351 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlanértékesítés áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságunk 2007.02.15-én vásárolt egy üzlethelyiség besorolású ingatlant magánszemélytől. Az ingatlant a vásárlást követően bérbeadta, és ezen tevékenységre az áfakötelezettséget választotta. Az ingatlanon történő beruházások áfáját levonta. Az ingatlan értékesítése áfamentesen történik, mert e vonatkozásban nem választotta az adókötelezettséget. Kérdésem, hogy kell-e tárgyi eszköz áfakorrekciót készíteni? Az eladás előtti pillanatban választható-e az áfakötelezetté tétel, ha ezidáig nem értékesített ingatlant? Köszönettel.
Ingatlanértékesítés áfavonzata
Kérdés
Kérem, szíveskedjenek szakvéleményt adni a következő két kérdésünkre. Társaságunk tulajdonában van több mint 20 éve, és tárgyi eszközként van nyilvántartva egy lakóházi ingatlan, melyet értékesíteni szeretnénk. Az ingatlant értékesíthetjük-e áfamentesen? További kérdésünk, hogy egy másik ingatlanunkat, amely 15 éve van a tulajdonunkban, értékesíthetjük-e arányos áfa (75 %) számlázásával?
Ingatlanértékesítés – részszámla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság ingatlanértékesítéssel foglalkozik. A vevők magánszemélyek. Abban az esetben, ha az adásvételi szerződésben az ingatlan vételárának kifizetését több részletben határozták meg, helyes eljárás-e, hogy az egyes részletekről az értékesítő társaság részszámlát állít ki? Amennyiben ez helyes, úgy az utolsó vételárrész megfizetéséről a végszámla kiállításánál a teljes ingatlanvételárat fel kell tüntetni a végszámlán, és levonni belőle az egyes részteljesítéseket? Könyvelési szempontból, ha az értékesítés éven túl nyúlik, és a birtokba adás a teljes vételár megfizetése esetén történik majd meg (ami már a következő évet érinti), helyes eljárás-e, hogy előlegként tartjuk nyilván a befizetett összeget? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlanértékesítés 240 hónapon belül
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság 2011-ben beépített használt ingatlant vásárolt, amelyhez kapcsolódó általános forgalmi adót levonta (az épületet adóköteles tevékenységhez használta). Ezen az ingatlanon 2012-ben bekerülési értéket növelő átalakítást végzett, és az ennek során rá áthárított forgalmi adót szintén levonta. A vállalkozás ezt az ingatlant 2016-ban értékesítette áfamentesen, tekintettel arra, hogy a fő szabály szerinti adózási mód helyett az adókötelessé tétel lehetőségével nem élt. Ebben az esetben véglegesen le nem vonható adó keletkezett (áfatörvény 136. §). Kérdésem arra irányul, hogy a figyelési időszakból még el nem telt hónapokra jutó adó kiszámításakor mind a beszerzéskor, mind pedig az átalakításkor levont általános forgalmi adót figyelembe kell-e venni? Segítségüket előre is köszönöm.
Ingatlan értékesítése adószámos magánszemélyként
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Nyolcórás munkaviszonnyal rendelkező magánszemély kft.-vel rendelkezik, és ingatlanforgalmazással szeretne foglalkozni. Egyelőre a magánszemély bank általi finanszírozása sokkal kedvezőbb, mint cégként történő finanszírozása, ezért abban gondolkodunk, hogy adószámos magánszemélyként kívánjuk ezt a tevékenységet folytatni. Van-e valamilyen határ arra vonatkozóan, hogy a magánszemély például egy évben hány használt ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet felújítás után? A sorozatjellegű értékesítés szabálya ebben az esetben érvényesülhet-e? Hol van az a határ, amikor már nem lehet adószámos magánszemélyként ezt a tevékenységet végezni, hanem csak vállalkozási formában? Milyen adóvonzata van magánszemélyként egy használt ingatlan megvásárlás, felújítás utáni értékesítésének? Előre is köszönöm. Reinhardt Éva
Ingatlanértékesítés az áfabevallásban
Kérdés
Tisztel Szakértő! Áfakörös egyéni vállalkozó ingatlant értékesít, melyre nem választotta az áfakötelessé tételt, tehát áfamentesen adja el. A figyelési időn is túl van, nincs arányosítás. Kell-e az ingatlanértékesítésből származó bevételt az áfabevallásban szerepeltetni? Ha igen, akkor pontosan hol? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája – folytatás
Kérdés
Tisztelt Bartha László! Hivatkozással a jún. 14-én beküldött, Ingatlanértékesítés áfája című kérdésemre („Egy cég 2016-ban ingatlan adásvételi szerződést kötött egy üzlethelyiség megvásárlására….Eladó vállalta, hogy összesen 36 db üzlethelyiséget alakít ki…”), és az Ön által megküldött válaszra, egy további kérdésem lenne. Ez esetben fordított adózást az áfatörvény 142. § (1) a) pontja alapján nem lehet alkalmazni? Hiszen építési-szerelési munkával létrehozott ingatlan értékesítéséről van szó. Válaszát köszönöm
Külföldi állampolgár ingatlanértékesítése belföldön
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külföldi állampolgár (német) Magyarországon ingatlant értékesít az idei évben. Az adózás helye az ingatlan fekvése szerint alakul. Milyen határidőig kell a bevallást benyújtania a külföldi magánszemélynek a személyi jövedelemadóról, illetve szükséges-e adóazonosító kiváltása vagy egyéb más? Köszönöm.
Ingatlanértékesítés adózása II.
Kérdés
A válaszában miért 10% a jövedelem? 2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint. SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: Tisztelt Kérdező! A vázolt esetben az eladási ár 50 százalékából kell jövedelmet számolni, mivel a 2008-ban szerzett ingatlanrész utáni bevételből nem kell jövedelmet számolni az idő múlása miatt. Ez azt jelenti, hogy 7 250 000 forint bevételből kell levonni a szerzési értéket, ami 5 630 000 forint, a 36 000 forint illetéket és a 22 000 forint közjegyzői díjat, valamint az értékesítés költségének 50 százalékát, ami 299 243 forint (összesen 5 987 243 forintot). Ennek eredménye a számított összeg, ami 1 262 757 forint. Az idő múlására tekintettel a számított összeg 10 százaléka lesz a jövedelem, ami 126 276 forint és ez után...
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
2016-ban 14 millió 500 ezer forintért értékesített lakás után kell-e, illetve mennyit adót kell fizetni? Az értékesítés költsége 598 486 forint, ami az ingatlanügynökségnek fizetett díj és az energetikai tanúsítvány költsége. A 1/2 tulajdonrész megszerzésének éve 2008., a vásárláskori értéke 7 millió forint. A másik 1/2 részt válás útján szerezte meg a magánszemély. A vagyonmegosztási megállapodást 2011 decemberében írták alá, a NAV ez alapján szabta ki az illetéket. A válás és a földhivatali bejegyzés 2012-ben történt meg. A vagyonmegosztó nyilatkozatban szereplő ingatlan tehermentes értékének 1/2 része 5 millió 630 ezer forint. A megszerzésre fordított illeték 36 ezer forint, a közjegyzői díj 22 ezer forint. A lakás hitellel terhelt volt, banki szerződésmódosítás költsége 30 ezer forint.
Ingatlanértékesítés miatti áfakorrekció
Kérdés
Egy társaság 2012-ben külső vállalkozóval építtetett egy műhelyt, az ehhez kapcsolódó áfát levonásba helyezte. 2017-ben értékesíteni kívánja ezt az ingatlant. Az ingatlanértékesítést adókötelessé teszi a 88. paragrafus alapján. A vevő adóalany, így ebben az esetben fordított áfás számlát bocsát ki a részére. A 135-136. paragrafusokban leírt korrekcióval kell-e számolnunk?
Alanyi adómentes társasház építési területének értékesítése
Kérdés
Alanyi adómentes társasház még el nem készült részt értékesíteni kíván. Az értéke meghaladja a 8 millió forintot. Kérdés: áfával vagy mentesen kell kiállítani a számlát?
Áfakötelessé tétel év közben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017. januárban használati megállapodást kötött egy budapesti telek külföldi tulajdonosával, miszerint a telek tulajdonosa a telek használati jogát átengedi társaságunknak, annak érdekében, hogy ott lakóingatlant építsen. A beruházás eredményeként létrejövő építmény társaságunk tulajdona lesz, míg a telek tulajdonosa továbbra is a külföldi cég marad. A létrejövő lakóingatlant elsődlegesen bérbeadással kívánjuk hasznosítani, de kedvező ajánlat esetén az értékesítése is szóba jöhet. Jelenleg társaságunk áfakötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg, eddig nem választotta az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelessé tételt az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra. Jelenleg az építési engedély megszerzésének folyamatánál tartunk. A beruházás során vásárolt termékek és szolgáltatások vonatkozásában szeretnénk a ránk háruló áfát visszaigényelni. Kérdésünk, hogy most (májusban, évközben) megtehetjük-e jogszerűen az adókötelessé tételről a bejelentést az adóhatóságnál, és így az év hátralévő részében vissza tudjuk igényelni az áfát például a tervezői díj, illetve a kivitelezési munkák után? Vagy csak 2018-ra élhetünk a bejelentéssel ez év végén? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlanértékesítés jövedelme
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban 8 millió Ft-ért értékesített egy családi házat. Az értékesített házat 2014-ben építette, nagyrészt saját kivitelezésben. A telekről rendelkezik egy adásvételi szerződéssel (2 millió Ft, szerzés éve: 2014), az építési költségekről viszont nincs számlája. Választhatja-e a magánszemély ebben az esetben, hogy a bevételt annak 75%-ával csökkenti, és a fennmaradó 25%-ot tekinti jövedelemnek? Ha ez a módszer nem alkalmazható, lehetőség van-e egy független szakértői véleményt kérni az ingatlan felépítésének költségére vonatkozóan, és az így megállapított értékkel csökkenteni a bevételt? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem, szíveskedjen tájékoztatást adni az alábbiakban körülírt áfakérdésről. (Könyvelő irodaként keresem Önöket, az adott kérdésben több ellentmondásos véleményt ismerek szakmai körökből.) Beruházó cég a saját tulajdonában lévő építési telkén társasházat építtet, több alvállalkozó közreműködésével. (A beruházó nem végez építőipari tevékenységet, csupán szerződik a közreműködő tervezőkkel és kivitelezőkkel.) Az épített társasházak földszinti lakásaihoz kizárólagos kerthasználat (nem tulajdon csak birtok!) és garázs tartozik, a felső lakásokhoz csak garázs. (A garázs és a kert tulajdonjoga a társasházé, ezek birtokjoga az adásvételi szerződés alapján a lakástulajdonosoké a szerződés 2.1 és 2.2 pontja alapján.) Kérdés az, hogy az adásvételi szerződésben, valamint a számlában fel kell-e tüntetnünk tételesen a kert, az épület alatti építési telek, garázs, lakás árait és áfatartalmát, vagy elegendő a teljes vételár és a kedvezményes, 5 százalékos áfatartalom feltüntetése? Amennyiben fel kell tüntetni, akkor a kert, az épület alatti építési telek, valamint a garázs árának mennyi lesz az áfakulcsa? Milyen módon állapítom meg a kert és a garázs birtokjogátadásának értékét? (Mert itt nem tulajdonjogot adunk át.) Hogyan árazom be, és osztom meg az építmény alatti építési telket? A fölső lakások értékesítéséhez kapcsolódik telekár? Amennyiben szükséges az elkülönítés, megadható-e irreálisan alacsony telekár a hozzá kapcsolódó alacsony áfaösszeggel? Tisztelettel: Mátrai Zoltán
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
