377 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlanértékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ipari célt szolgáló ingatlanát szeretné értékesíteni. A társaság 2019 elejétől tevékenységet nem végez. Jelenleg áfakörbe tartozunk. A szóban forgó ingatlan 15 éves, tehát használt ingatlannak minősül. Év végén szeretnénk az alanyi adómentességet választani! Korábban is értékesítettünk ingatlant, fordított adósan. Tehát összegezve, ha a fordított adózást választottam – 2 éve – az öt évig él, tehát, így kell értékesítenem? Ha a vevőm ezek után magánszemély lesz, fel kell számolnom a 27% áfát? Az alanyi adómentes értékhatárnál (12 millió) az ingatlan értékesítés több – vissza kell jelentkeznem az áfakörbe? Köszönettel
Általános szabályoktól eltérő ingatlanértékesítés áfa-visszaigénylése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy vállalkozás építőipari tevékenységgel, mely az ingatlanértékesítésre és a bérbeadásra is az általános adózási szabályokat alkalmazta. 5 évvel ezelőtt vásárolt 2 lakást, az áfát az általános szabályra való bejelentkezés miatt nem vonta le. Az egyik lakást tárgyi eszközként aktiválta és bérbe adta, a másikat átépítette. 2018-tól a könyvelő átjelentette a céget az általános adózási szabályoktól eltérő adózási módra, vagyis áfakörössé tette az ingatlanértékesítést és a bérbeadást is. 2019. évben a fenti átjelentkezés miatt a vállalkozás áfásan értékesíti mindkét lakást. A kérdésünk az lenne, hogy a vásárláskor le nem vont áfa ebben az esetben elveszik, vagyis kizárólag költségként korrigálja a vállalkozás eredményét, vagy a 135-136. szabály miatt ott meghatározott arányban visszaigényelhető? Válaszát előre is köszönöm!
Önálló tevékenység, ingatlan értékesítés, szocho Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy orosz állampolgár - aki jelenleg még csak adóazonosító jellel rendelkezik - 6 db lakást épített, és az idei évben értékesíti. Most fog adószámot kiváltani, hogy a vevőknek számlát is tudjon kiállítani. Az értékesítést 5 százalékos áfa terheli. Szeretném megkérdezni, hogy a jövedelem megállapításánál alkalmazhatja-e a 75 százalék költség, 25 százalék bevétel módszert? A telket, melyen 50 százalékos készültségű lakások voltak 2012-ben szerezte, illetve nem rendelkezik számlákkal. A használatbavételi engedélyt idén kapta meg. Az szja megállapításának módjától függetlenül szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlanértékesítésekből származó (gazdasági tevékenység), önálló tevékenységből származó jövedelmet Magyarországon semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező orosz állampolgárnak az szja-n kívül van-e szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége? Amennyiben van, érvényesíthető-e a "felső határ". Köszönöm szépen! Hegedűsné
Sajátos ingatlanértékesítés Kérdés
Tisztelt Adózóna! Sajátos ingatlanértékesítés kapcsán fordulok önökhöz tájékoztatáskérés végett: Egy telek eladója előtte a telkének haszonbérlője volt a férjével együtt. A telket a feleség önállóan vette meg és adta el. A telken voltak olyan építmények, amelyek nem ingatlannyilvántartás-kötelesek [pince (5,6m2), ásott kút, áramvételezési hely], amelyeket a férj alakított ki még 2001-2002-ben. Azt szeretném megkérdezni, hogy ezen ingatlannyilvántartáson kívüli elemekre a férjjel köthető-e külön szerződés és arra ugyanúgy vonatkoznak az ingatlanértékesítési szabályok? Válaszát köszönöm.
szokásos piaci ár meghatározása Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Az előző kérdésemhez kapcsolódóan, kérem további szíves válaszát arra vonatkozóan, hogy az adózó hogyan határozza meg a szokásos piaci árat ingatlan értékesítés esetén. Létezik hiteles adatbázis erre vonatkozóan (NAV, KSH)? Válaszát ismételten előre is köszönöm!
Szokásos piaci értéket meghaladó ingatlanértékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély, aki nem rendelkezik adószámmal, egy 2011-ben vásárolt termőföldet értékesít. Maga nem művelte az értékesített földet, és nem igényelt utána támogatást sem. A vevő egy bt. A vételár meghaladja a szokásos piaci értéket. Kérem, szíveskedjen egy számszaki példán keresztül bemutatni, hogyan kell értelmezni, számolni az szja-törvény 61. § (2) bekezdésében foglaltakat! Milyen és mekkora mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülhetnek fel? Válaszukat előre is köszönöm!
Őstermelő ingatlanértékesítése átminősítést követően Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tételes elszámolást választó, alanyi adómentes, nyugdíjas őstermelő 2012-ben magánszemélyként vásárolt egy termőföldet. A NAV-tól megkapta az igazolást arról, hogy az illetékmentesség feltételeinek eleget tett. A termőföldet a birtokbaadástól folyamatosan (2019-ben is) maga művelte, azon más tevékenységet nem végzett. A föld megművelésére tekintettel évente igényelt és kapott területalapú támogatást, mint őstermelő. 2019 év végén az ingatlan művelési ág átvezetés eredményeként termőföldből művelés alól kivett területté válik az ingatlan, és ezt követően értékesítésre kerül 2019-ben. A vevő egy kft. Kérdésem, hogy fenti ingatlan értékesítéséből származó bevételt az szja-törvénynek az ingatlanértékesítés szabályai (59-64. §) szerint kell elszámolni, amely esetében a bevételből megállapított jövedelem az évek múlására tekintettel csökkenthető, vagy jelen értékesítés kimeríti az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység keretében esetkört, és így a bevételt az őstermelői tevékenységből származó bevétel részeként kell tekinteni? (Az eladó nem választott adókötelessé tételt ingatlanértékesítésre az áfatörvény előírásai szerint.) Amennyiben az őstermelői tevékenység bevételének kell tekinteni az ingatlaneladásból származó bevételt, és így az őstermelői bevétel meghaladná a kistermelőkre vonatkozó értékhatárt, abban az esetben helyesen értelmezem, hogy a kiszámított jövedelem után 15% szja- és 17,5% szochofizetési kötelezettség merül fel? Egyéb adónemben lesz-e fizetési kötelezettsége az eladónak? Válaszukat előre is Köszönöm!
Ingatlanértékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértó! Egy kft. (általános szabályok szerinti áfaalany) vásárolt egy "kivett beépítetlen területet", magánszemélytől. Még ebben az évben változott az elképzelés a telekkel kapcsolatban, és a kft. eladta azt az egyik tagnak, aki ügyvezető is. Hogyan kell kiszámlázni, áfásan vagy 0 százalék áfával? A kft. nincs bejelentkezve ingatlanértékesítés esetében az áfa hatálya alá.
Ingatlanértékesítés évek közötti áthúzódás esetén Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérem a segítségét, hogy hogyan, mikor történik a magánszemély személyijövedelmeadó-fizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2019-ben ügyvéd előtt megállapodást köt az eladó a vevővel, hogy 2019-ben a vételár 80%-át (8 millió forintot) fizet ki, majd 2020-ban a vételár maradék 20%-át (2 millió forintot) és a teljes vételár kiegyenlítésekor, tehát 2020-ban fog megtörténni a földhivatali bejegyzés is, illetve ekkor készítik el a végleges adásvételi szerződést is. Ez esetben mikor, milyen összeg után fizeti az eladó az szja-t? Csak 2020-ban a teljes vételár után, mivel akkor történik meg a földhivatali bejegyzés? Válaszát előre is köszönöm!
Vállalkozásban lévő ingatlan értékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszaló épületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó ingatlanértékesítése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó (tárgyi áfamentes) vállalkozásában 2007-ben ingatlant vásárolt (lakást) amelyet irodaként használt. Vállalkozásában az értékcsökkenést elszámolta. Az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti. Ebben az esetben az ingatlant a tevékenysége megszüntetése előtt kell értékesíteni és bevételként elszámolni vagy a tevékenység megszűnésével kerül értékesítésre a lakás és ingatlan értékesítéséből származó jövedelemként kell bevallani? ( 53-as SZJA bevallásban.) Az áfát érinti-e az értékesítés? A meglévő tárgyi eszközöket is értékesíteni fogja, ebben az esetben az áfát fel kell számítani és az áfabevallásban bevallani? Kérhetném-e egy példa felvázolásában az értékesítés lépéseit? Köszönöm válaszát!
Ingatlanértékesítés gazdasági tevékenységként Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy korábban megválaszolt kérdésemmel kapcsolatban szeretnék még kérdezni. A kérdést "Új ingatlanok sorozatjellegű értékesítése" címmel tettem fel augusztus hónapban. A kérdés nem csak áfára, hanem szja-ra is vonatkozott. A válasz utolsó bekezdésében azt írta, hogy az szja-nál alkalmazni lehet, hogy 5 évre arányosítunk. A NAV által kiadott 2019. évi tájékoztatóban az szerepel: amennyiben az ingatlanértékesítés önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, mert gazdasági tevékenységnek minősül, akkor nem alkalmazható az 5 éves arányosítás. Kérném segítségét, hogy alkalmazhatom-e az arányosítást 3 év alatt 6 db ingatlan értékesítése esetén! Köszönöm. Hegedűsné
Ingatlanértékesítést cég fizeti ki Kérdés
T. Szakértő! Építőipari vállalkozás (kft.) vagyunk. Társasházat, illetve magánházat építünk, értékesítünk. Az elmúlt hónapokban az alábbi helyzettel szembesültünk: adásvételi szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel lakás építésére. Szerződés szerinti díjbekérőt, majd előlegszámlákat állítunk ki a részére (5 százalékos áfatartalommal), de a pénzt nem a magánszemély utalja át nekünk, hanem annak valamilyen vállalkozása (vagy egyéni vállalkozóként utal vagy valamilyen cég, amiben érdekeltsége van). Helyesen számlázunk-e, ha az adásvételi szerződésben lévő magánszemélynek állítjuk ki az 5 százalékos áfás előlegszámlát, nem pedig annak a cégnek, aki utalt nekünk? Ha a cégnek kellene számláznunk, akkor azt milyen áfakulccsal kell tenni, és milyen jogcímen számlázzunk annak a cégnek? Ha ez csak tévedés volt a vevő részéről, akkor ezt hogyan lehet korrigálni? Köszönettel!
Sorozatjellegű ingatlanértékesítés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Sokat gondolkoztam, de nem tudok olyan példát mondani, hogy 2 éven belül 4 új ingatlant (vagy akár kettőt) hogyan lehet eladni nem üzletszerűen. Tudna segíteni egy konkrét példával, hogy tulajdonképpen milyen esetekre, kikre vonatkozik ez a szabály? Én nem tudok olyan példát mondani, ahol nem áll be az általános szabályok szerinti adóalanyiság akár már az első új ingatlan értékesítésnél. Köszönettel.
Gazdasági társaság szétválásának adó-, illetékvonzata Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretnék felvilágosítást kérni: Adott HT Termelő Kft. Tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 50-50%-os arányban. A társaság 2019.04.01. óta kiva adózás alatt működik, előtte a tao alá tartozott. A társaság belföldi ingatlannal rendelkező társaságnak minősül. Az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg kb. 82%-át teszi ki. Az ingatlant 2002-ben a társaság építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. Jelenleg a társáság az adóhatóságnál bejelentette, hogy a saját tulajdonú ingatlanát mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfakörben végzi. Felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy értékesítenék külön a tevékenységet és a cég eszközeit – munkával együtt – és külön az ingatlant. Ebből a szempontból egyszerűbb lenne, ha az ingatlan szét lenne választva a tevékenységtől. A társaság tulajdonosai azon gondolkodnak, hogy szétválás vagy kiválás keretében az ingatlant leválasztanák. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság HT Termelő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, a munkák, 2. új társaság HT Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek plusz ingatlan). Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának 50-50%-ban. A kérdéseim a következők: 1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán? 2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a szétváláshoz/kiváláshoz kapcsolódóan? 3. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség? Válaszukat köszönöm.