63 találat a(z) garancia cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-nél garanciális visszatartás volt, melynek lejárata 2021.07.29. Kft céltartalékot képzett ezen kötelezettségére. Megállapodás alapján idő előtt 2017.04.12-én a garanciális visszatartásnak a 60 százalékát visszautalták, de feltétel a kötelezettségvállalás 2021.07.29-ig. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a céltartalékot fel kell-e oldani? Véleményem szerint nem, mivel a kötelezettségvállalás megmaradt az eredeti dátumig. Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Három partner szerződik, a beruházó, a kivitelező és a finanszírozó. A kivitelező vállal minden garanciális kötelezettséget. A finanszírozó átutalja a beruházónak a több társasház építéséhez szükséges összeget a projekt elején, amely összeget a megvalósulást és az értékesítést követően visszautal neki a beruházó. Ezt követően a keletkezett haszon 50%-a illeti meg a finanszírozót és a beruházót. Kérdés: mit kell a banki utalásra ráírni jogcímként a projekt megvalósításának finanszírozására szánt összeg átutalásakor és visszautalásakor? És milyen jogcímet kell írni a haszon felének átutalásakor? Ezeket a feltételeket a szerződés tartalmazza. A haszon összegét kell-e számlázni, vagy minden pénzmozgás a szerződés alapján történik? Hogyan kell a pénzmozgásokat könyvelni? Válaszukat köszönöm.

Kérdés

Egy gazdálkodó szervezet külön ellenérték fejében átvállalja az eredetileg egy másik cég által vállalt, illetve jogszabály által előírt garanciális, azaz szavatosságon, illetve jótálláson alapuló kötelezettségek teljesítését úgy, hogy a korábbi vevők, igénybe vevők felé átvállalóként ő lesz a garanciális kötelezett. A garanciális helytállás – jogszabály szerint – a termék javítására, cseréjére, árleszállításra, illetve ha a vevő a szerződéstől eláll, a termék „visszavásárlására” terjed ki. A szóban forgó esetben egy esetlegesen felmerülő kötelezettségi körről van szó, amelyről a jövőben derül ki, hogy egyáltalán fel fog-e merülni a konkrét – szavatosságon vagy jótálláson alapuló – helytállási kötelezettség. (Természetesen extrém esetben az is előfordulhat, hogy a jogutód (átvállaló gazdálkodó szervezet) soha nem kényszerül garanciális helytállásra, feltételezve, hogy egyik korábbi megrendelő sem jelez szavatossági, jótállási igényt felé.) Kérdésünk: 1.) Az átvállalt kötelezettség, mint szolgáltatás az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnak történő minősítése helytálló-e? 2.) Az átvállaló (jogutód) vállalkozásnak a jogosultak (a jogelőd gazdálkodó szervezet vevői) felé milyen bizonylatadási, illetve áfaelszámolási kötelezettségei állnak fenn ezen kötelezettsége teljesítése során? 3.) Milyen bizonylat, számla állítható ki a jogosultak felé a termék cseréje, árleszállítás, illetve – szerződéstől elállás esetén – a „visszavásárlási” kötelezettsége teljesítése tekintetében, hiszen ez esetben nem a kötelezett (cserét lebonyolító vagy visszavásárló) volt az értékesítő adóalany? 4.) Amennyiben az átvállaló gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítése során – ellenértéken túl – a felmerülő költségeit az eredeti kötelezettre átterheli (megtérítteti), az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül-e? Válaszukat köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás térítés nélkül kezességvállalást/garanciaszolgáltatást nyújt egy másik vállalkozásnak. Nem kapcsolt vállalkozások. A szolgáltatást nem számlázza ki, és nincs semmilyen ellenértékfizetés sem. Kérdésem: kell-e módosítani a társasági adó alapját a szolgáltatás nyújtójának, és/vagy az igénybe vevőjének? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem a 2016-os évtől kezdődően termék értékesítéséhez az egy év kötelező garancián felül kiterjesztett garanciát kínál térítés ellenében vevőinek. Külföldi tulajdonosi elvárás, hogy az így megszerzett árbevételt arra az időszakra határoljuk el, amelyik időszakban a garancia realizálásra kerül. A magyar számvitelben és adójogban van-e valamilyen lehetőség/előírás e bevétel időbeli elhatárolására? Van-e valamilyen előírás ezen kötelezettségvállalás fedezetére történő céltartalék képzésére? Mekkora összeget lehet kötelezettségként megképezni? A teljes árbevétel összegét? Vagy esetleg a tervezett ráfordítás összegét? Mivel kell alátámasztani a megképzett céltartalék összegét? Köszönettel

Kérdés

Az építőipari vállalkozási szerződésekben garanciális kötelezettség vállalásokról állapodnak meg a felek, és legtöbbször a vállalási díj százalékának visszatartásával. A helyes elszámolással kapcsolatos tájékoztatásukat kérném abban az esetben, ha a felek jegyzőkönyvezik a garanciális hibákat, de a megrendelő nem kéri a kivitelezőtől a javítást, és harmadik féllel sem végezteti el a helyreállítást, de a hibákra hivatkozva a visszatartott összegnek az 50 százalékát nem egyenlíti ki a kivitelezőnek. A kivitelező a ki nem egyenlített nyitott vevői követelését milyen módon rendezi a könyveiben? A végszámlát köteles a hibák miatt ki nem egyenlített összegben helyesbíteni, vagy a jegyzőkönyvben felvett hibákra kártérítés jogcímen állapodhatnak meg, amelynek pénzügyi rendezésében a kivitelezőnél a vevőkövetelés kompenzálásában állapodhatnak meg?

Kérdés

Egy külföldi cégnek magyar ingatlanon végzett munka számlázásakor a vevő nem fogadja be a teljes számlát csak a 10 százalék garanciális kötelezettséggel csökkentett összeget. Azzal, hogy majd 1 év múlva, amikor a garancia lejár, akkor lehet azt számlázni. Csak akkora összeget fogadnak be, amit pénzügyileg rendeznek. Mivel a teljesítés megtörtént, hogyan lehet ezt rendezni, hogy magyar adótörvénynek is megfeleljen és a vevő is elfogadja? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Új gépjárművek kereskedelmével és szerviz tevékenységgel foglalkozó magyar cég garancia-hosszabbítást értékesít ügyfelei (külföldi/belföldi cég, illetve magánszemély) részére. A garanciális javításokat a márkakereskedő az Európai Unió területén működő gyártó felé elszámolja. Ennek a szolgáltatásnak milyen áfavonzata van, a számlát hogyan kell erről kiállítani? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Egyik ügyfelem festett bútorokat készített partnere számára. Ki is számlázta, ki is fizették. Ügyfelem szerződésben vállalt 3 év garanciát, erről külön számlát állított ki jóteljesítési garancia címmel. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a számlát havonta, részletekben egyenlítik ki. Az is le volt rögzítve, hogyha 2014.11.01-jéig nem kerül kiegyenlítésre a teljes összeg, akkor a fennmaradó részről jóváíró számlát állíthatunk ki. Kérdésem az lenne, hogy kiállíthatjuk-e a jóváíró számlát a ki nem fizetett részről.. Segítségét előre is köszönöm P.Edit

Kérdés

Cégünk nagykereskedelmi termékértékesítéssel foglalkozik. Gyakran előfordul, hogy a postai és egyéb úton elküldött termékek sérülnek, így a vásárlóknak garanciában cseréljük akár az egész terméket vagy annak egy részét. Ezen termékeket a raktárunkban nyilvántartjuk rendes beszerzési áron, tehát csak számlázással tudjuk a raktári készletünket csökkenteni. Hogyan, milyen összegben tudjuk a garanciális termékeket kiszámlázni? Jó megoldás-e az, hogy a garanciában kiküldött terméket leszámlázzuk más termékekkel együtt, és a számla végösszegéből engedményt adunk a garanciális termék összegében? Köszönettel!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink