Egyeztetést kezdeményez Varga Mihály pénzügyminiszter a globális minimumadóról szóló uniós irányelv hazai átültetéséről magyarországi nagyvállalatok vezetőivel – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn az MTI-vel.
Az Európai Bizottság a múlt héten javaslatot tett a társasági adó alapjának közös számítási keretrendszerére: ennek elnevezése Business in Europe: Framework for Income Taxation, rövidítve BEFIT – számol be közleményében a Deloitte.
Teljesen új jövedelemadózási keretrendszert határoz meg a 2021 során 138 OECD ország, majd 2022-ben az Európai Unió tagállamai által megszavazott globális minimumadó szabályok bevezetése, melynek célja, hogy az érintett multinacionális vállalatcsoportok minden országban, ahol jelen vannak, legalább 15 százalékos tényleges jövedelemadó-terhet viseljenek.
Az OECD 2021 decemberében hozta nyilvánosságra a globális minimumadóra vonatkozó szabályokat. Ezt követően mind gazdasági szereplők, mind adótanácsadók részéről rengeteg értelmezési kérdés merült, és merül fel folyamatosan. Az OECD most újabb értelmezéssel kísérli meg a jogbizonytalanság eloszlatását. Ez vajon az eredeti szabályalkotás hiányosságainak elismerését jelenti? Az amerikai cégek haladékot kapnak a 15 százalékos minimumadó megfizetése alól? Ezeket a kérdéseket járják körbe a Deloitte szakemberei.
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a taón kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood-adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.
Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15 százalékos minimumra, vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.
Több mint harmadával nőhet a vállalati adóellenőrzések száma a következő két évben – derül ki az EY 2100 adó- és pénzügyi vezető bevonásával készült nemzetközi kutatásából. A válaszadók a transzferárazást tartják a legkockázatosabb területnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette honlapján, hogy bár az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, hogy felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, a megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.
Az Európai Unió tagállamainak sikerült egyhangú megállapodásra jutniuk a 2022. december 12-i nagyköveti ülésen a globális minimumadóról, amely eredményeként az EU-ban működő multinacionális cégek számára új időszámítás kezdődik. Magyarország számára az egyezség több szempontból is érdekes, mivel egyszerre érinti az országban működő külföldi multinacionális vállalatokat és a legnagyobb magyar központú cégeket is. Ezenfelül a magyar törvényhozást is lépéskényszerbe hozza azzal, hogy a helyi adószabályokat a megváltozott körülményekhez kell igazítani. A PwC Magyarország adószakértői összefoglalták, miként hat a megállapodás a magyar társaságokra, illetve az adórendszerre.
Az uniós tagállamok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy EU-szinten végrehajtják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adózási reformjának 2. pilléreként ismert, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvet – tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.
Lekerült az európai pénzügyminiszterek tanácsának tegnapi napirendjéről a globális minimumadóról szóló vita. Az új adórendszer bevezetése több akadályba is ütközik, amely szakmai szempontból a részletszabályok hiányából, másrészt pedig a politikai síkon megjelenő nézeteltérésekből fakad. Ennek ellenére több jelentős uniós tagállam már korábban jelezte, hogy készen áll egységes európai álláspont nélkül is átültetni a minimumadó szabályait saját jogrendjébe – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Európa 5 meghatározó állama (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) korábban közös nyilatkozatot adott ki, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót 2023-tól. Ennek értelmében az érintett cégcsoportoknak meg kell fizetni a 15%-os globális minimumadót már a 2023-as évre – írja sajtóközleményében a Niveus.
Az energiaellátás bizonytalanságai, a megemelkedett energiaárak és az infláció veszélyezteti az európai gazdaságok rendes működését, az energiatározók feltöltése ezért kulcskérdés lesz a következő hónapokban – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter ma Brüsszelben.
Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken közölte, hogy felmondja a Magyarországgal kötött 1979-es adóegyezményt, miután Budapest úgy döntött, hogy megakadályozza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését – számol be a hvg.hu a Reuters híre alapján.
A Magyar Közlöny 2021. évi 102. számában 4 rendeletet és 4 határozatot hirdettek ki június 21-én éjszaka.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték