350 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlanértékesítés utáni adózás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek édesapjuktól ajándékozás címén jutottak 2010-ben különböző besorolású (út, ipartelep, erdő) ingatlanokhoz, amelyeket 2019-ben értékesíteni szeretnének. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségük? Válaszát köszönöm. Tisztelettel: Kálmánné
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2016-ban 3 millió forintért vásárolt ingatlanát 2018-ban 8 millió forintért értékesítette. Az ingatlanon saját erőből végzett jelentős felújítási munkálatokat, melyekről semmilyen számlával (anyagról sem) rendelkezik. Csak az illetékről és az ügyvédi díjról van számlája. Kérdésem, hogy ebben az esetben lehetőség van-e úgy elszámolni a bevételt, hogy az árbevétel 25%-át tekintjük jövedelemnek. Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés – szja-bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlan 2018 végén került eladásra. A vevő a foglalót megfizette, de a vételár fennmaradó része 2019-ben teljesült. Az ingatlan adóköteles, mert nincs 5 éve az eladó nevén. Kérdésem, hogy a 2018-as bevallásban fel kell tüntetnem az eladást vagy csak a 2019-esben? Vagy mindkettőben? Ha mindkettőben, akkor a költségeket a megfizetett vételár arányában kell betenni? Várom szíves válaszát! Köszönöm!
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönettel vettem válaszát az alábbi linken feltett kérdésünkre, egyúttal szeretnék ugyanehhez a témához pontosító kérdést feltenni: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_19_Ingatlan_adasvetel_szamlazasa_nuj Az ingatlan adásvételi szerződése 2019. január 23-án kelt, összesen 23 000 000 Ft értékben, az alábbi fizetési ütemezéssel: – foglaló fizetése az adásvételi szerződés napján készpénzben 500 000 Ft, – a foglaló második részlete: 2019. 01. 25-én 1 800 000 Ft, banki utalással. A vételár fennmaradó részének kiegyenlítése két részletben: 2019. 03. 25-ig 5 700 000 Ft, 2019. 03. 31-ig 15 000 000 Ft. Az adásvételi szerződés szerint a birtokbaadás a teljes vételár kiegyenlítésével egyidőben történik. A foglaló készpénzben befizetett részéről (500 000 Ft) pénztárbevételi bizonylatot állítottunk ki, a második, banki utalással teljesített összegről csak a bankkivonat az egyedüli bizonylat. Abban kérnénk a segítségét, hogy mindezt hogyan tudjuk helyesen kiszámlázni annak tükrében, hogy januári teljesítésű számlát a rendszerünk már nem enged kiállítani. Kérjük segítségét minden egyes tranzakció helyes számlázásához: foglaló 1., foglaló 2., előleg, utolsó vételárrész. Válaszát előre is köszönjük!
Ingatlanértékesítésből származó jövedelem adózása
Kérdés
Szeretnék segítséget kérni a következő esetre vponatkozóan. Magánszemély vásárolt egy ingatlant 2015. évben 20 millió forintért, majd ráépít, bővíti, de számlája nincs semmiről. Eladja az ingatlant 2018. évben 120 millió forintért. A kérdésem az lenne, hogy mi lesz ebben az esetben a bekerülési érték, választhatja a bevétel 75 százalékát kitevő költségelismerést? Nagyon sok vita van abból, hogy ha a magánszemélynek kedvezőbb a 75 százalékos költségelismerés, akkor azt szeretné választani. Van-e erre vonatkozóan valamilyen jogszabály, ahol egyértelműen leírják, hogy mikor lehet a 75 százalékos költségelismerést választani?
Ingatlanértékesítés áfamértéke és számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megoldható valahogyan, hogy feltegyem kérdésemet, ha hosszabb mint 1500 karakter? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég 2016-ban vásárolt egy lakást egy magánszemélytől adásvételi szerződéssel. 2017-ben értékesítette ugyancsak egy magánszemély részére. Az adásvételi szerződést 2017 decemberében írták alá, ahol foglaló és előleg került kifizetésre. A szerződés szerint a tulajdonba és birtokba adásra is csak 2019. januárban kerül sor. A cég 2017-ben és 2018-ban is áfabesorolása tekintetében (2007-től) az áfafizetési kötelezettség általános szabályai mellett a lakóingatlannak minősülő ingatlanok értékesítése kapcsán is az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta (P). A cég 2019-től bejelentése alapján csak az áfakötelezettség általános szabályait választja és kikerül a fenti ingatlanértékesítés áfakötelezettség általános szabálya alól. Mivel az ingatlanértékesítés kapcsán a teljesítés időpont a tulajdonszerzés, illetve a birtokbaadás időpontja közül a korábbi, így a kiállítandó számla teljesítési időpontja 2019. január, amely szerint ezen számla áfamentesen kerül kiállításra a teljes összegről. Kérdés: 1.) A 2019-ben kiállításra kerülő áfamentes számla megfelel-e az előírásoknak? 2.) A 2017-ben kapott előleg átvételéről nem készült számla. Amennyiben kiállítandó, ez áfamentesen vagy áfát tartalmazóan kerüljön kiállításra? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. értékesíteni szeretné 2018 decemberében a raktárcsarnokát és a körülötte lévő földterületet. A csarnok 1999.06.02-án lett üzembe helyezve. Ekkor áfa-visszaigénylés történt. A kft. áfaalany, de ingatlanértékesítés nincs a tevékenységi körében. 2008. február 15-éig az adóhatóságnak nem jelentette be, hogy a régi, 120 hónapos szabályt akarja alkalmazni. Kérdésem, hogy mennyi áfát kell visszafizetnie, ha a földterület eladási ára 4 763 500 forint, a raktárcsarnok eladási ára 45 millió forint. Nagyon szépen köszönöm előre is a segítségét!
Magánszemély üzletszerű ingatlanértékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy "adószámos magánszemély" (7-es adószámú) 2012-2017-es évi gépkocsitárolók értékesítéseiről – amelyeket eredetileg külön adózó jövedelemként vallott be – utólag kiderül, hogy azok üzletszerűek voltak (az ingatlanok "használtak", nem merül fel a sorozatjellegű értékesítés), az egyes adóévek bevallásaiban hogyan kell módosítania, milyen jövedelemnek minősül, mi lesz az adó, járulék alapja, mértéke? Ha az üzletszerűséget a NAV állapítja meg, akkor milyen többletteherrel járna a magánszemély számára? Az adóhatóság megállapíthat-e áfahiányt, illetve minősítheti-e az ily módon szerzett jövedelmet "kvázi" egyéni vállalkozásból származó jövedelemnek, vagy bármilyen jogcímen szabhat-e ki mulasztási bírságot? Adózni kell-e, és be kell-e vallani a fenti esetben az olyan gépkocsitárolók értékesítése utáni jövedelmet, amely egyébként adómentes lenne (5 illetve 15 év utáni értékesítés)? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Ingatlanértékesítés: adóköteles-e a késedelmi kamat?
Cikk
Mi minősül ingatlanértékesítésből származó bevételnek? Hogyan kell számolni, ha a vevő a vételárat részletekben fizeti meg? Mely nap tekintendő a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemszerzés időpontjának? Milyen jogcímen válik adókötelessé a vevő késedelme miatt kifizetett késedelmi kamat? Írásunkból megtudhatja.
Ingatlanértékesítés részletfizetéssel
Kérdés
Tisztelt Adótanácsadó! Cégünk egy kétszintes, egylakásos lakóházat értékesít. Az ingatlan még még épül, az adásvételi szerződésben a következők lettek meghatározva: 1.) Magánszemély vevő az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg x millió forintot foglalóként fizet meg az eladó részére. 2.) A vevő vételárelőleget fog fizetni részletekben a teljes ház megépítéséig (használatba vételéig), az ingatlanátadásra 2018. december végén kerül sor. Kérdésem, hogy a számlákat a szerződésben meghatározott foglaló átadásakor és a vételárelőlegek átutalásakor kell-e kiállítani az utalás teljesítési időpontjával? Továbbá a teljes vételár tartalmazza a garázs árát is (a garázs a ház része, és egy helyrajzi számon van), ami 27 százalék áfás, a vevő részteljesítésekben utal, így a garázs vételárát mikor kell érvényesítenem? Köszönettel.
Magánszemély ingatlanértékesítésének adókötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Feleségemnek van 10 db földingatlana, melyek besorolása: kivett zártkerti művelés alól kivett terület. Az ingatlanok több mint 5 éve a tulajdonában vannak. A települési önkormányzat döntött az ingatlanok belterületbe vonásáról. A belterületbe vonás feltétele, hogy a helyi rendeletben megállapított településfejlesztési hozzájárulást meg kell fizetni. Első lépésként a 10 db ingatlan egy ingatlanná lesz összevonva, egy db új helyrajzi számot kap. Az új ingatlan kialakulásakor a tulajdoni lapon szerepelni fog, hogy milyen helyrajzi számok összevonásával keletkezett az új ingatlan, a folytonosság követhető lesz. A terület egy részét nejem térítésmentesen átadja az önkormányzatnak útszélesítéshez, közpark kialakításához. A megmaradó területet belterületbe fogják csatolni, besorolása ezután beépítetlen terület lesz, később lakótelkeket lehet belőle kialakítani. Lényegében a jelenlegi 10 ingatlan helyett 1 kisebb területű, belterületi ingatlan jön létre. Kérdésem, hogy ha ezt az új helyrajzi számot kapott, belterületbe csatolt ingatlant nejem a belterületbe vonást követően másnap eladja, akkor keletkezik-e szjabevallási, -fizetési kötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő ! Egyéni vállalkozó ügyfelem 1992-ben vásárolt egy éttermet, amelyet most szeretne eladni. A beszerzésről és minden ráfordított költségről áfás számlát kapott és az áfát levonásba helyezte. Most magánszemély felé értékesíti az ingatlant. Ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be az áfakörbe, csupán ingatlan-bérbeadásra. Szeretném megkérdezni,hogy ebben az esetben áfás vagy mentes számlát kell kiállítania az értékesítéről. Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm.
Ingatlanértékesítés figyelési ideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy vállalkozás, mely bérelt ingatlanban végezte tevékenységét. Az ingatlanon több beruházást, felújítást hajtottak végre, melyet vállalkozó fizetett és fel is vette könyveibe bérelt ingatlanon végzett beruházásként. Az áfát levonásba helyezte. Ez éveken keresztül így ment, több beruházás is volt. A bérlet megszűnt, mert saját telephelyet vásároltak. A könyveiből kivezetésre került a beruházás értéke. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben is felmerül-e a 240 hónapos figyelési idő? Ha igen, ezt hogyan kell megállapítani akkor, ha a beruházások időben eltérnek egymástól, folyamatosak voltak? Válaszát előre is köszönöm!
Katás bt. – ingatlan értékesítése II.
Kérdés
Tisztelt Szipszer Tamás! Katás bt. – ingatlan értékesítése témában kapott válaszát nagyon köszönöm. Egy dologra nem tértem ki a kérdezés során, mert még nem tudtam, hogy ez is kérdés lehet: ha nem katás bevétel az ingatlanértékesítés, akkor a bt.-nek milyen jogszabályok alapján kell az ingatlanértékesítésből származó eredményt leadóznia? A taotörvény alapján és osztalékadóval terhelten vehetik ki a tulajdonosok a nyereséget? (Társaságiadó-bevallást is kell készíteni?) És még egy kérdés: ha egy ingatlanról van szó, az értékesítése nem egy folyamatosan végzett tevékenység lesz, csak egyszeri eset, akkor is be kell jelenteni, mint tevékenységi kört? Hol van ez lzabályozva (mivel ez meglepett)? Válaszát előre is köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
