A 35 év alatti férfi vásárol 16 millió forintért lakást. Előző években volt neki nyaralóingatlanban 50 százalékos tulajdonjoga. Ez esetben igénybeveheti-e az illetékmentességet a 15 millióra, és csak az 1 millió után kell megfizetnie az illetéket?
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni ingatlanvásárlással kapcsolatosan. Telek vásárlása esetén létezik illetékkedvezmény-szabály, ha 4 éven belül lakóházat építenek fel a telken. Ebben az esetben mi minősül lakóháznak? A nyaraló céljára felépített ház is, ha eleget tesz a 10 százalékos beépitettségnek? Milyen kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, hogy lakóháznak minősüljön? És mi minősül teleknek? A nyilvántartásban telekként van bejegyezve, de van rajta egy befejezetlen ház, ami még sehova sem lett bejegyezve, és semmiféle lakhatási, egyéb engedélyeket nem kértek rá. Minek minősül a kedvezmény igénybevétele szempontjából a telek a befejezetlen házzal (földhivatalilag csak telek)? Számít-e, hogy az a vásárlás után lebontják-e az ingatlant, mert akkor már tényleg telek, de mi van akkor, ha befejezik? A vételár a telek forgalmi értéke. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Ingatlan vagyonszerzési illetékkötelezettségének megállapításakor az illetékkedvezmény igénybe vétele során az egy év kedvezményezett időszakot milyen dátum alapján kell meghatározni? Az ingatlan adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtása időpontja a mérvadó és ehhez képest naptári napra pontosan egy év - vagy egyéb időpontok?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy az Itv. 21. § (4) bekezdését hogyan kell értelmezni? (4) Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Példám az alábbi: egy magánszemély januárban "A", februárban "B" és márciusban "C" ingatlant vásárol, majd ugyanebben az évben júniusban "C", júliusban "B", augusztusban "A" ingatlant értékesíti. A kérdésem az, hogy a fentiek alapján csak egy ügyletre, például a márciusi C vétel és a júniusi C eladás tekintetében lehet az illetékkedvezményt alkalmazni, vagy mindhárom ingatlan esetében, tehát: C-C, B-B, A-A vételek-eladások vonatkozásában? Köszönöm!
Mikor nem kell illetéket fizetni termőföld vásárlása után? Haszonbérbe lehet-e adni annak egy részét? – kérdezte olvasónk. Szakértőnk, dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
A kérdéseink az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §. (1) p) pontjában megjelölt illetékkedvezménnyel kapcsolatosak. Egyik ügyfelünk az általa 2012 decemberében megvásárolt termőföld vonatkozásában 2013 májusában nyilatkozott arról, hogy igénybe kívánja venni ezt a kedvezményt. A kedvezmény igénybevétele érdekében a vevő, mint regisztrációs számmal rendelkező őstermelő és mezőgazdasági egyéni vállalkozó, vállalta, hogy a megvásárolt termőföldet a birtokbaadástól számítva legalább 5 évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít és mezőgazdasági őstermelőként, illetve egyéni vállalkozóként a termőföldet mezőgazdasági célra hasznosítja. Az ügyfél a megvásárolt termőföldet vagy annak egy részét jelenleg haszonbérbe kívánja adni. Az alábbi kérdésekről lenne szó: 1./ Megszegi-e a vevő az Itv. 26. § (1) p) pont szerinti illetékkedvezmény igénybevételével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit, ha a birtokbavételtől számított 5 éven belül a termőföldet mezőgazdasági célra nem saját maga hasznosítja, hanem azt mezőgazdasági hasznosítás céljából más természetes vagy jogi személynek haszonbérbe adja? 2./ Ha a vevő az Itv. 6. § (1) p) pont szerinti illetékkedvezmény igénybevételével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit bármely okból megszegi, és erre tekintettel az illeték megfizetésére kötelessé válik, az illetékkötelezettség ez esetben mikor keletkezik és a vevőnek mennyi idő áll rendelkezésére az illeték megfizetésére? (Az ügyfélnek valakitől olyan értesülése volt, hogy az illetéket ekkor is csak az 5 év lejártával köteles megfizetni.) 3./ Ha a vevő a termőföldnek csak egy részét kívánja más részére haszonbérbe adni, akkor az Itv. 26. §. (18) bekezdés utolsó mondata alkalmazhatóságához szükséges-e a földterület természetbeni megosztása földmérő bevonásával, vagy elegendő, ha a felek a haszonbérleti szerződésben megjelölik a haszonbérbe adott tulajdoni hányadot, és az annak megfelelő területnagyságot, esetleg körülírással meghatározzák a haszonbérlő birtokába adott területet? Köszönöm a segítséget.
Ha eladom a személygépkocsimat az jövedelemnek számít? Hogyan kell utána adózni, ha nyugdíjas vagyok? Egy örökölt lakást szeretnénk értékesíteni. A lakás eladási árából az szja-bevallásnál mi vonható le? Olvasóink kérdéseire az APEH válaszol.
Az eladott lakások, telek értékét meghaladta az épített kétlakásos családi ház építési költsége. Milyen adó bejelentési kötelezettségünk van és mire vonatkozik a 30 millió forintos határ? Leszámlázhatóak és kifizethetőek a hetente, illetve havonta teljesített építőipari munkák, ha ellenértékük 250ezer forint felett van? Olvasóink kérdéseire Vira Sándor, a Saldo Zrt. adószakértője válaszol.
dr. Tuczai Dóra
LL.M. (Berlin) ügyvéd
budlegal Ügyvédi Társulás tagja
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték