84 találat a(z) haszonélvezeti jog cimkére

Ingatlan – szja Kérdés

Haszonélvezeti jog cégben Kérdés

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem meghatározása Kérdés

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem folyt. Kérdés

Új lakás haszonélvezeti jog áfa Kérdés

Magánszemély új lakást vásárol a fejlesztőtől 5 százalékos áfakulccsal. Az adásvételi szerződésben ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít a tulajdonában lévő kft. nevére. Milyen áfakulccsal kell számláznia az eladónak a haszonélvezeti jog ellenértékét? Ilyenkor az új lakás vételárát meg kell osztani a lakás vételárra és a haszonélvezeti jog ellenértékére. Azaz a lakás végleges vételára, a haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékével csökkentett összeg lesz. Így a vevővel megkötött szerződés alapján két külön számlát állítunk ki. Egyet a vevőnek a vételár haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegéről és egyet a kft. nevére a haszonélvezeti jog ellenértékéről. Véleményünk szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog elválaszthatatlan az új lakás értékesítésétől, hiszen a tulajdonos (vevő) a tulajdonjogának bejegyzése, megléte esetén alapíthat haszonélvezeti jogot, azaz ez a tulajdonjogtól függő, attól elválaszthatatlan, így osztja annak sorsát, tehát ezt is 5 százalékos áfával kellene számlázni. A haszonélvezeti jogot nem az eladó (fejlesztő) értékesíti, alapítja, hanem a vevő, azaz a vevő adásvételi szerződése alapján kell az eladónak így külön számláznia, és lekövetnie a vevő által az adásvételi szerződésben kért jogügyletet. Hogyan kell kiállítanunk a számlákat és milyen áfakulccsal véleményük szerint?

Ingatlan értékesítése, szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek ingatlant vásárolnak majd 5 hónapon belül eladják. A szerződésben az összeg fele-fele arányban szerepel a feleség tulajdonos, a férj haszonélvező. Ebben az esetben a bevallásban is fele-fele arányban kell figyelembe venni az értékesítés árát vagy a haszonélvezeti jogot a kor alapján kell megállapítani kiszámítani?

Ingatlanértékesítés vagyonértékű joggal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy lakóingatlan, amit egy házaspár 1994-ben vásárolt 50-50 százalékos tulajdonjoggal. A férj 2016 májusában elajándékozta az 50% tulajdonrészét a feleségének, úgy, hogy a haszonélvezeti joga megmaradt. Az ingatlan értéke 19 millió forint volt, az ajándékozás értéke 9,5 millió forint. 2020. februárban értékesítik az ingatlant, 37 millió forintért. Lesz-e fizetendő adó az értékesítés után? Ha igen, hogyan számoljuk ki? Köszönöm!

Ingatlan tulajdonosi és haszonélvező jogai Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy lakás 50-50%-ban két ember tulajdonában van, azonban az egyik tulajdonosnak özvegyi haszonélvezete van a lakáson. Mik a másik tulajdonos kötelezettségei a lakással kapcsolatban? Mik a jogai? A közös költséget együtt kell fizetniük a tulajdonosoknak? A lakást érintő bármilyen beruházással kapcsolatos költség felét követelheti a tulajdonos és haszonélvező a másik, csak tulajdonossal szemben? Ha igen, pontosan milyen beruházás tartozik ebbe a körbe, illetve mi ennek a pontos menete? Utólag nyújthat be számlát, vagy előzetesen kell tisztázni ezt a két félnek? Ha utólag történt a számla benyújtása a tulajdonos előzetes tájékoztatása nélkül, visszautasíthatja a kifizetést? Illetve lakhat másik személy a lakásban a haszonélvező mellett a tulajdonos írásos engedélye nélkül? Kérhet a tulajdonos a másik személytől lakbért? Vagy ha a haszonélvező kér lakbért, a másik tulajdonos jogosult a felére? A haszonélvezeti jogot áruházhatja halála után másra a másik tulajdonos beleegyezése nélkül? Előre is köszönöm válaszát.

Haszonélvezet értékének számítása példával, többes haszonélvezet Cikk

Meddig állhat fenn a haszonélvezeti jog? Hogyan lehet egy ingatlanon több személynek is haszonélvezete? Melyek a tulajdonos jogai a haszonélvezővel szemben? Hogyan állapítható meg a haszonélvezet értéke? Írásunkból megtudhatja.

Haszonélvezeti jog, a haszonélvező és a tulajdonos viszonya Cikk

A már a római jog által is szabályozott haszonélvezeti jog igencsak erős dologi jog, ami alapján a haszonélvező számos jogosultság tekintetében a tulajdonos fölé kerekedhet. Vajon erősebb-e a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál?

Haszonélvezeti jog alapítása ingatlanra Kérdés

Tisztelt Cím! 3 szereplős adásvétel esetén az eladó cég haszonélvezeti jogot alapít egy másik cég nevére. Így kerül értékesítésre az ingatlan, ahol a vevő/tulajdonos egy magánszemély. Ebben az esetben az eladó kinek a nevére állítja ki a számlát? Vevő vagy a haszonélvező nevére?

Haszonélvezeti jog alapítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlantulajdonjog-szerzést követően ellenérték fejében történő haszonélvezetijog-alapításból származó bevétel egésze jövedelem? Nem tekinthető levonható szerzési értéknek – az ingatlan-tulajdonjog megszerzése részeként, magában foglalva azt – a törvény szerinti haszonélvezeti jog értékének megállapítása szerinti értékként?

Haszonélvezeti jog értékesítése, átadása Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket az alábbi esethez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához. 1.) Egy édesanya és fia értékesítik a közös tulajdonukban álló lakóingatlant. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya – ellenérték fejében – lemond a haszonélvezeti jogáról a vevő javára. Álláspontom szerint ebben az esetben nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan eladásakor, tekintettel az szja-törvény 62. § (4) bekezdésére. 2.) Egy édesanya és a fia közös tulajdonukban álló lakóingatlant értékesítenek. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték, öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya lemond a haszonélvezeti jogáról a fia javára, térítés nélkül. Tudomásom szerint a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a jogról való lemondással megszűnik, a fiú az édesanya lemondásával nem szerezhet haszonélvezeti jogot saját tulajdonú ingatlanán. Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket.

Ingatlan és haszonélvezeti jog adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: A férj az 5 éven túl a tulajdonában lévő ingatlan 50%-át ajándékozással a feleségének adja 2015-ben. Az ajándékozási szerződésben kikötik, hogy életfogytig tartó haszonélvezeti jogot szerez a teljes ingatlanra, amelyet be is jegyeztek. A házaspár 2018-ban értékesíti az ingatlant, az adásvételi szerződésben nevesítésre kerül, hogy 8 975 000 forintért értékesítik a tulajdonjogot és 3 590 000 forintért a haszonélvezeti jogot. Kérdések: 1. A feleség az eladás miatt – jól gondolom, hogy – az alábbiak szerint állapítja meg a fizetendő szja alapját? 8.975.000 / 2 * 0,25 * 0,6 2. A férjnek milyen adókötelezettsége merül fel a haszonélvezeti jog értékesítéséből és hogyan számítandó az adóalapja? Köszönöm.

Haszonélvezeti jog – adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltatói lakáscélú támogatás adható-e annak a munkavállalónak mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról adómentesen, aki lakást vásárol, ahol a tulajdonjogot a kis- és fiatalkorú gyermekek kapják, a munkavállaló pedig haszonélvezeti jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A többi feltétel rendben van, ez pedig vita tárgya. A 2014-es NAV-tájékoztató szerint: ... 2. A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha – a támogatást hitelintézet, kincstár útján a rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére [rendelet 2. §], – a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta (a feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik, vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül), ..... Az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3. pontja ettől szűkebben fogalmaz. Szakmai válaszát előre is köszönöm.