Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893 számú, valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877 számú törvényjavaslatokat.
A jövő évi adómódosításokról és a globális minimumadóról tárgyal az Országgyűlés csütörtökön, négynapos ülésének utolsó napján.
Sorozatunk előző két részében a globális minimumadó általános elveit, majd annak magyarországi rendszerét vázoltuk. Jelen cikk az adókedvezmények kérdésével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel és a főbb eljárási szabályokkal foglalkozik.
Írásunk a globális minimumadó magyarországi alkalmazásának fő szabályait ismerteti a 2023. október 31-én benyújtott törvényjavaslat (T/5877.) alapján. Az ismertetés nem teljeskörű, inkább a minimumadó működési mechanizmusára, illetve a belföldi kiegészítő adó kiszámítási mechanizmusára koncentrál. A globális minimumadó rendszerének megismerése ráadásul nemcsak a törvényjavaslat megértését kívánja meg, hanem az OECD modell szabályok és az adminisztratív iránymutatások ismeretét is, mivel a javaslat ezeket alkalmazandó referenciaként beemeli a normaszövegbe.
Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot. Jöhet egy új kutatás-fejlesztési támogatás, szigorodnak az energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezmény szabályai, de nő az intenzitásuk; érvényben marad a reklámadó felfüggesztése. További jó hír, hogy érkezhetnek az előre elkészített és kiajánlott áfabevallás tervezetek is. A változások mellett egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb változásokat.
Jövő január 1-jén életbe lépnek a globális minimumadóra vonatkozó új szabályok, amelyek világméretekben teljesen új adóztatási koncepciót jelentenek. A szabályozás sokkal több vállalkozást érint, mint azt elsőre az ember gondolná. Bár csak nagy méretű vállalatcsoportokra vonatkozik, azonban az ilyen csoport kicsi magyarországi leányvállalata is beleesik a szabályozás hatálya alá. Kétrészes összeállításunk első részében összefoglaljuk a globális minimumadó lényegét, a következő részben pedig ismertetjük a tervezett új magyarországi szabályokat.
A magyar kormány tavaly még vétóval fenyegetett a minimumadó miatt, most kiderült, hogy javítja az ország versenyképességét, és plusz 96 milliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek. Igaz, épp a vétófenyegetéssel sikerült elérni, hogy az iparűzési adó beleszámítson, így sokkal kisebb hatása lesz – írja a hvg.hu.
Egyeztetést kezdeményez Varga Mihály pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről magyarországi nagyvállalatok vezetőivel – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn az MTI-vel.
Az Európai Bizottság a múlt héten javaslatot tett a társasági adó alapjának közös számítási keretrendszerére: ennek elnevezése Business in Europe: Framework for Income Taxation, rövidítve BEFIT – számol be közleményében a Deloitte.
Teljesen új jövedelemadózási keretrendszert határoz meg a 2021 során 138 OECD ország, majd 2022-ben az Európai Unió tagállamai által megszavazott globális minimumadó szabályok bevezetése, melynek célja, hogy az érintett multinacionális vállalatcsoportok minden országban, ahol jelen vannak, legalább 15 százalékos tényleges jövedelemadó-terhet viseljenek.
Az OECD 2021 decemberében hozta nyilvánosságra a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. Ezt követően mind gazdasági szereplők, mind adótanácsadók részéről rengeteg értelmezési kérdés merült, és merül fel folyamatosan. Az OECD most újabb értelmezéssel kísérli meg a jogbizonytalanság eloszlatását. Ez vajon az eredeti szabályalkotás hiányosságainak elismerését jelenti? Az amerikai cégek haladékot kapnak a 15 százalékos minimumadó megfizetése alól? Ezeket a kérdéseket járják körbe a Deloitte szakemberei.
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a taón kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood-adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15 százalékos minimumra, vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.
Több mint harmadával nőhet a vállalati adóellenőrzések száma a következő két évben – derül ki az EY 2100 adó- és pénzügyi vezető bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A válaszadók a transzferárazást tartják a legkockázatosabb területnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték