377 találat a(z) ingatlanértékesítés cimkére
Ingatlanértékesités
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy 2016-ban ingatlant vásároltam 11 000 000 forintért.Ennek az ingatlannak a megvásárlásához 10 000 000 forint jelzáloghitelt vettem fel. 2019-ben értékesítettem az ingatlant 21 000 000 forintért. Az értékesítésből befolyt összegből visszafizettem a jelzáloghitelem még fenn álló részét, és még ebben az évben 2019-ben vettem egy másik ingatlant 9 500 000 forintért. Kérdésem az, hogy a jövedelemadó számításánál figyelembe vehetem-e a hiteltörlesztést költségként? Van-e lehetőség az új ingatlan beszámítására, hogy kevesebb legyen a fizetendő adóm? Válaszukat megköszönve: Szűcs István
Ingatlanértékesítés arányosítása szja-ban
Kérdés
Többszöri öröklés után lakásértékesítés történt 2019-ben 23 700 000 forintért. 2015-ben a lakás 1/4 részét örökölték – a lakásrész adó- és értékbizonyítványában 2 250 000 forint szerepelt. 2018-ban a lakás adó- és értékbizonyítvány szerint: 9 880 000 forintot ért, mely a fél lakásra vonatkozott. Az illető ennek a félnek a felét örökölte. Kérdés: hogyan oszlik meg az eladási ár a két évre vonatkozóan, illetve az arányosítással a lakás különböző idejű értékbecslését hogyan lehet igénybe venni az szja kiszámítása érdekében. Köszönettel
Szja-bevallás éve
Kérdés
Kedves Szakértő! Most kértek fel egy szja-bevallás elkészítésére, ingatlanértékesítés volt, ebben kérnék segítséget. Az ingatlan-adásvételi szerződés kelte: 2018. 12. 10. Földhivatalhoz benyújtás időpontja: 2018. 12. 12. Az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg kifizettek 1 900 000 forint foglalót, majd decemberig 10 000 000 forintot. A fennmaradó 8 000 000 forintot a 2019. évben utalták. Kérdésem, hogy a 2019-es évre adjuk be a bevallást, fizetendő szja keletkezett, vagy véleményem szerint 2018-ra kellett volna és így önrevíziót kell készítenünk? Köszönettel várom a választ.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő ingatlanértékesítéssel kapcsolatban kérem segítségét. Két gyermek elhalálozott édesanya után 2019-ben örökölnek. A hagyatéki eljárás során az ingatlan 1/2 részét 2,5 millió forintra értékelték. A testvérek közül az egyik ajándékozás útján lemond a másik javára a hagyatékban feltüntetve. Az apa (férj) tulajdonában marad az ingatlan 1/2 része és halálig tartó haszonélvezete van. Az ingatlant még 2019-ben mindenki beleegyezésével értékesítik 7 millió forintért. Az apa természetesen nem fizet szja-t, az ő 3,5 millió forint bevétele után. A megajándékozott testvérnek az ajándékkal kapott rész után különadózó jövedelme is keletkezik? Vagy csak az ingatlanértékesítésből származó jövedelem után kell szja-t fizetni (3,5 millió - 2,5 millió - 0,25 millió Ft (felújítás) = 0,75 millió forint *15%=0,1125 millió forint). A felújításra fordított összegek számlával alá vannak támasztva. Köszönettel: L. Andrea
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2 évnél régebben használatba helyezett üzemi épületre 2016-ban fordított áfás számla lett kiállítva. 2020-ban értékesítésre kerül az ingatlan. Az értékesítő az általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. Ebben az esetben az értékesítésről áfamentes számlát állít ki, mivel két évnél régebbi az ingatlan? Fordított áfás volt a beszerzés. Jelen esetben van áfa-visszafizetési kötelezettség? Érvényes ingatlanok esetében a 20 éves figyelés? Köszönettel!
Ingatlanértékesítés 2019
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következő adózási kérdésben kérem szíves tájékoztatásukat. Egy házaspár férj tagja 2015-ben vásárolt egy családi házat 17 millió forintért. 2016-ban ennek az ingatlannak az 1/2 tulajdoni hányadát feleségének ajándékozta. Az ingatlannal kapcsolatos értéknövelő beruházások 4 millió forint. Ezt az ingatlant a házaspár 2019-ben értékesíti 47 millió forintért. Hogy alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a házaspár tagjainál, illetve hogyan adózik ez a jövedelem?
Ingatlanértékesítés – foglaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság az ingatlana értékesítésre szerződött egy másik gazdasági társasággal. A szerződéskötéskor a vevő kifizette a szerződés szerinti foglalót az eladónak. A vevő nem tudott teljesíteni, elállt a vételtől, ezért az eladónál maradt a foglaló. Az lenne a kérdésem, hogyan kell elszámolni a foglaló értékét az eladónál és a vevőnél? Az ingatlant eladó társaság a szerződéskötéskor kifizette az ingatlanközvetítőnek a teljes közvetítői díjat. A meghiúsult ingatlanértékesítési ügylet és a jutalék kifizetése ugyanazon évben történt. A vevőnél maradt foglalóérték magasabb mint az ingatlanértékesítőnek kifizetett jutalék. Kérdésem, van-e, lehet-e társaságiadó-vonzata az ingatlan teljes vételárára kifizetett jutaléknak? Válaszukat köszönöm.
Adómentes ingatlanértékesítési esetek
Cikk
Ingatlan átruházásakor annak olyan esetek, amikor az idő múlására nem kell figyelemmel lenni, mivel az ingatlan átruházásából származó bevételből származó jövedelem részben, vagy egészben adómentes az szja-törvény alapján. A 2019. évi bevallás kitöltése előtt célszerű az alábbi rendelkezéseket is tudni.
Ingatlanértékesítés – szja
Kérdés
Két éve építési telket vásárolt magánszemély. Épített rá önerőből egy eddig szerkezetkész ingatlant. Most értékesíteni szeretné. Van szja-fizetési kötelezettsége? Ha igen, mi az alap? Ha igen, akkor is van, ha vásárol egy másik telket vagy ingatlant?
Ingatanértékesítés áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy régi társasházi ingatlan, melynek fele-fele arányban egy cég és egy maganszemély a tulajdonosa. A cég kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez. A tulajdonosok most szeretnék értékesíteni a lakást, a kérdésem az, hogy az eladásból származó bevétel a cég esetében milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Elsősorban arra szeretnék megerősítést kapni, hogy a bevétel után a cégnek nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége. Milyen egyéb "apróbetűs" tudnivaló, "odafigyelnivaló" szabály vonatkozik az ügyletre könyvelés és adó szempontjából? A magánszemély tulajdonosnak kell-e szja-t fizetnie a bevétel rá eső része után? Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Timea
Ingatlanértékesítés vagyonértékű joggal
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy lakóingatlan, amit egy házaspár 1994-ben vásárolt 50-50 százalékos tulajdonjoggal. A férj 2016 májusában elajándékozta az 50% tulajdonrészét a feleségének, úgy, hogy a haszonélvezeti joga megmaradt. Az ingatlan értéke 19 millió forint volt, az ajándékozás értéke 9,5 millió forint. 2020. februárban értékesítik az ingatlant, 37 millió forintért. Lesz-e fizetendő adó az értékesítés után? Ha igen, hogyan számoljuk ki? Köszönöm!
Ingatlanértékesítés áfája
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Van egy cég, mely 6810 TEAOR-ral és fő tevékenységgel rendelkezik (saját tulajdonú ingatlan adásvétele). A cég magánszemélytől vásárolt egy régi családi házat, melyet felújítanak, majd eladnának szintén magánszemélynek. A cég áfakörös. Tudtommal két évnél régebbi ingatlan értékesítése mentes az adó alól, nem is lehet így visszaigényelni az áfát. A 6810-es TEAOR-ral érvényesíthető a mentesség? Ebben a helyzetben hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
Ingatlanértékesítés jogátruházás esetén
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 15 lakásos társasházat építő társaság (kft.) 2019-ben magánszemély megrendelői felé 5%-os áfa felszámításával előlegszámlát (átlag 10%), illetve szerződésben meghatározott és dokumentált (építési napló, műszaki ellenőr) készültségi foknál (80%) részszámlát állított ki. Az előleg a résszámlában nem került elszámolásra, mivel a szerződés úgy rendelkezik, hogy az előleggel a végszámlában számolnak el. A birtokbaadás, végszámla-kiállítás várható időpontja 2020. április – május. 2020-ban, birtokbaadás előtt az egyik vevő "jogátruházással" át adja szerződéses jogait és kötelezettségeit egy másik magánszemélynek. A társaság részéről van-e számlázási kötelezettség a jogátruházás időpontjában? Ha van, akkor milyen teljesítési idővel, milyen áfával kell azt számlázni? Végszámla-kiállításkor az „új” vevő részére az előleg beszámításával milyen számlát kell kiállítani, a számlába hogyan kerül felszámításra az áfa? Kérném számszerű adatokkal bemutatni a számlázási kötelezettséget, a példa kedvéért az ingatlan 10 500 ezer Ft + áfa, az előleg 1000 ezer Ft + áfa, részszámla 8000 ezer Ft + áfa, végszámla 1500 ezer Ft + áfa.
Ingatlanértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben szeretném a szakvéleményét kérni: Egy magánszemély árverésen használt ingatlant vásárolt. Az ingatlant értékesítette. A vétel és az értékesítés között nem telt el egy év. Véleményem szerint a bevételből a felmerült kiadások, illetve az ingatlan vételára közötti különbözet után kell megfizetni és bevallani az szja-t. A kérdésem az, hogy ebben az esetben alkalmazható a 75%-os szabály? Az Szja törvény 62. § (3) alapján vagy az általános szabályok szerint kell eljárni? Köszönettel: Krisztina
Apartmanépítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. új építési telket vásárolt. A telekre apartmanházakat fog építeni, az új épületeket kereskedelmi szálláshelyként fogja hasznosítani. Kérdésként merül fel, hogy az építéssel megbízott cég (amely szintén az általános szabályok szerint adózik) fordított áfát alkalmazzon? A megrendelő az általános szabályok szerint áfázik. Van-e jelentősége annak, hogy a szerződésben milyen ingatlan szerepel: lakóingatlan vagy üdülőépítés? Van-e jelentősége annak hogy a földhivatalnál milyen címen kerülnek bejegyzésre a felépített ingatlanok? Mindez hogyan befolyásolja a kft. adólevonási jogosultságátk? Ha nem megfelelően működnek az apartmanok, akkor a kft. értékesíteni szeretné az ingatlanokat, beleértve a telket is. Ebben az esetben a telek, illetve a rá épült ingatlanok értékesítésére milyen áfaszabály vonatkozik 2 éven belül és 2 éven túl? Köszönöm!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
