A 2024-es naptári év jelentős változást hozott a multinacionális cégek életében, ugyanis ez az első év, amikor a globális minimumadóra vonatkozó szabályoknak eleget kell tenniük. Cikkünkben a szabályozás főbb sarokpontjait, illetve a jogalkotás legfontosabb fejleményeit foglaljuk össze.
A globális minimumadóval érintett belföldi csoporttagoknak a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény 44. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteniük kiegészítő adóalanyiságukat, a vállalatcsoport tagjairól pedig adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) – írja honlapján a NAV.
Számos fontos változást hozhat a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett adócsomag. A tervezett törvénymódosítások megduplázzák a családi adókedvezményt, két évvel meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa hatályát és a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenthetik. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat.
A társadalmi vitára bocsátott anyag viszonylag kevés módosítást tartalmaz a globális minimumadóra nézve, azonban átmenetileg mégis jelentősen megnehezítheti az érintett adózók életét.
2024 az első adóév a globális minimumadóban, idén január 1-jétől hatályos a vonatkozó nemzetközi és uniós szabályokat implementáló magyar törvény, amely előírja, hogy azoknak, akik Magyarországon Globe-csoporthoz tartozó adóalanynak minősülnek, december 31-éig be kell jelentkezniük egy NAV-formanyomtatványon. Az adóhatóság még nem tett közzé ilyen formanyomtatványt, így nem tudni, pontosan mit kell bejelenteni – hívja fel a figyelmet hírlevelében az Andersen Magyarország.
Az egységes uniós társaságiadó-rendszer elfogadásának halasztása mellett érvel több üzleti szereplő is, mivel szerintük túl sok még a nyitott kérdés. A vállalkozások nem szeretnének kibújni a szabályozás alól, de azt gondolják, hogy előbb a részletszabályokat kellene tisztázni az új rendszer bevezetéséhez, olvasható a Deloitte Magyarország tájékoztatójában.
A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtával számolhatunk a Jalsovszky Ügyvédi Iroda gyűjtésének segítségével.
A globálisminimumadó-törvény a bejelentett részesedés témakörében olyan változást hozott, amely számos adózó számára kedvező lehet. A Grant Thornton Magyarország ennek részleteit ismerteti honlapján megjelent írásában.
A kormány egy rendkívül szép jogtechnikai módosítással elérte, hogy a napokban bevezetett gyógyszergyártói extraprofitadó egyrészt ne az üzemi eredményt rontsa, másrészt a globális minimumadó számítása során is beszámítható adónak minősüljön. Ezzel összefüggésben elképzelhető, hogy itt még nem lesz megállás és egyéb adó(kedvezmények) átalakítása is górcső alá kerülhet a globális minimumadónak való megfelelés miatt – a Niveus Consulting Group erre hívja fel a figyelmet.
Világszerte egyre kiszámíthatatlanabbá válnak a transzferárazási feltételek a globális adóreformok és az infláció miatt – derül ki az EY több mint 40 országban, köztük Magyarországon, 1000 nagyvállalati vezető körében készült felméréséből. A hazai cégeknek az amerikai-magyar adóegyezmény megszűnésével és számos hazai jogszabályváltozás hatásával is számolniuk kell.
A Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában megjelent a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény. A jogszabály az EU 2022/2523 irányelvét ülteti át a hazai jogba, amit a tagországoknak (néhány előírás kivételével) ez év végéig kellett megtenniük. Mivel a törvény nemzetközi jogot implementál, így nem csoda, hogy a javaslathoz összesen csak egy módosító indítvány érkezett, amely nem került elfogadásra. A törvény alkalmazása azonban így is rendkívüli kihívásokat jelent majd az érintetteknek.
Megjelent az egyes adótörvények módosításáról, a globális minimumadóról, valamint többek között a CSOK Plusz hitelprogramról szóló törvény a Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában.
Az Országgyűlés 2023. november 21-én fogadta el a T/5877. számú törvényt, amely az őszi adócsomag részeként a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról szóló jogszabályokat is tartalmazza. Ezek – az Európai Unió 2022 decemberében elfogadott irányelvével összhangban – 2023. december 31-én lépnek hatályba. Az Andersen Magyarország összefoglalta a törvény legfontosabb pontjait.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték