Tisztelt Szakértő! Külföldi állampolgár (német) Magyarországon ingatlant értékesít az idei évben. Az adózás helye az ingatlan fekvése szerint alakul. Milyen határidőig kell a bevallást benyújtania a külföldi magánszemélynek a személyi jövedelemadóról, illetve szükséges-e adóazonosító kiváltása vagy egyéb más? Köszönöm.
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Egy társaság 2012-ben külső vállalkozóval építtetett egy műhelyt, az ehhez kapcsolódó áfát levonásba helyezte. 2017-ben értékesíteni kívánja ezt az ingatlant. Az ingatlanértékesítést adókötelessé teszi a 88. paragrafus alapján. A vevő adóalany, így ebben az esetben fordított áfás számlát bocsát ki a részére. A 135-136. paragrafusokban leírt korrekcióval kell-e számolnunk?
Alanyi adómentes társasház még el nem készült részt értékesíteni kíván. Az értéke meghaladja a 8 millió forintot. Kérdés: áfával vagy mentesen kell kiállítani a számlát?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017. januárban használati megállapodást kötött egy budapesti telek külföldi tulajdonosával, miszerint a telek tulajdonosa a telek használati jogát átengedi társaságunknak, annak érdekében, hogy ott lakóingatlant építsen. A beruházás eredményeként létrejövő építmény társaságunk tulajdona lesz, míg a telek tulajdonosa továbbra is a külföldi cég marad. A létrejövő lakóingatlant elsődlegesen bérbeadással kívánjuk hasznosítani, de kedvező ajánlat esetén az értékesítése is szóba jöhet. Jelenleg társaságunk áfakötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg, eddig nem választotta az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelessé tételt az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra. Jelenleg az építési engedély megszerzésének folyamatánál tartunk. A beruházás során vásárolt termékek és szolgáltatások vonatkozásában szeretnénk a ránk háruló áfát visszaigényelni. Kérdésünk, hogy most (májusban, évközben) megtehetjük-e jogszerűen az adókötelessé tételről a bejelentést az adóhatóságnál, és így az év hátralévő részében vissza tudjuk igényelni az áfát például a tervezői díj, illetve a kivitelezési munkák után? Vagy csak 2018-ra élhetünk a bejelentéssel ez év végén? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban 8 millió Ft-ért értékesített egy családi házat. Az értékesített házat 2014-ben építette, nagyrészt saját kivitelezésben. A telekről rendelkezik egy adásvételi szerződéssel (2 millió Ft, szerzés éve: 2014), az építési költségekről viszont nincs számlája. Választhatja-e a magánszemély ebben az esetben, hogy a bevételt annak 75%-ával csökkenti, és a fennmaradó 25%-ot tekinti jövedelemnek? Ha ez a módszer nem alkalmazható, lehetőség van-e egy független szakértői véleményt kérni az ingatlan felépítésének költségére vonatkozóan, és az így megállapított értékkel csökkenteni a bevételt? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tájékoztatást adni az alábbiakban körülírt áfakérdésről. (Könyvelő irodaként keresem Önöket, az adott kérdésben több ellentmondásos véleményt ismerek szakmai körökből.) Beruházó cég a saját tulajdonában lévő építési telkén társasházat építtet, több alvállalkozó közreműködésével. (A beruházó nem végez építőipari tevékenységet, csupán szerződik a közreműködő tervezőkkel és kivitelezőkkel.) Az épített társasházak földszinti lakásaihoz kizárólagos kerthasználat (nem tulajdon csak birtok!) és garázs tartozik, a felső lakásokhoz csak garázs. (A garázs és a kert tulajdonjoga a társasházé, ezek birtokjoga az adásvételi szerződés alapján a lakástulajdonosoké a szerződés 2.1 és 2.2 pontja alapján.) Kérdés az, hogy az adásvételi szerződésben, valamint a számlában fel kell-e tüntetnünk tételesen a kert, az épület alatti építési telek, garázs, lakás árait és áfatartalmát, vagy elegendő a teljes vételár és a kedvezményes, 5 százalékos áfatartalom feltüntetése? Amennyiben fel kell tüntetni, akkor a kert, az épület alatti építési telek, valamint a garázs árának mennyi lesz az áfakulcsa? Milyen módon állapítom meg a kert és a garázs birtokjogátadásának értékét? (Mert itt nem tulajdonjogot adunk át.) Hogyan árazom be, és osztom meg az építmény alatti építési telket? A fölső lakások értékesítéséhez kapcsolódik telekár? Amennyiben szükséges az elkülönítés, megadható-e irreálisan alacsony telekár a hozzá kapcsolódó alacsony áfaösszeggel? Tisztelettel: Mátrai Zoltán
Tisztelt Szakértő! Vejem 2 éve vett egy lakást, melyet idén értékesítenének. A bevételből a már meg lévő telken építkeznek. Tudja-e érvényesíteni és ha igen milyen módon az adóbevallásában a lakás építésére fordított összeget? Köszönettel: Bleier Györgyi
2014-ben anyám halála után örököltem egy kft. üzletrészének a felét. A társaság vagyonába több önálló ingatlan is tartozik. Az egyik raktárt a földterülettel együtt el kívánjuk adni. Vita van a tulajdonosok között, hogy ez milyen formában történjen, minthogy az elképzeléseknek más-más adóvonzata van. A társaság fele ezt az ingatlant először magántulajdonba akarja kivinni, és úgy értékesíteni, a másik fele azt állítja, hogy ez adózási szempontból hátrányos, inkább a társaság értékesítse. Ebben az esetben ugyanis olyan egyéb bevétel keletkezik, amelyik kedvezően adózik, minthogy az ingatlanértékesítés e körbe tartozik. A vevő elsősorban társaságként szeretné megszerezni az ingatlant, de egy pontig kompromisszumra hajlandó. Kérdésem: 50 millió forintos ingatlanértékből kiindulva milyen adóvonzata van adónemenként az első és a második verziónak? Hogyan kell megállapítani a szerzési értéket? Számít-e, hogy ezt a társasági vagyonrészt örököltem? Van-e a két említettnél kedvezőbb adóvonzattal járó megoldás, és az mi lenne? Köszönöm segítségét, tanácsát.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni: Egyéni vállalkozó ingatlanfelújítással foglalkozik. Megvásárolja, felújítja, majd eladja az ingatlanokat. A vásárlás és a felújítás 2015. évben történt. Az eladásról 2015 decemberében kötötték meg az adásvételi szerződést, melyre foglaló és előleg címén beérkezett az eladási ár egy bizonyos része, ám a fennmaradót csak januárban kapta meg az adott egyéni vállalkozó. Amennyiben a pénzforgalmi szemléletre alapozzuk az elszámolást, úgy 2015. évben nagy vesztesége keletkezik, mivel az értékesítésből származó, decemberben beérkezett összeg jóval kevesebb, mint az ingatlan bekerülési és felújítási értéke. A következő évben viszont, amikor a bevétel nagyobb részét megkapja, akkor pedig (mivel a kapcsolódó kiadásokat az előző évben elszámolta) rengeteg nyeresége keletkezik, melyre hatalmas összegű adót kell fizetnie amiatt, hogy az áthozott veszteségből csak az adóalap 50 százalékáig tud elszámolni összeget. Az lenne a kérdésem, hogy van-e bármilyen jogszabály, ami ez esetben a pénzforgalmi szemléletet felülírja, és megengedi, hogy az értékesítés teljes ellenértékét az előző év decemberében vegye az adott egyéni vállalkozó figyelembe? Abban az évben, amikor a kapcsolódó kiadások is felmerültek? Hiszen ellentétes esetben jelentős mértékű adófizetési kötelezettsége keletkezik amiatt, mert a pénzforgalmi szemléletet kell figyelembe venni! Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy amennyiben egy egyéni vállalkozó szeretné értékesíteni a vállalkozását, akkor milyen adóterhek terhelik? Továbbá, ha befejezi a vállalkozását, és az ingatlanjait, gépeit értékesíti, akkor milyen kötelezettségek terhelik? Az ingatlanokat eltérő időszakban szerezte, de a megszerzés az összes esetében 2012. előtti. Milyen módon tudja a fentieket megtenni a lehető legkisebb adóteher mellett? Várom mihamarabbi válaszukat!
2016 augusztusában eladtam az ingatlanomat, ami 11 éve volt a tulajdonomban. Vettem egy ingatlant szeptemberben, de végül eladtam, mert nem felelt meg számomra. Az eladás és a vétel közti különbség 1 100 000 Ft, ami után adóznom kell. A teljes vételár kifizetése 2017. január végén várható. Melyik évben kell adóznom?
Tisztelt Szakértő! Értékesítettünk egy ingatlant, melynek 1/1 tulajdonosa van, és haszonélvezeti jog van rajta. A szerzés 2016. január ajándékozással és haszonélvezettel. Értékmegosztás történt, a tulajdon 70%, a haszonélvezet 30%. 2016. december 29-én írtuk alá az adásvételi szerződést. Ekkor a vevő foglalót és vételárelőleget fizetett, ami a vételár 20%-a. Kérdésem az lenne, hogy a 2016. évi szja-bevallásban ezt a részösszeget vallani kell, vagy 2017. évben kell az egészet, amikor a teljes összeget már megkaptuk ? Válaszát előre is köszönöm.
A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1993. évi XXXVI. törvény alapján nem jelentkezik adófizetési kötelezettség Ausztráliában, ha életvitelszerűen több mint öt éve Ausztráliában él a tulajdonos?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték