377 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Lakóingatlan áfája
Kérdés
A cég tulajdonosának tulajdonában lévő telekre építene a kft. egy lakóingatlant, amit utána a tulajdonos megvásárolna a kft.-jétől. A kft. hány százalékos áfával értékesítheti a tulajdonosának a lakóingatlant?
Ingatlanértékesítés adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2014. évben örökölt egy ingatlant 10 millió forint értékben, illeték megfizetésére került sor, illetve ezen ingatlanon 1,3 millió forint értékű beruházás történt, és 13,7 millió forint értékben, 2015. évben eladásra került. Továbbá ugyancsak 2015. évben egy újabb ingatlant vásárolt a magánszemély 13,7 millió forint értékben. A kérdésem az, hogy a magánszemélynek milyen adókötelezettsége keletkezik? Köszönettel: Égei Emese
Ingatlanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2002-ben vásárolt egy ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt. Az áfát akkor levonásba helyezte. Az ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint vendéglő (nem lakóingatlan). A valóságban hostelként (szálloda, közösségi szálláshely) működik. A kft. az évek során karbantartásokat végzett az ingatlanon, abban áfaköteles tevékenységet végzett. Most értékesíteni kívánja az ingatlant a hozzá tartozó földterülettel együtt egy cégnek (nem magánszemélynek). Az áfatörvényben meghatározott figyelési időszak miatt keletkezik-e áfa-visszafizetési kötelezettsége? Jelenleg nincs bejelentkezve az ingatlanértékesítés tekintetében adókötelessé tétel alá. Ha nem jelentkezik be az adókötelessé tételre, hogyan kell számlát kiállítania, keletkezik-e áfafizetési kötelezettség? Másik esetben, ha bejelentkezik (úgy tudom, ezt az értékesítést megelőzően is megteheti), akkor hogyan fog számlát kiállítani, kell-e áfát fizetnie? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Az eladó egy Magyarországon bejegyzett kft., amely társasági adóalanynak minősül, és az ingatlan értékesítésére nem választotta az adókötelessé tételt. Az eladó főtevékenysége nem ingatlan értékesítése, illetve bérbeadása, melléktevékenységei között azonban megtalálható saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A vevő ugyanilyen kft. Az adásvétel tárgya: kivett közforgalom elől el nem zárt magánút. A régi áfatörvény szerinti, 2005-ös adóhatósági állásfoglalás alapján "az önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak, mint építmények, nem kezelhetők földterületként, ezért áfabeli megítélésük nem az áfatörvény 2. számú melléklete alapján, hanem az általános szabályok szerint történik. Következésképpen, függetlenül a magánút területi elhelyezkedésétől, az önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút értékesítését adófizetési kötelezettség terheli". Az új áfatörvény szerint (86. § (1) bekezdés k) pont): mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Az új áfatörvény az ingatlan értékesítésére – meghatározott, a jelen kérdésben nem irányadó kivételek mellett – általánosságban adómentességet ír elő. Jól értelmezem-e a jelenleg hatályos szabályozást akkor, ha a fentiekben meghatározott, kivett közforgalom elől el nem zárt magánút értékesítése esetében adómentességet alkalmazunk, feltéve, hogy az eladó az ilyen értékesítésre nem választotta az adókötelessé tétel lehetőségét, az ingatlan nem beépített, és nem minősül építési teleknek?
Ingatlanértékesítés adózása örökösödés esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Tiszteletteljes kérdésem a következő: 2015. év január 20. napján készült hagyatékátadó végzésben a közjegyző az örökhagyó hagyatéka (ingatlan) 1/2 arányú tulajdoni hányadát, amelynek az adó- és értékbizonyítvány szerinti forgalmi értéke 1 750 000 forint végrendeleti öröklés jogcímen fejenként egyenlő 1/3-1/3 arányban az örökhagyó gyermekeinek (3 fő) teljes hatállyal átadta. Adásvételi szerződés készült 2015. 09. 30-án, mert az ingatlan eladásra került 5 000 000 forint áron (2015. 11. 30-án ki is lett mindenkinek fizetve). Egyhatod arányban részesültem ebből az összegből (833 333 forintt). Számlák a nevemre nincsenek a költségekről. Kérdésem a következő: – hogyan alakul a 1553-04 bevallás 161. sorában az szja levezetése a bevétel, költség és jövedelem sorokban? Köszönöm: Erika
Ingatlanhoz tartozó használati jog értékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy ingatlanértékesítésre áfakötelessé tételt választó adóalany egy építményt (ingatlant) értékesít, és mivel az más tulajdonában lévő telken helyezkedik el, az ingatlanhoz tartozó használati jogát is értékesíti ehhez kapcsolódóan. Az ingatlan-adásvételi szerződésben a földhasználati jog és a felépítmény értéke külön meghatározásra is kerül. Vevője szintén adóalany, így fordítottan adózó számlát állít ki a felépítményről. Kérdésem, hogy az általános forgalmi adóját a használati jognak hogyan kell meghatározni ez esetben? Az azonosan adózik a termékértékesítés (ingatlanértékesítéssel), és a választott adókötelessé tétel miatt fordítottan adózik? Segítségüket tisztelettel köszönöm.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
A 2015. évi szja-bevallással kapcsolatosan az alábbi kérdésem merült fel ingatlaneladás témájában. 2011. 10. 24-én édesanyám elhunyt (édesapám már korábban), ezért megörököltem a testvéremmel egy házat, telekkel együtt, melyet a közjegyző 20 440 000 forintra értékelt. Az ingatlant 2015. június folyamán sikerült értékesíteni – sajnos, mivel lementek az ingatlanárak – 12 500 000 forintért. Az én részem, a testvéremmel történő megállapodás alapján, 6 500 000 forint. Az ingatlant jelzálog terhelte, a Fundamenta Lakáskassza Zrt. felé fennálló 446 276 forint. összegben. A tartozást én rendeztem. Igaz-e, hogy ha ingatlant örököltem, az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell bevételként figyelembe venni? Az 50 százalékból levonhatom-e a Fundamenta Zrt. felé törlesztett tartozást? A közjegyzői munkadíjat, a földhivatal-bejegyzési költséget, esetleg a temetési költséget, mely közel 600 000 forint volt? Valamint levonhatom-e az egyéb felmerülő költségeket, például a negyedévente felmerülő gáz-, villanyátalányt? A lányomék 2015. évben használt lakást vásároltak. Mi van akkor, ha ajándékba adok nekik a felújításra pénzt. Kell-e nekik az adott összegre 16 százalék jövedelemadót fizetniük?
Ingatlanértékesítés – 5 százalékos áfa
Kérdés
A kft. saját építésű lakóingatlanok értékesítésével foglalkozik. Az adásvételi szerződések mellékletét képezi a műszaki leírás, mely részletesen tartalmazza a kivitelezés során felhasznált anyagok megnevezését, minőségét stb. Az ingatlanok jellemzően új ingatlanként, a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két éven belül értékesítésre kerülnek. A társaság a két éven túli értékesítés esetére bejelentkezett az áfa általános szabályai alá. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a vevő – a szerződés megkötése után – a műszaki leírástól eltérő kérésekkel fordul az építőhöz. Például drágább csempét kér, több konnektor kialakítását rendeli meg, további ajtók felszereléséről rendelkezik. De előfordul az is, hogy a műszaki leírásban feltüntetett helyen nem kéri az ajtó felszerelését. A lakás átadásakor a vevő és az építő elszámolnak, ennek során az építő számlát állít ki az elvégzett többletmunkákról és levonásba helyezi a vételárban, illetve a műszaki leírásban szereplő, de a vevő által nem kért tételeket. Fenti konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések megválaszolásában kérem segítségüket: 1/ Az átadást követő elszámolásról kiállított számlában 5 vagy 27 százalékos áfát kell felszámolnunk? 2/ Módosítja-e az elszámolás az ingatlan vételárát? Része-e a vételárnak a megrendelt többletmunka, anyag stb.? 3/ Módosul-e az illeték alapja a fentiek következtében?
Ingatlanértékesítés számlázása
Kérdés
Két helyrajzi számon lévő, két különböző értékű ingatlan (telek, épület) eladásra került. Készült adásvételi szerződés is, melyben a vevő két egyenlő részben vállalta a vételár kiegyenlítését. A vételár első felét már át is utalta a vevő február hónapban. A második rész utalásának határideje 2016. 06. 30. Kérdésem: Lehet-e áfás előlegszámlát kiállítani erről a tranzakcióról, és a vételár teljes kiegyenlítésekor az előleget levonva, a számlán részletezni az ingatlanok (telek, épület) értékét? Vagy pedig előlegszámla helyett részszámlát (részletezve telek-, épületár felsorolással), a második részről pedig egy végszámlát ugyanilyen részletezéssel állítsunk ki? Még szeretném megkérdezni, hogy a számlák kiállításakor mi a teljesítési és a fizetési határidő? Tisztelettel:Mihály Gáborné
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Ha egy vállalkozás 2016-ban értékesíti 2007-ben vásárolt egyéb ingatlanát (garázs), akkor áfaarányosítás tekintetében a vásárlás évében érvényes 10 éves figyelési időszak, vagy az értékesítés évében érvényes 20 éves figyelési időszak alapján kell számolni? Ha az értékesítésre nem választunk áfaalanyiságot, (az ingatlan áfáját korábban levontuk), akkor a fenti arányosított áfán kívül milyen fizetési kötelezettségünk lesz?
Áfa ingatlanértékesítés esetén
Kérdés
Tisztelt Adózóna/Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban részletezett problémánkkal kapcsolatosan szeretném kérni szíves állásfoglalásukat. Egyik ügyfelünk – alapítvány – többségi tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Ez a kft. felszámolásra került, melynek tulajdonában van egy ingatlan, ami átkerült az alapítvány tárgyi eszközei közé. Ezt az ingatlant szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az lenne, hogy az ingatlanértékesítést terheli-e előzetesen felszámított általános forgalmi adó? Át kell-e jelenteni az alapítványt áfakörbe? (Az ingatlan értéke 70 millió forint körül van.) Az alapítvány alanyi mentes, az ingatlanértékesítés áfa hatálya alá nem tartozik. Az értékesíteni kívánt ingatlan használatba vételi engedélyét a felszámolásra kerülő kft. több évvel ezelőtt megkapta a hatóságoktól. Az áfatörvény 86. j) pontja szerint „mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év.” Állásfoglalásukat kérve, köszönettel.
Ingatlanértékesítés és a 1553Ny
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállaló postázta a NAV-hoz a nyilatkozatát: a 1553Ny-t, s annak 01-es lapján jelezte, hogy munkaviszonya mellett még ingatlanértékesítésből is származott bevétele. A dolgozó úgy tudja, hogy ügyvédje minden szükséges adatot beadott, és az ő személyes közreműködése nélkül a NAV elkészíti az adóbevallását. (Ebben valószínűleg téved.) Véleményünk szerint ilyenkor a 1553E-t kiküldik postán a részére. A gond az, hogy a dolgozó albérletről albérletre vándorol, hivatalosan nem jelenti be a lakcímváltozást nem biztos, hogy a postai küldeményeit megkapja. Még a munkáltató sem ismeri az aktuális lakcímét. Hogyan jelezheti a magánszemély a NAV felé a népességnyilvántartó által sem ismert lakcímváltozást? A választ előre is köszönöm.
Generálkivitelezővel épített ingatlan áfatartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től hatályos áfatörvény alapján az ingatlanértékesítésre vonatkozó áfakulcs 27-ről 5 százalék változott. A kérdésem az lenne, hogy ha magánszemély egy ikerházfél felépítésére vállalkozót bíz meg, aki a vállalkozói szerződésben vállalja a kulcsrakész állapot, 100 százalékos készültségi fok kivitelezését, és a használatba vételi engedély megszerzését, ez esetben az ügylet milyen adókulccsal adózik? Ingaltanértékesítésnek minősül-e? Válaszát köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfa II.
Kérdés
Tisztelt Bartha László! "Ingatlanértékesítés áfa, 2015.12.06. Bartha László" válaszához kapcsolódó kérdés 2011. június hónapban vásároltunk egy lakóingatlant 20 millió forint plusz 5,4 millió (áfa) forint értékben. Az áfát júniusban visszaigényeltük, mert bérbeadás céljából vettük az lakóingatlant, és a bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. Július és augusztus hónapokban felújítottuk az ingatlant 5 millió forint plusz 1,35 millió áfa értékben, az áfát szintén visszaigényeltük. 2011. szeptember hónaptól az ingatlant áfásan bérbe adtuk. 2016-ban eladjuk bérlőnknek az ingatlant 30 millió forint értékben (ingatlanértékesítés tekintetében nem választottunk áfakötelezettséget) áfamentesen. A vevő úgy fog fizetni, hogy 20 millió forint hitelt vesz fel (a bank közvetlenül nekünk fogja utalni az összeget), 10 milliót pedig átutal részünkre. Az adásvételi szerződés kelte: 2016. 05. 02. A birtokba adás napja: amikor a teljes vételárat kiegyenlíti a vevő, legkésőbb 2016. 12. 31., de természetesen a bérlő nem költözik ki a vételár kiegyenlítéséig, azonban 2016. május 2-átől bérleti díjat nem fizet. 1. Életbe lép az áfatörvény 136. paragrafusa, a 240 hónapos figyelési idő. Mi lesz az ügyletben a teljesítés napja? Hogyan kell kiszámolni a befizetendő áfát, figyelemmel a vásárlásra és a felújításra is? Melyik időszak áfabevallásában kell bevallani? A kifizetés a következőképpen alakul: 2016. 05. 02. – 1 millió forint előleg, 2016. 08. 31. – 5 millió forint, 2016. 09. 30. – banki hitel 20 millió forint, megérkezik: 2016. 11. 30. – 4 millió forint. 2. Megegyezhetnek a partnerek, hogy a 2016. 05. 02-ától nem kell bérleti díjat fizetni az áfa és az adóhivatal szempontjából? Vagy ezáltal ingyenesen jut előnyhöz a vevő? Igazából az adóhivatal már nem jut bérbeadásból áfához, viszont az eladás miatt sem kapja még meg az áfát, mert a birtokba adás később lesz. Köszönettel: Izsó Krisztina
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatban a következőkben várnám szakértői válaszukat: 2009-ben alakult vállalkozás alakuláskor az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg. Mind a bérbeadásra, mind pedig az értékesítésre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az alakulás évében irodát vásárolt, melynek áfáját levonásba helyezte. Még ebben az évben felújította az irodát, a felújításhoz kapcsolódó áfát szintén levonta. 2015-ben, év végével úgy döntött hogy a 2016-os évre alanyi mentességet választ mind a bérbeadásra, minsd az értékesítésre. Tervezi az ingatlan eladását. És itt jönne a kérdésem: – Hogyan kell számláznia abban az esetben, ha magánszemélynek értékesít (áfásan vagy mentesen), és hogyan, ha cégnek? Mi lesz a 2009-ben levont áfával? Van figyelési határidő, 240 hónapos? Várom szakértői válaszukat. Tisztelettel: Györe Sándorné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
