Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy abban az esetben, ha egy kft. tulajdonában álló lakóingatlanra a kft. magánszemély tulajdonosa javára haszonélvezetet jegyeztetnek be (szálláshely-szolgáltatást szeretne ott folytatni a magánszemély), abban az esetben a kft. vagy a tag részéről felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Például ingyenes átadás miatt, ha annak minősül ez. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magyar illetőségű magánszemélyek termőföldet vásároltak (öröklés és ajándékozással történő szerzés is történt) olyan módon, hogy a termőföld tulajdonjoga a magánszemélyeké, a társaságnak pedig haszonélvezeti joga van. A termőföldvásárláshoz kapcsolódó vételárat a magánszemélyek úgy osztották meg egymás között, hogy a magánszemélyek fizették a vételár 10, a társaság pedig a 90%-át. A felek a vásárláskor szóban megállapodtak, hogy a termőföldet értékesíteni fogják, és a termőföldeladásból származó bevételt úgy osztják meg egymás között, hogy a bevétel 10%-a a magánszemélyeket, 90%-a pedig a társaságot illeti meg. A 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett szabályozás miatt a társaság haszonélvezeti joga a termőföld felett nem maradhatott fenn, ezért a felek megállapodtak, hogy a társaság ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogról. A felek az ellenérték összegét a forgalmi érték 25%-ban határozták meg (az illetéktörvény 72. §-ára figyelemmel), amelyről a társaság áfás számlát állított ki. A felek osztozkodása a vételáron megszűnt a 2013. évi CCXII. törvénnyel bevezetett korlátozás folytán. Ezért a társaság az eladási árból az őt megillető részre a jogalap nélküli gazdagodás szabályaira tekintettel ugyancsak áfás számlát állított ki a magánszemélyek részére. Kérdés, hogy a magánszemélyek ingatlanból származó bevételének megállapításánál a vételárból (bevételből) levonható-e a kifizetett két számla?
Tisztelt Szakértő! Az épület tulajdonosa (kft.) 2017. december 31-ével egy alapítványra haszonélvezeti jog alapításával átruházta az ezzel járó jogokat és kötelezettségeket. Alapítvány lett a haszonélvező. Az eljáró ügyvéd januárban nyújtotta be az erről szóló bejegyzési kérelmet a földhivatal felé, februári keltezéssel jegyezték be a december 31-ei haszonélvezetijog-átruházást. A települési önkormányzat adóosztálya felé bejelentés történt, hogy alapítvány lett az építményadó kötelezettje, azonban a februári bejegyzést látva ezt csak a következő évtől (2019) hajlandók tudomásul venni. (Egyébként az alapítvány mentességet élvezne, tehát lényeges szempont a 2018. január 1-jei állapot.) Kérdés: ha az iratokból kitűnik a 2017-es átruházás, de a földhivatali bejegyzés dátuma 2018 februárra esik, mit kell az építményadó-kötelezettségnél figyelembe vennie az önkormányzatnak? Hogyan lehet érvényesíteni az alapítvány jogait és kötelezettségeit? (A bejegyzésnek visszamenőleges hatályúnak kellene lennie, nem? Sajnos ez nem látszik a tulajdoni lapon, csak a határozaton.) (Ha ez így lehetséges, akkor például egy novemberi ingatlan adás-vételt, az ügyvéd 30 napjával számolva a földhivatal csak következő évben jegyezne be és a tulajdonjogot innen eredeztetik??) Köszönöm válaszát! Tisztelettel: ZL rendszeres olvasó
Ismerősöm 2013-ban vett egy ingatlant 6 millió 500 ezer forintért. Rárakta az édesanyja holtig tartó haszonélvezeti jogát (aki 1960-ban született). Ezt az ingatlant az ismerősöm eladta 2017-ben 13 millió forintért úgy, hogy az édesanyja "lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról a vételár fejében". Az biztos, hogy az ismerősömnek fizetnie kell szja-t, de mi a helyzet a haszonélvezővel? Neki is fizetnie kell? Ha igen, mennyit? Köszönettel.
Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti jogát 2016-ban jegyezték be. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya visszterhesen lemondott a gyerekei javára a holtig tartó haszonélvezeti jogáról (illetéktörvény szerint: 48 millió/20*6= 14,4 millió forint). A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Az édesanya pedig a 15, illetve a 14,4 millió forint különbözete után fizet? Illetve levonva még az ingatlanközvetítés díját. Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! Haszonélvezeti joggal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 2016-ban elhunyt házastársnak kettő felnőtt gyermeke van. Az elhunyt édesapa 1/1 tulajdonában volt egy 27 millió forint értékű ingatlan. A gyerekek fele-fele arányban örökölték az ingatlant, édesanyjuk holtig tartó haszonélvezeti jogával. Az édesanya haszonélvezeti joga több mint 5 éve volt bejegyezve. 2017-ben az örökölt ingatlant 48 millió forintért értékesítették. Az adásvételi szerződésben az édesanya gyerekei javára lemondott a holtig tartó haszonélvezeti jogáról, amit a vevő részére (48 millió/20*6= 14,4 millió forintot) kifizetett. A kérdésem az lenne, jól gondolom, hogy a 48-27-14,4 = 6,6 ezer forint után (levonva még az ingatlanközvetítés díját) kell a két gyermeknek fele-fele arányban 15 százalék szja-t fizetni? Köszönettel: Margit
Tisztelt Szakértő! 2015-ben örököltem édesapámtól ingatlant, melyre édesanyám haszonélvezeti jogát még a közjegyzőnél bejegyeztettük. Az öröklés illetékmentes volt, a hagyatéki leltárban a haszonélvezeti jog értékét nem tüntettük fel. Idén eladtuk az ingatlant. Hogyan alakul a haszonélvezeti jog után kapott bevétel adózása? Alkalmazható a 75 százalékos szabály, vagy a teljes bevétel után kell adózni, illetve az évek száma miatt 10 százalékkal lehet csökkenteni azt? Válaszát köszönöm és boldog karácsonyt kívánok!
Tisztelt Szakértő! 18 millió forint összegű az ingatlan teljes vételára. A vevők: egy állagvevő és egy haszonélvezeti jogot szerző vevő. Az illetéktörvény (Itv.) 72. paragrafusa alapján ebben az esetben a tulajdonjog értéke 10 800 000 forint a haszonélvezeti jog számított mértéke 7 200 000 forint. Az állagvevő 35 év alatti, első lakástulajdon-szerző. A kérdés az, hogy az ő esetében alkalmazható-e az Itv. 26. § haszonélvezeti jog, (6) bekezdése szerinti 50 százalékos kedvezmény. Tehát ilyen esetben a teljes ingatlan terhekkel nem csökkentett értékét (18 millió forint), vagy haszonélvezeti joggal csökkentett értékét (10 800 000 forint) kell figyelembe venni. A 26. § (15) bekezdése szerinti részletfizetési kedvezmény tudomásom szerint mindenképpen jár, mert az értékhatártól független. Válaszát előre is köszönöm! A sürgősségre figyelemmel szeretném kérni, hogy legyen szíves soron kívül válaszolni. Köszönöm!
2002-ben édesanyám nekem ajándékozott egy földterületet, az ajándékozási szerződésben az ingatlan együttes forgalmi értékét 9000 forint/aranykoronában jelölték meg. Sajnos az illetékpapírok elvesztek, így nem tudom, milyen érték után fizettem illetéket. 2016-ban eladtuk a földterületet egy magánszemélynek, aki mezőgazdasági műveléssel foglalkozik. Gondom az adózással van. Úgy gondolom, a szerzéskori értékem a földterület 2002-es együttes forgalmi értéke, csökkentve édesanyám haszonélvezeti jogának akkori értékével. Ezt az értéket kell levonom az eladási árból, majd – mivel 14 év eltelt az eladásig – a törvény szerinti 90 százalékkal csökkenteni azt, és így megkapom a jövedelmet, ebből levonhatok még 200 ezer forintot, és ez az adóalapom. Jól gondolom? Édesanyám esetében pedig a vagyoni értékű jog után kapott összeg mind adóalapot képez?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2016-ban vásárolt egy lakást. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételára X forint. Továbbá az is szerepel a szerződésben, hogy az eladó a vevő javára lemond a haszonélvezeti jogáról Y forint vételár fejében. Magánszemély 2016-ban eladta a lakást. Az szja-kötelezettség kiszámítása miatt a kérdésem az, hogy mennyi a lakás megszerzésére fordított összeg: csak az ingatlan vételára (X), vagy figyelembe vehető-e a haszonélvezeti jogért fizetett összeg is (X+Y)? Köszönöm.
Egy ingatlannak három tulajdonosa van, illetve az egyik szülőnek haszonélvezeti joga van az ingatlanon. Amennyiben a három tulajdonos hozzájárul, bérbe adhatja-e az ingatlant a haszonélvező, jelen esetben a három tulajdonos édesanyja, s ha igen, milyen feltételekkel?
Gyakran előfordul, hogy termőföldön vagyoni értékű jog áll fent. Ha ez a jog törvényi rendelkezésből adódóan 2014. május 1-jén megszűnt, akkor néhány esetben lehetőség van illeték-visszatérítést kérni – közölte a NAV.
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni. Magánszemély 2012-ben ajándékba kapta édesanyjától egy 10 millió értékben (testvére kapta az ingatlan tulajdonjogát) meghatározott ingatlan haszonélvezeti jogát. Eladásra került az ingatlan, és a haszonélvező lemondott a haszonélvezetről 6,9 millió forintért. A 2015. évi adóbevallás elkészítéséhez kérném segítségét a haszonélvezeti jog költségének meghatározásához. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben kérem segítségét. Egy lakás egy magánszemély 1/1 tulajdonában áll 2008 óta. Semmilyen teher, haszonélvezet nincs rajta. A magánszemély eladja egy kft.-nek a lakás 10 évre szóló haszonélvezeti jogát a lakás forgalmi értékének 50 százalékáért. Keletkezik-e a magánszemélynek emiatt (szja) adófizetési kötelezettsége, vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésemre kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni. Ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató, korlátolt felelősségű társaságnak kettő tagja van. A tagok a saját tulajdonukat képező ingatlanokra (lakások, üzletek, műhely) – 10 éves határozott időtartamra – ingatlan-haszonélvezeti jogot alapítanak, és azt a kft.-re átruházzák. (Garzonlakásokra 8 millió, üzletekre 12 millió, műhelyre 11 millió forint ellenértéket állapítanak meg, szerződések alapján.) A kft. az ilyen módon átruházott ingatlanokat bérbe adja vállalkozások és magánszemélyek részére a bérbeadási főtevékenységének keretében. A szerződések értelmében a haszonélvezeti jog ellenértékét a kft. – mint az ingatlanok haszonélvezeti jogának jogosultja – hároméves egyenlő részletekben fizeti ki a tulajdonosok (a kft. tagjai) részére. A kft. az ingatlanok utáni haszonélvezeti jogot milyen módon számolhatja el a számviteli, illetve a társaságiadó-törvény alapján? Immateriális javak módjaként alkalmazhatná-e a kedvezőbb, 6 év alatt 16,67 százalékos amortizációt, vagy csak az épületekre, ingatlanokra vonatkozó 2 százalékos értékcsökkenési leírással élhet? A szíves válaszadását előre is köszönöm, tisztelettel: Strausz Tibor Adózóna előfizető
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték