96 találat a(z) haszonélvezeti jog cimkére

Ingatlanértékesítésből származó jövedelem folyt. Kérdés

Új lakás haszonélvezeti jog áfa Kérdés

Magánszemély új lakást vásárol a fejlesztőtől 5 százalékos áfakulccsal. Az adásvételi szerződésben ellenérték fejében haszonélvezeti jogot alapít a tulajdonában lévő kft. nevére. Milyen áfakulccsal kell számláznia az eladónak a haszonélvezeti jog ellenértékét? Ilyenkor az új lakás vételárát meg kell osztani a lakás vételárra és a haszonélvezeti jog ellenértékére. Azaz a lakás végleges vételára, a haszonélvezeti jog törvényben meghatározott értékével csökkentett összeg lesz. Így a vevővel megkötött szerződés alapján két külön számlát állítunk ki. Egyet a vevőnek a vételár haszonélvezeti jog értékével csökkentett összegéről és egyet a kft. nevére a haszonélvezeti jog ellenértékéről. Véleményünk szerint ebben az esetben a haszonélvezeti jog elválaszthatatlan az új lakás értékesítésétől, hiszen a tulajdonos (vevő) a tulajdonjogának bejegyzése, megléte esetén alapíthat haszonélvezeti jogot, azaz ez a tulajdonjogtól függő, attól elválaszthatatlan, így osztja annak sorsát, tehát ezt is 5 százalékos áfával kellene számlázni. A haszonélvezeti jogot nem az eladó (fejlesztő) értékesíti, alapítja, hanem a vevő, azaz a vevő adásvételi szerződése alapján kell az eladónak így külön számláznia, és lekövetnie a vevő által az adásvételi szerződésben kért jogügyletet. Hogyan kell kiállítanunk a számlákat és milyen áfakulccsal véleményük szerint?

Ingatlan értékesítése, szja Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemélyek ingatlant vásárolnak majd 5 hónapon belül eladják. A szerződésben az összeg fele-fele arányban szerepel a feleség tulajdonos, a férj haszonélvező. Ebben az esetben a bevallásban is fele-fele arányban kell figyelembe venni az értékesítés árát vagy a haszonélvezeti jogot a kor alapján kell megállapítani kiszámítani?

Ingatlanértékesítés vagyonértékű joggal Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy lakóingatlan, amit egy házaspár 1994-ben vásárolt 50-50 százalékos tulajdonjoggal. A férj 2016 májusában elajándékozta az 50% tulajdonrészét a feleségének, úgy, hogy a haszonélvezeti joga megmaradt. Az ingatlan értéke 19 millió forint volt, az ajándékozás értéke 9,5 millió forint. 2020. februárban értékesítik az ingatlant, 37 millió forintért. Lesz-e fizetendő adó az értékesítés után? Ha igen, hogyan számoljuk ki? Köszönöm!

Ingatlan tulajdonosi és haszonélvező jogai Kérdés

Tisztelt szakértő! Egy lakás 50-50%-ban két ember tulajdonában van, azonban az egyik tulajdonosnak özvegyi haszonélvezete van a lakáson. Mik a másik tulajdonos kötelezettségei a lakással kapcsolatban? Mik a jogai? A közös költséget együtt kell fizetniük a tulajdonosoknak? A lakást érintő bármilyen beruházással kapcsolatos költség felét követelheti a tulajdonos és haszonélvező a másik, csak tulajdonossal szemben? Ha igen, pontosan milyen beruházás tartozik ebbe a körbe, illetve mi ennek a pontos menete? Utólag nyújthat be számlát, vagy előzetesen kell tisztázni ezt a két félnek? Ha utólag történt a számla benyújtása a tulajdonos előzetes tájékoztatása nélkül, visszautasíthatja a kifizetést? Illetve lakhat másik személy a lakásban a haszonélvező mellett a tulajdonos írásos engedélye nélkül? Kérhet a tulajdonos a másik személytől lakbért? Vagy ha a haszonélvező kér lakbért, a másik tulajdonos jogosult a felére? A haszonélvezeti jogot áruházhatja halála után másra a másik tulajdonos beleegyezése nélkül? Előre is köszönöm válaszát.

Haszonélvezet értékének számítása példával, többes haszonélvezet Cikk

Meddig állhat fenn a haszonélvezeti jog? Hogyan lehet egy ingatlanon több személynek is haszonélvezete? Melyek a tulajdonos jogai a haszonélvezővel szemben? Hogyan állapítható meg a haszonélvezet értéke? Írásunkból megtudhatja.

Haszonélvezeti jog, a haszonélvező és a tulajdonos viszonya Cikk

A már a római jog által is szabályozott haszonélvezeti jog igencsak erős dologi jog, ami alapján a haszonélvező számos jogosultság tekintetében a tulajdonos fölé kerekedhet. Vajon erősebb-e a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál?

Haszonélvezeti jog alapítása ingatlanra Kérdés

Tisztelt Cím! 3 szereplős adásvétel esetén az eladó cég haszonélvezeti jogot alapít egy másik cég nevére. Így kerül értékesítésre az ingatlan, ahol a vevő/tulajdonos egy magánszemély. Ebben az esetben az eladó kinek a nevére állítja ki a számlát? Vevő vagy a haszonélvező nevére?

Haszonélvezeti jog alapítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ingatlantulajdonjog-szerzést követően ellenérték fejében történő haszonélvezetijog-alapításból származó bevétel egésze jövedelem? Nem tekinthető levonható szerzési értéknek – az ingatlan-tulajdonjog megszerzése részeként, magában foglalva azt – a törvény szerinti haszonélvezeti jog értékének megállapítása szerinti értékként?

Haszonélvezeti jog értékesítése, átadása Kérdés

Kedves Kollegák! Kérem segítségüket az alábbi esethez kapcsolódó adókötelezettség megállapításához. 1.) Egy édesanya és fia értékesítik a közös tulajdonukban álló lakóingatlant. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya – ellenérték fejében – lemond a haszonélvezeti jogáról a vevő javára. Álláspontom szerint ebben az esetben nem keletkezik adóköteles jövedelem az ingatlan eladásakor, tekintettel az szja-törvény 62. § (4) bekezdésére. 2.) Egy édesanya és a fia közös tulajdonukban álló lakóingatlant értékesítenek. Az ingatlant 10 évvel korábban szerezték, öröklés címén. A fiú tulajdonrészét az édesanya haszonélvezeti joga terheli. Az adásvételi szerződésben az áll, hogy az édesanya lemond a haszonélvezeti jogáról a fia javára, térítés nélkül. Tudomásom szerint a haszonélvezeti jog nem forgalomképes, a jogról való lemondással megszűnik, a fiú az édesanya lemondásával nem szerezhet haszonélvezeti jogot saját tulajdonú ingatlanán. Ezért a fiú csak az ingatlant tudja értékesíteni – teher nélkül – magasabb áron. Kérdésem az, hogy keletkezik-e adóköteles jövedelme a fiúnak az édesanya lemondásával? Köszönöm segítségüket.

Ingatlan és haszonélvezeti jog adózása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét: A férj az 5 éven túl a tulajdonában lévő ingatlan 50%-át ajándékozással a feleségének adja 2015-ben. Az ajándékozási szerződésben kikötik, hogy életfogytig tartó haszonélvezeti jogot szerez a teljes ingatlanra, amelyet be is jegyeztek. A házaspár 2018-ban értékesíti az ingatlant, az adásvételi szerződésben nevesítésre kerül, hogy 8 975 000 forintért értékesítik a tulajdonjogot és 3 590 000 forintért a haszonélvezeti jogot. Kérdések: 1. A feleség az eladás miatt – jól gondolom, hogy – az alábbiak szerint állapítja meg a fizetendő szja alapját? 8.975.000 / 2 * 0,25 * 0,6 2. A férjnek milyen adókötelezettsége merül fel a haszonélvezeti jog értékesítéséből és hogyan számítandó az adóalapja? Köszönöm.

Haszonélvezeti jog – adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkáltatói lakáscélú támogatás adható-e annak a munkavállalónak mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalról adómentesen, aki lakást vásárol, ahol a tulajdonjogot a kis- és fiatalkorú gyermekek kapják, a munkavállaló pedig haszonélvezeti jogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A többi feltétel rendben van, ez pedig vita tárgya. A 2014-es NAV-tájékoztató szerint: ... 2. A támogatás akkor felel meg az adómentesség jogszabályi feltételeinek, ha – a támogatást hitelintézet, kincstár útján a rendeletben meghatározott feltételek és eljárás szerint folyósítja a munkáltató, és – a lakáscélú munkáltatói kölcsön elengedésének esetét kivéve – a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére [rendelet 2. §], – a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta (a feltétel teljesül abban az esetben is, ha a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése a támogatás felhasználásával történik, vagy, ha a tulajdonjog megszerzésére zártvégű lízing keretében kerül sor, továbbá házastársak esetében az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül is, ha az ingatlan közszerzeménynek minősül), ..... Az szja-törvény 1. számú mellékletének 9.3. pontja ettől szűkebben fogalmaz. Szakmai válaszát előre is köszönöm.

Haszonélvezeti jog cégtulajdonon Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy abban az esetben, ha egy kft. tulajdonában álló lakóingatlanra a kft. magánszemély tulajdonosa javára haszonélvezetet jegyeztetnek be (szálláshely-szolgáltatást szeretne ott folytatni a magánszemély), abban az esetben a kft. vagy a tag részéről felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Például ingyenes átadás miatt, ha annak minősül ez. Köszönettel.

Termőföldeladásból származó jövedelem Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?

Építményadó civilben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az épület tulajdonosa (kft.) 2017. december 31-ével egy alapítványra haszonélvezeti jog alapításával átruházta az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány lett a haszonélvező. Az eljáró ügyvéd januárban nyújtotta be az erről szóló bejegyzési kérelmet a földhivatal felé, februári keltezéssel jegyezték be a december 31-ei haszonélvezetijog-átruházást. A települési önkormányzat adóosztálya felé bejelentés történt, hogy alapítvány lett az építményadó kötelezettje, azonban a februári bejegyzést látva ezt csak a következő évtől (2019) hajlandók tudomásul venni. (Egyébként az alapítvány mentességet élvezne, tehát lényeges szempont a 2018. január 1-jei állapot.) Kérdés: ha az iratokból kitűnik a 2017-es átruházás, de a földhivatali bejegyzés dátuma 2018 februárra esik, mit kell az építményadó-kötelezettségnél figyelembe vennie az önkormányzatnak? Hogyan lehet érvényesíteni az alapítvány jogait és kötelezettségeit? (A bejegyzésnek visszamenőleges hatályúnak kellene lennie, nem? Sajnos ez nem látszik a tulajdoni lapon, csak a határozaton.) (Ha ez így lehetséges, akkor például egy novemberi ingatlan adás-vételt, az ügyvéd 30 napjával számolva a földhivatal csak következő évben jegyezne be és a tulajdonjogot innen eredeztetik??) Köszönöm válaszát! Tisztelettel: ZL rendszeres olvasó