Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni válalkozó ingatlant értékesít. Amennyiben az előző években nem érvényesítette minden évben az értékcsökkenési leírást ezen eszköz után, az értékesítéskor az eszköz fennálló nettó értéke csökkent(het)i a bevételét?
Egy lakásnak két szülő felerészben tulajdonosa, egyikük elhunyt 1999-ben. A fél lakást örökölte két gyermeke 6/24-6/24-ed részben. 2015-ben az egyik gyermek elhunyt, az 1/4 lakást örökölte két gyermeke (unokák) és a felesége egyenlő arányban: 2/24-2/24-2/24. Az 1/4 lakás adó- és értékbizonyítvány szerinti értéke 2 250 ezer Ft, a közjegyzői díj 72 000 Ft. 2018-ban a másik szülő is elhunyt, az örökség 1/2 lakásra vonatkozóan: a fia 6/24-ed részt, a két unoka: 3/24-3/24-ed részt örökölt. Temetési költség: 167 267 Ft, melyet közösen viseltek, közjegyzői díj: 66 675 Ft, de erről a számlát a fia nevére állították ki, azonban közösen viselték, de a hagyatéki végzésben ez nincs feltüntetve. A lakást 2019-ben 23 700 ezer forintért értékesítették, az összeg megosztása: az adásvételi szerződés alapján 12/24-részre a fia 11 850 ezer forintot, a két unoka 5/24- 5/24-ed részre 4 937 ezer- 4 937 ezer forintot, az elhunyt fiúk felesége 2/24-ed részre 1 975 ezer forintot kapott (az unokáknak és feleségnek 2015. évi örökség is volt). Mindegyik esetben illetékmentes öröklés volt. Élve a felkínált lehetőséggel, kérem segítségüket az adókötelezettség kiszámításában, levezetésében. Előre is köszönöm segítségüket, további jó egészséget kívánva tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Két kérdésem van. Társaságunk használt ingatlan értékesítése tekintetében nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, ezért az értékesítés áfamentes. Az adásvételi szerződés főbb paraméterei: szerződés aláírásának napja: 2020. május 5. Birtokba adás napja: a szerződést követő 180. nap. A vevő vételárrészletet fizet a szerződés aláírásának napján. A vételárrészlet meg is érkezett az eladó számlájára. Van egy olyan passzus a szerződésben, hogy az eladó a tulajdoni hányadát a mai nappal eladja. E szerint a teljesítés időpontja: 2020. május 5.? E nappal ki kell állítani a szerződés szerinti teljes összegről a számlát? Második kérdésem: az eladó köteles kiürített állapotban átadni az ingatlant. A takarításhoz (gépek leszerelése, elszállíttatása) felhasznált szolgáltatás áfáját levonásba helyezheti?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy 2016-ban ingatlant vásároltam 11 000 000 forintért.Ennek az ingatlannak a megvásárlásához 10 000 000 forint jelzáloghitelt vettem fel. 2019-ben értékesítettem az ingatlant 21 000 000 forintért. Az értékesítésből befolyt összegből visszafizettem a jelzáloghitelem még fenn álló részét, és még ebben az évben 2019-ben vettem egy másik ingatlant 9 500 000 forintért. Kérdésem az, hogy a jövedelemadó számításánál figyelembe vehetem-e a hiteltörlesztést költségként? Van-e lehetőség az új ingatlan beszámítására, hogy kevesebb legyen a fizetendő adóm? Válaszukat megköszönve: Szűcs István
Többszöri öröklés után lakásértékesítés történt 2019-ben 23 700 000 forintért. 2015-ben a lakás 1/4 részét örökölték – a lakásrész adó- és értékbizonyítványában 2 250 000 forint szerepelt. 2018-ban a lakás adó- és értékbizonyítvány szerint: 9 880 000 forintot ért, mely a fél lakásra vonatkozott. Az illető ennek a félnek a felét örökölte. Kérdés: hogyan oszlik meg az eladási ár a két évre vonatkozóan, illetve az arányosítással a lakás különböző idejű értékbecslését hogyan lehet igénybe venni az szja kiszámítása érdekében. Köszönettel
Kedves Szakértő! Most kértek fel egy szja-bevallás elkészítésére, ingatlanértékesítés volt, ebben kérnék segítséget. Az ingatlan-adásvételi szerződés kelte: 2018. 12. 10. Földhivatalhoz benyújtás időpontja: 2018. 12. 12. Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg kifizettek 1 900 000 forint foglalót, majd decemberig 10 000 000 forintot. A fennmaradó 8 000 000 forintot a 2019. évben utalták. Kérdésem, hogy a 2019-es évre adjuk be a bevallást, fizetendő szja keletkezett, vagy véleményem szerint 2018-ra kellett volna és így önrevíziót kell készítenünk? Köszönettel várom a választ.
Tisztelt Szakértő! A következő ingatlanértékesítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Két gyermek elhalálozott édesanya után 2019-ben örökölnek. A hagyatéki eljárás során az ingatlan 1/2 részét 2,5 millió forintra értékelték. A testvérek közül az egyik ajándékozás útján lemond a másik javára a hagyatékban feltüntetve. Az apa (férj) tulajdonában marad az ingatlan 1/2 része és halálig tartó haszonélvezete van. Az ingatlant még 2019-ben mindenki beleegyezésével értékesítik 7 millió forintért. Az apa természetesen nem fizet szja-t, az ő 3,5 millió forint bevétele után. A megajándékozott testvérnek az ajándékkal kapott rész után különadózó jövedelme is keletkezik? Vagy csak az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után kell szja-t fizetni (3,5 millió - 2,5 millió - 0,25 millió Ft (felújítás) = 0,75 millió forint *15%=0,1125 millió forint). A felújításra fordított összegek számlával alá vannak támasztva. Köszönettel: L. Andrea
Tisztelt Szakértő! 2 évnél régebben használatba helyezett üzemi épületre 2016-ban fordított áfás számla lett kiállítva. 2020-ban értékesítésre kerül az ingatlan. Az értékesítő az általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. Ebben az esetben az értékesítésről áfamentes számlát állít ki, mivel két évnél régebbi az ingatlan? Fordított áfás volt a beszerzés. Jelen esetben van áfa-visszafizetési kötelezettség? Érvényes ingatlanok esetében a 20 éves figyelés? Köszönettel!
Tisztelt Szakértők! A következő adózási kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egy házaspár férj tagja 2015-ben vásárolt egy családi házat 17 millió forintért. 2016-ban ennek az ingatlannak az 1/2 tulajdoni hányadát feleségének ajándékozta. Az ingatlannal kapcsolatos értéknövelő beruházások 4 millió forint. Ezt az ingatlant a házaspár 2019-ben értékesíti 47 millió forintért. Hogy alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a házaspár tagjainál, illetve hogyan adózik ez a jövedelem?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság az ingatlana értékesítésre szerződött egy másik gazdasági társasággal. A szerződéskötéskor a vevő kifizette a szerződés szerinti foglalót az eladónak. A vevő nem tudott teljesíteni, elállt a vételtől, ezért az eladónál maradt a foglaló. Az lenne a kérdésem, hogyan kell elszámolni a foglaló értékét az eladónál és a vevőnél? Az ingatlant eladó társaság a szerződéskötéskor kifizette az ingatlanközvetítőnek a teljes közvetítői díjat. A meghiúsult ingatlanértékesítési ügylet és a jutalék kifizetése ugyanazon évben történt. A vevőnél maradt foglalóérték magasabb mint az ingatlanértékesítőnek kifizetett jutalék. Kérdésem, van-e, lehet-e társaságiadó-vonzata az ingatlan teljes vételárára kifizetett jutaléknak? Válaszukat köszönöm.
Ingatlan átruházásakor annak olyan esetek, amikor az idő múlására nem kell figyelemmel lenni, mivel az ingatlan átruházásából származó bevételből származó jövedelem részben, vagy egészben adómentes az szja-törvény alapján. A 2019. évi bevallás kitöltése előtt célszerű az alábbi rendelkezéseket is tudni.
Két éve építési telket vásárolt magánszemély. Épített rá önerőből egy eddig szerkezetkész ingatlant. Most értékesíteni szeretné. Van szja-fizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az alap? Ha igen, akkor is van, ha vásárol egy másik telket vagy ingatlant?
Tisztelt Szakértő! Adott egy régi társasházi ingatlan, melynek fele-fele arányban egy cég és egy maganszemély a tulajdonosa. A cég kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez. A tulajdonosok most szeretnék értékesíteni a lakást, a kérdésem az, hogy az eladásból származó bevétel a cég esetében milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Elsősorban arra szeretnék megerősítést kapni, hogy a bevétel után a cégnek nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége. Milyen egyéb "apróbetűs" tudnivaló, "odafigyelnivaló" szabály vonatkozik az ügyletre könyvelés és adó szempontjából? A magánszemély tulajdonosnak kell-e szja-t fizetnie a bevétel rá eső része után? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Timea
Tisztelt Szakértő! Adott egy lakóingatlan, amit egy házaspár 1994-ben vásárolt 50-50 százalékos tulajdonjoggal. A férj 2016 májusában elajándékozta az 50% tulajdonrészét a feleségének, úgy, hogy a haszonélvezeti joga megmaradt. Az ingatlan értéke 19 millió forint volt, az ajándékozás értéke 9,5 millió forint. 2020. februárban értékesítik az ingatlant, 37 millió forintért. Lesz-e fizetendő adó az értékesítés után? Ha igen, hogyan számoljuk ki? Köszönöm!
Tisztelt Adószakértő! Van egy cég, mely 6810 TEAOR-ral és fő tevékenységgel rendelkezik (saját tulajdonú ingatlan adásvétele). A cég magánszemélytől vásárolt egy régi családi házat, melyet felújítanak, majd eladnának szintén magánszemélynek. A cég áfakörös. Tudtommal két évnél régebbi ingatlan értékesítése mentes az adó alól, nem is lehet így visszaigényelni az áfát. A 6810-es TEAOR-ral érvényesíthető a mentesség? Ebben a helyzetben hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel