Az őszi adócsomag egy régóta fennálló problémát orvosolna a helyi iparűzési adóban: 2021-től ugyanis a helyi adókról szóló törvénybe is beemelnék a transzferárszabályok alkalmazását. Az új szabály miatt várhatóan megnő a transzferár-ellenőrzések szerepe az önkormányzati adóellenőrzések során, olvasható a Deloitte közleményében.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Tisztelt Szakértő! Egy fővárosi székhelyű cég más településen vásárol tárgyi eszközöket, amik ingóságok, majd ezeket bérbe adja. Ezen a településen nincs telephelye, be kell jelentkeznie az iparűzési adóra, illetve ennek megfelelően meg kell osztania az iparűzési adót?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasházépítéseket végez alvállalkozók bevonásával a saját tulajdonában lévő építési telken. Az alvállalkozók végzik a teljes kivitelezési munkát, a kft. nem rendelkezik építőipari szakemberrel. Az alvállalkozókkal kötött vállalkozói szerződések anyagot és munkadíjat is tartalmaznak, ugyanakkor a kft. önmaga is szerez be alapanyagokat az építkezésekhez, amelyeket ugyancsak az alvállalkozói használnak fel az építkezés során. A kft. a vevőivel adásvételi szerződéseket köt, amelyekben az elkészült lakásokat, üzleteket, garázsokat értékesíti. Kérdésünk a helyi iparűzési adóalap számítására vonatkozik. Levonhatja-e a kft. az alvállalkozók számláit az adóalapból? A kivitelezési munkák több üzleti évre áthúzódnak. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha felmerült költségeket az értékesítés és nem a felmerülés évében állítjuk be adóalapcsökkentő tételként? Válaszát köszönöm: Simonné
Az alvállalkozói teljesítések értékével szinte a helyi iparűzési adó születése óta csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzésiadó-alap számításakor. Kritikus kérdés, hogy létrejött-e a felek között a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés.
A legtöbb magyar vállalkozásnak – akik gazdasági éve a naptári évhez igazodik – december 21-ig kell teljesítenie az úgynevezett „feltöltési” kötelezettséget. Ez a kötelezettség hét adónemre is vonatkozhat. A társasági adóval már foglalkoztunk, most jön a többi hat. Kinek kell feltölteni és kinek nem, és kinek kell még bevallania is? Mindez megtudható.
Egy ügyfelem, aki építőipari tevékenységet végez Hollandiában, de nincs kint sem székhelye, sem telephelye. Az árbevételének 80 százaléka ebből a közösségi szolgáltatásnyújtásból származik. Figyel arra, hogy Magyarországon is legyen bevétele. Itthon adózik, társasági adó tekintetében, Hollandiában nem fizet adót. Az ügyfelem arra kért, hogy önellenőrizzem az iparűzési adót 5 évre visszamenőlegesen, mivel 80 százalékban külföldön végzi a tevékenységet. Eddig a magyarországi székhely és telephely szerinti megosztással lett meghatározva az iparűzési adó. Elolvastam a helyiadótörvényt, és a 39. § (2) bekezdése csak annyit ír, hogy ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. Állandónak minősül, ha 180 napot meghaladóan végzi kint a tevékenységet. De ekkor már nem kellene kint adóznia társasági adó tekintetében is? A telephely hiánya okoz még bennem kétséget, és emiatt nem tudom, hogy a külföldi munkavégzést elfogadják-e majd, és a szerződésekre, számlákra való hivatkozással merjem-e neki önellenőrzni a bevallásokat. Egyébként Hollandiában nincs helyi adó... Önnek mi a véleménye, van-e bármi olyan rizikófaktor, ami miatt bírság lehet az önellenőrzésből? Tisztelettel: Nagyné Fekécs Zsuzsa
Megszüntetve megőrződik a helyi iparűzési adó alapjának mostani számítása egy darabig még azoknál a cégeknél is, amelyek áttérnek az IFRS szerinti beszámoló készítésére. Ráadásul egy átmeneti szabály miatt anyagilag is rosszabbul járhatnak.
Társaságunk 2014. február 1-jével bejelentkezett a kiva hatálya alá. A 2014. évi helyi iparűzési adó megállapításánál figyelembe vehetjük-e egész évre a kiva adóalap 120 százalékát? Hulej László
A helyi iparűzési adó 2013. január 1-jétől érvényes rendelkezése értelmében az 500 milló forint nettó árbevételt meghaladó vállalkozásnál a törvény 39. § a) pontjában szereplő eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét csak csökkentett értékben lehet levonni. A törvény külön pontba sorolja fel az alvállalkozói teljesítések értékét (b), és erre nem ír korlátozást. Kérdésem: egy közúti árufuvarozást szervező vállalkozásnál, aki csak alvállalkozókkal végzi a szállítást, az alvállalkozók által kiállított számlák értéke a helyi iparűzési adó törvény 39. § b) pontjában szereplő alvállalkozói teljesítések értékébe tartozik-e? (Megjegyzés: mind a vevőkkel, mind az alvállalkozókkal írásos keretszerződés van kötve.)
Mentességet kapnak jövőre a helyi iparűzési adó alól azok a vállalkozók, akiknek adóalapja nem haladja meg az egymillió forintot - erről szerdán döntött a Fővárosi Közgyűlés.
Átmeneti raktárbérlet keletkeztet-e iparűzési adó kötelezettséget, ha csak raktározás történik, értékesítés nem?
Rekordösszegű helyi iparűzési adó (hipa) folyt be az elmúlt évben Zalaegerszeg önkormányzatához, a tervezettet is meghaladóan mintegy négymilliárd forint - közölte a város alpolgármestere pénteken sajtótájékoztatón.
Még az önkormányzati adóhatósághoz kellett teljesíteni a 2010. március 15-én esedékes helyi iparűzési adóelőleg kötelezettséget az állandó telephelyhez kötött tevékenységet folytató adózóknak az önkormányzat által kibocsátott fizetési meghagyás alapján. Aki az adóhatóságnak fizetett, kérvényt nyújthat be.
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték