Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    438 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére

    Kérdés

    Magánszemély 2005-ben vásárolt egy ingatlant, a tulajdoni lapon a tulajdonjog jellege lakóingatlan. Az ingatlant két éve bérbe adja egy társaságnak, a társaság az ingatlant fogorvosi rendelő céljára hasznosítja. A bérlő szeretné megvásárolni az ingatlant, de csak abban az esetben, ha a földhivatalnál a tulajdonjog jellegét orvosi rendelőre megváltoztatja a tulajdonos. Ingatlanértékesítés esetén keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2017-ben történt ingatlanértékesítéssel kapcsolatban az alábbi a kérdésem: az eladó megkapta a teljes vételárat a vevőtől. Az adásvételi szerződést az "ingatlanügyi" hatósághoz benyújtották a 2017. évben. Formai okokra hivatkozva az ingatlanügyi hatóság, majd a bíróság is elutasítja a bejegyzést. Az új adásvételi szerződés a 2018. évben kerül benyújtásra. Melyik év bevétele lesz az értékesítés? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mi az ingatlan megszerzésének időpontja az alábbi helyzetben? 2018. évben értékesítettek egy lakóingatlant. Szerzések: 2001.: öröklés 1/4 rész 2001.: tartási szerződés a lakás fejében, holtig tartó haszonélvezeti joggal 1/2 részre. Ekkor a földhivatal bejegyezte az eltartót tulajdonosként az 1/2 részre, jogosultságként tartást jegyeztek be. 2014.: az eltartott elhunyt. 2016.: a közös tulajdon megszüntetésére került sor szerződés alapján, a fennmaradó 1/4 részre a másik örökössel. A közös tulajdon megszerzéséért fizettek. Kérdésem, hogy melyik rész adózik? A tartással megszerzett résznek a szerzése 2001. év véleményem szerint, nem 2014. év, amikor birtokba is vehette a lakást a tulajdonos. Jól gondolom, hogy csak a 2016. évben megszerzett rész után kell adót számítani, fizetni?

    Kérdés

    Ingatlanértékesítés témában kérném az alábbi példán keresztül útmutatásukat! A magánszemély 2017-ben lakóingatlant értékesít 30 millió forintért. Az ingatlant 2013-ban vásárolta, mely akkor az ingatlan-nyilvántartásban telekként szerepelt, valójában egy alapzattal és falakkal rendelkező ún. félkész ingatlan is található volt a telken. A telek beszerzési értéke 10 millió forint volt. A magánszemély az építést befejezte és használatbavételi engedélyt kapott 2016-ban. Az építésről semmilyen számlával nem rendelkezik, azokat nem őrizte meg. Hogyan történik az adózás? A 2013. vagy a 2016.é vet kell a beszerzés évének tekinteni? A fenti adatok alapján helyes-e az alábbi levezetés? bevétel: 30 000 ezer forint költség: 10.000 ezer forint jövedelem: 20.000 ezer forint 30% (2013): 6.000 ezer forint 15% szja: 900 ezer forint.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdést tettem fel az alábbiak szerint, melyre választ is kaptam: http://adozona.hu/kerdesek/2018_4_10_szja_kotelezettseg_ingatlanerteke_nav#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice Kérésem az lenne, hogy legyen szíves kifejezetten a kérdésemet megválaszolni, mert ezeket, amiket Ön leírt, magam is olvastam a szja-törvényben. Az olvasás után merült fel a kérdésem, amit feltettem, viszont sajnos még most sem látok világosan. Köszönöm újabb segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2011-ben örököltem a testvéremmel édesapám halála után a szülői ház 1/2-ed részét (azaz 1/4-1/4 részét), amelynek akkori értéke 10 millió forint volt a hagyatéki papíron. 2017-ben ajándékozási szerződéssel a fennmaradó részt édesanyánktól megkaptuk a testvéremmel (azaz a fennmaradó 1/4-1/4 részét). Most 2018-ban 15 millió forintért értékesítjük az ingatlant. Kérdésem, hogy a 2018-as szja-bevallásban, hogyan kell az értékesítésből származó bevételünket elszámolni? Előre is köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Áfás egyéni vállalkozó megszűnésével kapcsolatban kérném tájékoztatását. A vállalkozó 2003. évben saját tulajdonú, kizárólag üzleti célra használt (raktározás) ingatlanján felújítást végzett, melynek értékét ingatlanként nyilvántartásba vette, és amortizálta, a hozzá kapcsolódó áfát levonta. Most megszűnik a vállalkozás, az ingatlan továbbra is a magánszemély tulajdonában marad. Az áfatörvény 11. § (2) d) pontja alapján ez az eset is termékértékesítésnek minősül. Kérdésem, hogy az értékesítés ebben az esetben a 86. § alapján áfamentes értékesítés lesz-e? Ugyanis nem választotta a 88. § szerinti adókötelessé tételt, és így az ingatlanértékesítésre vonatkozó 86. § szerinti adómérték vonatkoznak rá? A rá vonatkozó 10 éves figyelési időszak is eltelt már. Az áfabevallásban áfa alapként a 68. § szerinti teljesítéskori (megszűnéskori) beszerzési ár megállapítására kell-e ingatlan esetében hivatalos értékbecslési irat, vagy elegendő a vállalkozó által készített becslés az ingatlan piaci értékéről? A NAV állásfoglalása szerint 27%-os áfamértéket kell alkalmazni. Véleményem szerint ugyanakkor mentesen kell szerepeltetni az áfabevallásban, ugyanis ha "simán" értékesítem, akkor mentes, ha a 11. § alapján "értékesítem", akkor pedig 27%-os? Szerintem ugyanazon termékre nem lehet kétféle adókulcsot alkalmazni. Várom szíves válaszukat. Tisztelettel: Arany Tamás

    Kérdés

    Öröklés útján 2005-ben a tulajdonomba került egy 2400 négyzetméteres ingatlan 1/2-ed része, 2015-ben az ingatlan másik 1/2-ed részét is megörököltem, ennek értéke a hagyatékátadó végzésben 3,5 millió forint. 2017-ben eladtam 1500 négyzetmétert 3,7 millió forintért. Mekkora összeg lesz az szja alapja?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Újabb válaszát hálásan köszönöm: http://adozona.hu/kerdesek/2018_3_5_ingatlanertekesites_tarsasagban_clj. Utolsó kérdésem ezzel az üggyel kapcsolatban az lenne, hogy felmerülhet-e bármilyen hatósági szankcionálási alap azzal kapcsolatban, hogy a nagy értékű ingatlannal rendelkező társaság üzletrészét névértéken adta el független félnek a korábbi tulajdonos? Megalapozott lehet-e bármilyen adóhatósági becslés vagy bármilyen más hasonló eljárás az ön véleménye szerint, mely annak tisztázására irányul, hogy ebben az esetben nem valós értéken történt az értékesítés, hanem adókötelezettség alóli kibúvás/mentesülés történt valójában? Nem ez történt, de bennem aggodalmat kelt ez a körülmény, és nem tudom, hogy szükséges-e bármilyen módon ügyvéd vagy közjegyző előtt tisztázni, hogy mi volt a valós oka annak, hogy névértéken került értékesítésre az üzletrész? Köszönöm segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. ingatlant értékesít egy másik kft.-nek alábbiak szerint: adásvételi szerződés kelte: 2018. 03. 01. Vételár megfizetése: a szerződés aláírását követő 90 napon belül. Az ingatlan birtokátruházására a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg kerül sor. Az eladó a teljes vételár kifizetésével egyidejűleg külön nyilatkozatban járul hozzá vevő tulajdonjogának 1/1-ed arányban történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az ingatlanra vonatkozóan, vétel jogcímén. Eladó az ingatlanértékesítést adókötelessé tette, így a számlát fordított adózás szerint állítja ki. A vevő a vételár megfizetéséhez számla kiállítását kéri. Kérdésünk: Kiállítható-e a számla az adásvételi szerződés megkötésekor? Ha igen, milyen teljesítési időponttal és melyik időszak áfabevallásában kell szerepeltetni az eladónál, illetve a vevőnél? Elfogadható-e, hogy a vevő az adásvételi szerződés alapján utalja át a vételárat és erről a számlát az eladó a vételár kifizetésével egyidejűleg állítja ki? A számlán a teljesítési időpont a vételár megfizetésének napja, mivel a birtokba adás és a tulajdonjog-átadás is ehhez az időponthoz kötődik. Ebben az esetben melyik időszak áfabevallásában kell szerepeltetni az eladónál és a vevőnél? Kérjük, szíveskedjenek az áfaörvény vonatkozó részére hivatkozni.

    Kérdés

    Tisztelt dr. Bartha László! Köszönöm válaszát! További kérdésem merült fel. Abban kérném a segítségét, hogy ha nem történt meg az áfa korrekciója 2013. és 2015. között a naptári év utolsó adóbevallási időszakában, akkor ilyen esetben mi a teendőm? Önellenőriznem kell az utolsó bevallási időszakot vagy sem, illetve van annak bármilyen következménye, hogy utólagosan fog megtörténni a korrekció? Előre is köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném a segítségét kérni. Könyvelek egy kft.-t, ami 2006. október 11-én vásárolt egy edzőtermet (egyéb ingatlan), akkor a cég még áfás volt, így visszaigényeltek 7,8 millió Ft áfát. A cég 2013. január 1-jétől alanyi adómentességet választott. Úgy tervezi, hogy 2018. június 30-án eladná az edzőtermet. Utánanéztem, hogy ilyen esetben, mikor megváltozik az áfastátusz, figyelni kell a 240 hónapos szabályt. Az alábbi számítást végeztem el: 240 hónap – 141 hónap (2006. októbertől 2018. júniusig – vásárlástól az eladásig eltelt idő) = 99 hónap 7 800 000 x (99/240) = 3 217 500 Ft, ennyi lenne a visszafizetendő áfa. Ezzel szemben a cég volt könyvelője így számol: 74 hónapra jár az áfa (2006. októbertől 2012. decemberig – amíg a cég áfás volt) 240 hónap – 74 hónap = 166 hónap 7 800 000 * (166/240) = 5 395 000 Ft, ennyi áfát kell visszafizetni. Ezekben a kérdésekben nem értünk egyet a volt könyvelőjükkel. Az egyik kérdés, hogy melyik a helyes számítási mód, ilyen esetben azt kell figyelnem, hogy a cég meddig volt áfás, vagy azt, hogy a vásárlástól az eladásig mennyi idő telt el? A másik, hogy az értékesítés fordított áfásnak minősül-e vagy sem? Előre is köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az adóalany a lakóingatlannak minősülő, illetve nem lakóingatlannak minősülő beépített, illetve egyes beépítetlen ingatlanai értékesítésére – külön-külön és együtt is – választhatja az adókötelessé tételt, amelyet öt évig nem módosíthat. Kérdésem az, hogy lehetősége van-e az adóalanynak az első választást követően 9 év után kizárólag csak a lakóingatlannak tekinthető ingatlanra vonatkozóan megszüntetni az adókötelessé tételt akkor, ha együttes volt az eredeti választás (mind lakóingatlanra, mind lakóingatlannak nem minősülő ingatlanra vonatkozott)? Amennyiben igen, úgy a "maradó" lakóingatlanra vonatkozó adókötelessé tétel mikor változtatható meg újra? 2. Abban az esetben, ha az adóalany megváltoztatja, megszünteti az ingatlanok értékesítésére vonatkozó adókötelessé tételt, úgy ezen megszüntetés után mikor tudja újra adókötelessé tenni az ingatlanok értékesítését? Ehhez mindenképpen meg kell várnia az év végét? Köszönöm a válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az a kérdésem, hogy egy nem adóalany magánszemély saját ingatlanja értékesítésénél, amikor az szja-alapból a felújítási költségei levonásra kerülnek, akkor az építőanyagok és a szolgáltatások áfáját levonhatja-e, ha igen, akkor milyen mértékben? Válaszukat előre is köszönöm:

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lakóingatlant vásárolt egy társasházban, melyet a kivitelező 5 százalékos áfával értékesített ügyfelem részére, mely áfát a vállalkozás levonásba helyezte. A használatba vételi engedély még nincs meg, mivel nincs teljesen kész az ingatlan. Ügyfelem most értékesíteni szeretné ezt a lakást. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, ha magánszemély részére értékesíti, akkor a számlát 5 vagy 27 százalékos áfával kell kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Tárgyi eszköz érték számítása

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Változtatható-e az ipaalap-megállapítás módjának választása

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Üzemanyag elszámolása – üzembentartói jog

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 június
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media