Lakóingatlan-szerzés illetékkedvezménye – példákkal

  • Szipszer Tamás, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

Az ingatlanárak jelentős emelkedése maga után vonja az ingatlanszerzés miatt fizetendő vagyonszerzési illeték összegének növekedését is.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (illetéktörvény) 19. § (1) bekezdése a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértékét 4 százalékban határozza meg, melyet az ingatlanok esetében is alkalmazni kell, azzal a – nem túl jelentős – megszorítással, hogy ha az ingatlan értéke meghaladná az 1 milliárd forintot, akkor az 1 milliárd forint feletti rész után csak 2 százalék az illeték mértéke.

A fenti illetékmérték 2010. január 1. óta változatlan, miközben az azóta eltelt időben az ingatlanárak a többszörösére növekedtek.

2021. január 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) keretében vásárolt ingatlanok mentesek a vagyonszerzési illeték alól. Az előbbi mentesség részletszabályait taglaló cikkünk ITT található.

Azok az ingatlanvásárlók, akik nem a csok rendszerén belül kívánnak lakást vásárolni, az illetékmentességeket vagy -kedvezményeket csak egy jóval szűkebb körben tudják érvényesíteni. Az alábbiakban ezeket – a törvényben megtalálható – főbb kedvezményeket vagy mentességeket vesszük górcső alá.

Az illetéktörvény 26. § (1) bekezdés f) pontja illetékmentességet biztosít az olyan lakóingatlan megvásárlása esetén, melyet vállalkozótól vesznek meg, feltéve, ha a lakóingatlan újonnan épített ingatlan, és az építésére is továbbértékesítési célból került sor. Újonnan épített ingatlannak minősül többek között a tetőtérbeépítéssel létrehozott lakóingatlan is, valamint az eredetileg nem lakóingatlannak szánt ingatlan lakóingatlanná történő átépítésével létrehozott lakás is.

Az így megvásárolt új lakás után a teljes illetékmentesség csakis akkor érvényesíthető, ha a lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Ez az értékhatár 2005. január 1. óta változatlan.

A törvény annyi engedményt ad, hogy ha az újonnan vásárolt lakás forgalmi értéke nem haladná meg a 30 millió forintot, akkor ezen forgalmi értékből a 15 millió forintra jutó illetékrészt nem kell megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mit jelent mindez a gyakorlatban, valamint, hogy milyen illetékkedvezményekre ad lehetőséget a jogszabály!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kifizető vagy nem kifizető?

Szipszer Tamás

adószakértő

NAV jogkövetési vizsgálat, adókülönbözet

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 november
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetÉs