeadás tekintetében az áfa hatálya alá. Így a vásárolt lakóingatlannak nem minősülő ingatlan áfáját levonásba helyezné. Megteheti-e ezt? Segítségüket előre is köszönöm: Tisztelettel: Gyerő Szilvia
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték