Olvasónkban felmerült kérdésként, hogy ha magyarországi munkáltatóként engedélyezi munkavállalójának, hogy munkaköri feladatait külföldön, „home office”-ban végezze, azt milyen jogszabályi keretek között tudja megtenni. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Magyarországon élő, 2023. május óta osztrák cégnél munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló heti 1-2 napot home office-ban, a magyarországi lakásában dolgozik, heti 3-4 napot pedig az ausztriai irodában tölt. Hogyan kell adót fizetnie akkor, ha szabadságon vagy betegszabadságon van? Hogyan adózik a 13. és 14. havi fizetés, illetve prémium után? – kérdezte olvasónk. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
A klasszikus irodai munkakörök esetében általában a koronavírus-járványnak köszönhetően gyorsan elterjedtek a távmunkavégzés és annak még inkább flexibilis megjelenési formái: a határon átnyúló home office, a „mobile working” (távmunka fix munkaállomás nélkül), vagy akár a „workation” (távmunka külföldi nyaralás alatt). Amellett, hogy ezen megoldások nagyban hozzájárulnak a munkavállalók megtartásához és megkönnyítik a külföldi munkaerő alkalmazását, az ebből fakadó adózási és társadalombiztosítási következményekkel már nem mindenki van tisztában. Ilyen esetekben feltétlenül meg kell vizsgálni mind a munkáltató-, mind a munkavállaló-, mind pedig a munkavégzés országának jogszabályi környezetét is. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég összefoglalta a határon átnyúló munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb adózási kérdéseket.
Mivel a munkáltató köteles a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével felmerülő költségeket megtéríteni, ez az elrendelt otthoni munkavégzés miatt megnövekedett energiaszámlára is kiterjedhet abban az esetben, ha a dolgozó igazolni tudja a költségek indokoltságát, ám az összefüggés bizonyítása nem egyszerű – mutattak rá a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda budapesti munkajogi szakértői csütörtökön az MTI-nek eljuttatott szakmai anyagukban.
A távmunkavégzés intézményének szabályrendszere jelentős változáson ment át: a veszélyhelyzet átmeneti szabályait a jogalkotó átemelte a normál jogrendbe. A módosítás következményeként a távmunkavégzés korábbi szabályozási rendszerével szemben a jelenleg hatályos – rugalmasabb – rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a felek szabadon határozzák meg távmunkavégzés feltételeit. Cikkünkben a távmunkavégzés szabályozási módszerét mutatjuk be majd lehetőségeket a távmunkavégzés kereteinek kialakítására példákon keresztül.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték