Haszonélvezeti jog, a haszonélvező és a tulajdonos viszonya

Megosztás Tetszik

A már a római jog által is szabályozott haszonélvezeti jog igencsak erős dologi jog, ami alapján a haszonélvező számos jogosultság tekintetében a tulajdonos fölé kerekedhet. Vajon erősebb-e a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál?

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot (akár ingó, akár ingatlan) rendeltetésének megfelelően birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti [Ptk. 5:147. § (1) ]. A haszonélvezet tartalmát tehát a tulajdonjogból kivált – felsorolt – önállósult részjogosítványok teszik ki.

A gyakorlatban, például egy ingatlan tekintetében ez annyit jelent, hogy a haszonélvező az ingatlan kulcsait átveheti, az ingatlanba bemehet, ott tartózkodhat és akár bérbe is adhatja azt annak, akinek szeretné, azonban a rendelkezési jog továbbra is a tulajdonost illeti meg, vagyis kizárólag a tulajdonos adhatja el az ingatlant, a haszonélvező nem.

Jegyezzük azért meg azt, hogy a haszonélvezeti jog nem csak jogokat, de kötelezettségeket is von maga után, így a haszonélvezőt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos kötelezettségek, viselni köteles az ingatlannal kapcsolatos terheket, kivéve a rendkívüli javítás vagy helyreállítás költségeit [Ptk. 5:149. § (3)].  

Ilyen, az ingatlan használatával kapcsolatos kötelezettség, ingatlannal kapcsolatos teher lehet például a közüzemi számlák megfizetése, az ingatlan előtti járda tisztán tartása, az épületgépészeti berendezések, felszerelési tárgyak javítása stb.

A rendkívüli javítás vagy helyreállítás, például az épület tetőszerkezetének cseréje már a tulajdonost terheli.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan keletkezhet a haszonélvezeti jog, valamint, hogy eladható-e a haszonélvezettel terhelt ingatlan!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.