Társasház az osztatlan közös tulajdonából eladja a tetőtér egy részét már a házban lévő egyik magánszemély tulajdonosnak, és a tulajdons lakás céljára átalakitja át. A szerződés aláírásakor ügyvédi letétbe került a vételár. Ha elkészül az átalakítás, akkor kerülhet sor a földhivatalnál az alapító okirat módosítására. Kérdés, hogy áfaszempontból ez az értékesítés áfaköteles vagy sem?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem válaszukat : Egy kft. társasházat épített, amelyben lakások és üzlethelyiségek készültek. Ekkor a társaság a lakóingatlanok és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékesítésére az adókötelessé tételt választotta. Az építés kapcsán felmerült anyagok és szolgáltatások áfáját visszaigénylete. 2012. 08. 10-én a társasház megkapta a használatba vételi engedélyt. Az értékesítések után egy üzlethelyiség maradt a társaság tulajdonában, amelyre nem talált vevőt. 2015-től a kft. változást jelentett be, megszüntette az ingatlanértékesítésre vonatkozó áfakötelezettség választását. Az üzlethelyiséget továbbra is értékesíteni kívánja, ezért korszerűbb berendezéseket (kazán, radiátorok) szereltet fel, festés, burkolás történik jelentősebb értékben. 1. Jól értelmezzük-e, hogy az áfatörvény 86. §. j) pontja alapján az üzlethelyiség értékesítése adómentesen történhet? 2. A jelenlegi korszerűsítés során felhasznált anyagok, elvégzett szolgáltatások áfája levonható-e? 3. További lehetőség, hogy, ha nem sikerül értékesíteni az üzlethelyiséget, akkor bérbeadásra kerülne sor, amelyre az adókötelessé tételt választotta a cég. A korszerűsítés áfája ebben az esetben levonható? Köszönöm.
A társaság ingatlant (üzemépületet) értékesít. Az adásvételi szerződés szerint a birtokbaadás napja 2015. december 31., ami egyúttal a számla kiállításakor a teljesítési időpontot is jelenti. A vevő a szerződés aláírását követően, de a birtokbaadást megelőzően fizet az eladónak előre, több alkalommal. Ebben az esetben a számlázásnak hogyan kell történnie? Mivel az ingatlanértékesítés az áfatörvény értelmében termékértékesítésnek minősül, a teljesítés megtörténte előtti, ellenértékbe beszámító összegekről milyen tartalmú számlát kell kiállítani? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Egy kft., amely az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, az ingatlanértékesítést pedig nem, vásárolt egy ingatlant 2012. évben, melyet bérbe is adott, amiről áfát tartalmazó számlát állított ki. 2014. évben tetőtérbeépítés történt, melyhez kapcsolódó felújítási számlák áfáját visszaigényelte (tekintettel arra, hogy bérbeadási céllal tartotta az ingatlant). 2015. augusztusban lejárt a bérleti szerződés, és úgy döntött a kft, hogy értékesíti az ingatlant. Kérdéseim: – Mivel az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé, az értékesítéskor áfamentes számlát állít ki? – A teljesítés dátuma a birtokbaadás napja lesz? (Több részletben kerül kifizetésre az ingatlan vételára, de a birtokbaadás az utolsó részlet kifizetésekor fog megtörténni.) - Kell-e az ingatlan felújításához kapcsolódó beszerzések áfáját utólagosan korrekciózni? Ha igen, hogyan, és mely időpontban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy felszámolás alatt lévő társaságtól, amely adókötelessé tette az ingatlanértékesítést, továbbértékesítési céllal ingatlant vásárol. Az ingatlanbeszerzésről fordított áfás számlát állítanak ki részünkre. Társaságunk nem tette adókötelessé az ingatlanértékesítést, adómentesen fogjuk értékesíteni. Ebben az esetben beszerzéskor a fizetendő áfával szemben az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezhetjük? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nagyértékű (200 000 eFt) ingatlant (építési telek) vásárol X magánszemélytől. A magánszemély az eladásról, mint sorozatértékesítő, az áfatörvény szerint számlát állított ki társaságunk felé. Mivel a sorozatértékesítés miatt a magánszemély értékesítése az szja-törvény 3. § 46. pontja szerinti gazdasági tevékenységnek minősül, az szja-törvény 62. § (3a) bekezdése szerint a magánszemélynél az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, amely az összevont jövedelem részét képezi. Az szja-törvény 46. § (3) bekezdése szerint, ha az a bevétel, amelyből az összevont adóalapba tartozó jövedelmet kell megállapítani, kifizetőtől származik, az adóelőleget a kifizető állapítja meg, kivéve, ha az eladó a 46. § (4) bekezdése szerinti őstermelő, vagy egyéni vállalkozó. Esetünkben az eladó nem egyéni vállalkozó és nem őstermelő. Kérdéseink: 1.) Esetünkben a társaság., mint vevő, kifizetőnek minősül-e (art. 178. § 18. pont) ? 2.) A fizetendő nettó összegből kell-e szja-előleget és ehoelőleget levonni? 3.) Ha igen, kérem szíveskedjenek számszakilag is levezetni, hogy milyen összegű levonásokat kell eszközölni, ha a magánszemély a maximálisan figyelembe vehető 50 százalékos költséghányadról nyilatkozik (szja-törvény 47. § (2) bekezdés)? 4.) Ha nem kell előleget vonni, kérem szíveskedjen azt jogszabályi hivatkozásokkal alátámasztani.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi eset megoldásában kérek segítséget: Hárommeletes társasházban szintenként van egy közös használatban lévő WC-helyiség, amely funkcionálisan "feleslegessé vált", tekintettel arra, hogy minden lakásban van fürdőszoba és WC. A társasház el kívánja adni ezeket a helyiségeket. A társasház tagjai (ingatlan tulajdonosai) között nemcsak magánszemélyek vannak, hanem cégek, illetve önkormányzat is. Kérem, szíveskedjenek megírni, hogyan kell megállapítani az eladni kívánt ingatlanok bekerülési értékét, illetve a társasház egyes tulajdonosai (magánszemélyek, cég, önkormányzat) hogyan adóznak az ingatlanértékesítésből származó jövedelmük után, a társasháznak ezzel kapcsolatban milyen adókötelezettségei keletkeznek? Amennyiben a társasház nem eladja ezeket a helyiségeket, hanem például 100 évre (haszon)bérbe adja, akkor hogyan változik meg az egyes szereplők (magánszemély, cég, önkormányzat, társasház) adókötelezettsége? Köszönettel: Szekeres Zsolt ,
1995. évben a cég lakóingatlant vásárolt áfa nélkül; most, az eladáskor fel kell-e számítani áfát? (A cég ingatlanügyben áfakörbe tartozik.)
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatosan szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az eladó az áfatörvény 86. § (1) bekezdés j) pontja alapján választotta az adókötelezettséget, de a vevő, aki egyébként áfaalany, de ingatlanhasznosításra nem választott adókötelezettséget az adásvétel kapcsán kell-e áfát fizetni a vevőnek? Jól értelmezem-e a törvényt, mely szerint, ha az eladó az áfatörvény 142. §-a alapján fordított áfás számlát állít ki, a vevő – tekintettel arra, hogy nem választott adókötelezettséget – a felszámított áfát levonásba nem helyezheti? Válaszukat megköszönve, Tisztelettel: Dulló Ida
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogyan kell eljárni számlázáskor az ingatlanértékesítés, illetve ingatlan-bérbeadás esetében, ha egy adott helyrajzi számon fekvő ingatlanon a tulajdoni lap szerint több, egymástól eltérő, lakó, illetve nem lakó funkciójú épület található, azaz az ingatlan rendeltetése vegyes, és az eladó nem tette teljes körűen adókötelessé az ingatlan értékesítését/bérbeadását? Például: – a tulajdoni lap szerint az ingatlan kivett lakóház, udvar, üzem, raktár; – az adásvétel (avagy a bérbeadás) áfa alanyok között jön létre ; – az eladó/bérbeadó a nem lakóingatlan értékesítésére/bérbe adására adókötelezettséget választott, a lakóingatlan-értékesítésre/-bérbeadásra nem választott adókötelezettséget; – eladó/bérbeadó nem áll felszámolás alatt. köszönettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni: Adott 4 magánszemély, akik kettő telket szeretnének megvásárolni. A telkeket összevonják, azaz osztatlan közös tulajdonba kerülnek, amelyre 9 lakásos társasházat szeretnének építeni, eladási céllal. A lakásoknak lesz külön albetétszámuk, és 2 éven belül az összeset értékesítik. Hogyan kellene Ön szerint az értékesítést lebonyolítani, hogy senki ne legyen sorozatértékesítés miatt áfaalany? Vagy egyáltalán megoldható-e ez a telekhányad értékesítése miatt? Cél, hogy mindenki a saját ingatlanát adja el a saját telekhányadával együtt. Nagyon köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Társaságunk apartmanokat épít értékesítésre. Az építési engedély társaságunk nevére szól. Most egy nem teljesen elkészült apartmant szeretnénk értékesíteni. A számlán az eddig elvégzett munkák értéke szerepel, építési munkák megnevezéssel. Kérdésem, hogy az értékesítés egyenes vagy fordított áfa hatálya alá tartozik? Telekhányad-értékesítés is történik, ennek a számlája fordított áfás lesz. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel: Hofbauer Pál
Tisztelt Szakértő! Az önkormányzat megállapodás alapján 35 millió forintot adott fejlesztési hozzájárulás jogcímen a kft.-nek közvilágítási infrastruktúra kiépítésére, illetve egyéb közműfejlesztés megvalósítására. A közvilágítás kiépítése fordított adózású szolgáltatási számlák alapján került a beruházási számlára. Átadásra került a szerződés tárgyát képező közvilágítási hálózat, nem jogszabály alapján. A kft. az ingatlanértékesítésre adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az átadást számlázni kell az önkormányzat felé, és az áfa mértéke 27 százalék? Segítségét előre is köszönöm.
Egy kft. kizárólag ingatlanértékesítéssel foglalkozik, nem jelentkezett be az általánostól eltérő áfaszabály alá. Általában magánszemélynek fog értékesíteni, két évnél régebben használatba vett ingatlanokat. Ilyen esetben az értékesítés áfamentes. Abból a költségből, amit az ingatlanra fordít – értékesítés előtti felújításra gondolok –, az áfa ilyen esetben visszaigényelhető? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában lévő belterületi "kivett saját használatú út" besorolásban lévő (tulajdoni lapon ez szerepel) ingatlant értékesít. A kft ingatlanértékesítés esetére áfakötelezettséget választott. Az út építési teleknek minősül-e, és így egyenes adózás alá tartozik az áfa tekintetében, vagy egyéb ingatlanként fordított áfa vonatkozik rá ebben az esetben?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték