474 találat a(z) harmadik ország cimkére
Áfa: közösségi vagy harmadik országbeli-e?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem internetes szolgáltatást nyújt (IP-címet ad bérbe) egy Belize-i letelepedésű partnerének. Belize Közép-Amerikában található, azonban personal unióban van Nagy-Britanniával. A számlaadatai a következők: számla kelte és teljesítési időpontja: 2020.01.06., esedékessége 2020.02.05. A számlán a tételnél szerepel a valós teljesítés 18/09/2019-18/11/2019. Eltekintve attól, hogy a számlát igencsak késve állították ki (eltelt a 15 nap a teljesítéstől számítva), helyes-e, hogy a számlán az áfatörvény 37. paragrafusának (1) bekezdésére hivatkozva a nettó összeg került feltüntetésre? Vevőnk ebben az esetben amerikainak vagy britnek minősül-e áfaszempontból? Ha brit, és nem ismerjük az EU-s adószámát, áfát kellett volna feltüntetnünk? Köszönöm a válaszát!
Uniós partnerek közötti értékesítés, harmadik országbeli indulási hellyel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” ukrán adóalany fát értékesít „B” román adóalanynak, aki tovább értékesíti „C” magyar adóalanynak. A szállítás közvetlenül „A”-tól történik „C”-nek. A fuvarozást vagy „A” ukrán eladó, vagy „B” román adóalany mint közbenső szereplő végzi, vagy rendeli meg. Az első magyarországi importáló is a „B” román cég lesz, a „C” magyar adóalany nem minősül importálónak. Helyesen gondolom, hogy ebben az esetben a „B” román adóalany minősül importálónak, be kell jelentkeznie Magyarországon és adóköteles számlát kell kibocsátania a magyar vevő felé?
Kata – fordított adózás, áfabevallás gyakorisága
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Ha egy alanyi mentes katás harmadik országba számláz, miért kell havonta beküldenie áfabevallást? Hisz az áfa mindig 0, miért nem elég egyszer megadnia, az adóbevallásakor? Ha valaki elfelejtette ezt megtenni, és utólag pótolja az adott évre mind a 12-t, mire számíthat ellenőrzéskor?
Iráni export
Kérdés
Ügyfelem egyszemélyes kft., Iránba szeretne kukoricát exportálni. Magyarországon megveszi a terményt, az eladótól indul a fuvar kamionon, majd EU-n belül hajóra rakodják, majd újra kamionnal fuvarozzák. A fuvart a cégem szervezi, s a szállítási költséget továbbszámlázza. Kérdésem a teljesítési hely és az áfa megállapítására irányulna, mind a kukorica, mind a fuvar szempontjából. További kérdésem, hogy amennyiben előleget számlázunk Irán felé, az áfa szempontból hogyan alakul?
Harmadik országba, magánszemély részére történő export áfafizetési kötelezettsége
Kérdés
Svájcba tervezünk bútort szállítani magánszemély részére, aki nem végez gazdasági tevékenységet. Milyen árat kell a számlán alkalmazni: itthoni áfával növelt vagy áfamentes exportnak számít-e? Köszönöm, tisztelettel: Zsuzsa
Láncügylet Kanári-szigetekre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar vállalkozás olasz cégtől szerez be terméket, amelyet közvetlenül egy kanári-szigeteki céghez fuvaroztat vevői minőségében. A Kanári-szigetek harmadik országnak számít, mert az áfatörvény területi hatálya nem terjed rá ki? Helyes-e ebben az esetben, hogy a magyar vállalkozásnak regisztrálnia kell a Kanári-szigeteken, és az ottani adószámával számlázni belföldinek számító értékesítést, ottani áfával, az olasz értékesítő pedig a magyar cég kanári-szigeteki adószámára hivatkozással adómentes exportértékesítésről állít ki számlát a magyar fél felé? Amennyiben a magyar vállalkozás nem szeretne regisztrálni más országban, és először Magyarországra szállítja a terméket, innen pedig a Kanári-szigetekre, akkor maradna egy olasz-magyar közösségen belüli beszerzés, és egy magyar harmadik országbeli adómentes exportértékesítés? Segítségét előre is köszönöm!
Előleg vagy árbevétel?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany kft. vagyunk. Osztrák partnerünk megrendelt tőlünk egy szerszámot, amelynek a legyártását mi egy kínai partnercéggel végeztettünk el. Az osztrák partnerrel megkötött szerződésben a fizetési ütemezés úgy szól, hogy amikor a szerszám 65 százalékos készültségi fokon áll, kiszámlázhatjuk nekik a szerződéses összeg 65 százalékát, a maradék 35 százalékot pedig egy későbbi időpontban. A szerszám már teljesen készen van, sőt, próbadarabokat is gyártottak vele. Mivel az osztrák partner a szerződésben a 65 százalékot „Advance payment”-nek nevezi, azaz előlegnek, a cégvezetés ragaszkodik hozzá, hogy a számla előlegről szóljon. Szerintem viszont – kiindulva a "Tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelvből – itt részteljesítésről van szó, amelyet árbevételként kellene számláznunk, nem pedig előlegként. A másik kérdésem: a számlát a 65 számláról (akár előleg, akár árbevétel) hogyan kell kiállítanunk az osztrák partner felé, ha a szerszám még jelenleg is Kínában van és jövő év áprilisában kerül Magyarországra az üzemünkbe? A számla EU adómentes lesz vagy belföldi 27 százalékos áfás? Az osztrák partner belföldön áfa-regisztrált és a magyar adószámára kéri kiállítani a számlát. Kérem szíves állásfoglalását a két fenti kérdésben. Tisztelettel kérem, hogy a jogszabályhelyek idézgetése helyett legyen kedves a két kérdésre egyértelmű, konkrét választ adni. Köszönettel: Herczeg Tibor
Számlázás – áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem ("A" Kft.) bútorértékesítéssel foglalkozik, főleg nagykövetségeknek. Kérdésem: milyen áfa tartalommal kell számláznom, ha a nagykövetség harmadik országbeli (pl. brazil), és közösségen belüli országban (Németország) van? Ez az értékesítés exportnak minősül-e? Várom mielőbbi válaszukat köszönettel.
Tehergépjármű-értékesítés harmadik országbeli magánszemélynek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy magyarországi cég harmadik országbeli MAGÁNSZEMÉLYNEK értékesít egy tehergépjárművet, akkor erről az ügyletről áfás számlát kell kiállítani vagy áfa nélküli (áfa területi hatályán kívüli) számlát? A tehergépjárművet a vevő "lábon" fogja kivinni Líbiába, a kiléptetésről a vámpapír rendelkezésünkre fog állni 90 napon belül.
EU-n belüli vevőnek, EU-n kívülre történő értékesítés, fuvart a vevő szervezi
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" cég az adott termék eladója, magyar cég. "B" cég egy német társaság, mely rendelkezik német közösségi adószámmal, "A" cégnek a vevője. "C" cég pedig egy EU-n kívüli társaság, "B" cégnek a vevője. Vevő (B) megrendeli az eladótól (A-tól) a terméket úgy, hogy a kiszállítás harmadik országba történik „C” társasághoz. A fuvarozást vevő (B) szervezi úgy, hogy megbíz egy magyarországi fuvarozó céget, aki egy előre egyeztetett magyarországi címen átveszi eladótól (A) a terméket, majd szervezi a termék kiszállítását harmadik országba. A számlán szereplő paritás CPT Budapest. A kiviteli kísérő okmányon, mint exportőr a vevő (B) neve szerepel. A termék 90 napon belül elhagyja az EU határát, és a kiléptetésről eladó (A) megkapja a kiléptetési igazolást. Az ügylet láncügyletnek minősül? Hogyan kell számlázni az ügyletet, magyar áfával terhelten, vagy adómentes exportértékesítésként? Milyen alátámasztó okiratok szükségesek adómentes értékesítéshez? Adómentes értékesítéshez szükséges-e vevőt (B) nyilatkoztatni, hogy eladóként vagy vevőként vett-e részt az ügyletben? Nyilatkozatától függően mely esetben áll fenn az adómentesség? Változtat-e az ügylet megítélésén áfa szempontból, ha a felek külön megállapodásban rendezték, hogy a termék tulajdonjoga az EU-ból való kiléptetéskor száll át az eladóról (A) a vevőre (B).
Láncértékesítés harmadik országok között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar cégként olyan láncügylet részesei vagyunk, amelyben Koreából beszerzett (Vietnámban gyártott) árunkat Montenegróba értékesítjük. Az áru Koreában feladva, Montenegróba érkezik. Kollégáink között vita alakult ki arról, hogy ez a közösség területét nem érintő árutovábbítás a helyes adózás érdekében teremt-e olyan feltételt, amely szerint Koreában vagy Montenegróban be kell jelentkeznünk az adózás alá. Úgy gondoljuk, hogy közbenső cégként választhatjuk akár az eladókénti fuvarozást, ekkor a teljesítés helye Montenegró, és ott kell adóznunk, vagyis Montenegrói áfás számlát kell kiállítanunk, vagy értékesítő fuvarozóként koreai adószám kellene? A vezetőség nagyon szorgalmazza az értékesítési számla kiállítását montenegrói partnerünk felé (úgy tudjuk, az áru még a tengeren utazik), és az a külső vélemények hatására meghozott döntés, hogy a számla teljesítési ideje a fuvarozás megkezdése, az áfát exportáfaként bevallva, adómentes exportról állítjuk ki a számlát, és feltüntetjük, hogy "az áfa területi hatályán kívül esik", továbbá az "adó megfizetésére a vevő köteles". Ezzel a viszonylag egyszerű megoldással kapcsolatban is felmerültek ellentétek, mert van olyan vélemény, amely szerint ehhez szükséges a vevő (montenegrói cég) nyilatkozata, de abban sem értünk egyet, hogy ennek a nyilatkozatnak (ha kell) mit kell tartalmaznia. A mi adómentes exportértékesítésünket milyen bizonylat igazolja? Hagyományosan nem export, mert Magyarországra (és a közösségbe sem) kerül az áru.
Harmadik országba nyújtott szolgáltatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Korábban tettem fel kérdést harmadik országba nyújtott szolgáltatással kapcsolatban. Az adott szolgáltatás szállításra előkészítő szolgáltatás, magyar kft. nyújtotta amerikai társaságnak. A teljesítés helye a partner székhelye, jelen esetben Amerika, és ebben az esetben a számlát a magyar kft. áfamentesen állítja ki, megjelölve rajta, hogy az áfatörvény területi hatályán kívüli. A magyar cég áfabevallásában feltünteti a kiállított összeget a bevallás 91. sorában. Eddig rendben is van. De felvetődött bennem a kérdés, hogy ezen kívül a magyar cégnek van-e egyéb kötelezettsége? Bejelentési, bevallási, adófizetési? (Erre sajnos a választ adó nem tért ki, így elbizonytalanodtam.) Segítségét köszönöm!
Belföldi vagy közösségen kívüli értékesítés?
Cikk
Nemzetközi cég az általa gyártott készterméket dán anyavállalatának számlázza. Az árut távol-keleti partnereinek közvetlenül a gyártó cég küldi ki. Az unióból az anyacég által kiállított számlával lép ki az áru. Ebben az esetben a gyártó által az anyacég felé kiállított számla megfelel a közösség területén kívüli értékesítés feltételeinek (áfabevallás 01. sor)? Változtat-e a fentieken, ha az anyavállalat rendelkezik magyar adószámmal? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Áfa – vámjogi képviselet mellett
Kérdés
T. Adózóna! A következő kérdésem lenne: Egy magyar kft. harmadik országból hoz elektronikai berendezéseket, eszközöket, majd ezeket továbbértékesíti szintén egy EU-n kívüli (harmadik) országba. Az áru vámudvarba kerül, és innen megy tovább a vevőhöz. Vámjogi képviselő látja el az ide vonatkozó feladatokat. A vámjogi képviselőtől megkapjuk a kiviteli értesítőket és kiléptetési igazolást, hogy az áru elhagyta az EU-t. (Tudomásunk szerint, a vámjogi képviselő bevallásokat küld a NAV-nak, az adott tranzakciókról.) Kérdések: 1. Számla érkezik harmadik országból és a magyar beszerző egy másik EU-n kívüli országba számláz és oda is megy az áru. Magyar fél a fuvarozó! Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (A vámjogi képviselő által megtett bevallás elegendő?) 2. Számla érkezik harmadik országból, a magyar beszerző egy másik EU-s országba számláz, aki továbbszámláz egy EU-n kívüli országba és az áru egyenesen a harmadik országba megy. Magyar fél a fuvarozó! A kérdés ugyanaz: Az áfabevallásban hol kell ezt feltüntetni, ha egyáltalán kell? (A vámjogi képviselő által megtett bevallás elegendő?) Köszönettel
Áfa orosz szolgáltató számlájában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magyar kft.-nek egy orosz cég végez szakértői munkát (vasúti kocsik tesztelését) Oroszországban. Kérdésünk: hogyan kell eljárni az áfa tekintetében? Az orosz cég az orosz szabályok szerint 20 százalékos áfakulccsal akarja kiállítani a számlát. Ha ez így helyes, hogyan tudjuk visszaigényelni az áfát? Válaszát köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
