Az Itv. 16. § (6) bekezdésében meghatározott illetékkedvezmény csak akkor alkalmazható, ha az örökös a feltétel kedvezményeként előírt családi gazdálkodói státusszal már az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában rendelkezik. A státusz öröklést követő megszerzése a kedvezményre való jogosultságot nem alapozza meg – mondta ki a Kúria.
A cserét pótló vétel illetékkedvezményének a lényege és célja, hogy csak az értékesített és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni. Az Itv. 26. § (1) bekezdés y) pontjának „eladja” szóhasználatából nem következik illetékmentességi feltételként az adásvétel jogcím kizárólagossága – mondta ki a Kúria.
Cikkünkben megvizsgáljuk, jogosultak-e az Otthon Start Program keretében 3 százalékos kölcsönt felvevő lakásvásárlók illetékmentességre vagy illetékkedvezményre, és ha igen, milyen esetekben.
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének hiányában tulajdonszerzésre, tulajdonjog-átruházásra a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése alapján nem kerülhet sor. A tulajdonszerzés a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény alapfeltétele. Az Itv. 21. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén csak a magánszemély tulajdonában álló lakástulajdon vehető figyelembe megvásárolt és eladott ingatlanként – mondta ki a Kúria.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy új ingatlan vásárlása és meglévő lakóháza eladása esetében igénybe veheti-e az illetékkedvezményt, ha az új ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban telekként szerepel. A kérdésre dr. Magyar Attila ügyvéd (Magyar-Hajós-Dobos Ügyvédi Iroda) válaszolt.
Az ingatlanárak jelentős emelkedése maga után vonja az ingatlanszerzés miatt fizetendő vagyonszerzési illeték összegének növekedését is.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték