Tisztelt Szakértő! 2019. szeptember 17-én fogadtunk be egy fordított áfás számlát, melynek teljesítési ideje 2019.08.30., fizetési határideje: 2019.10.13. A számlát a fizetési határidőre egyenlítjük ki. A számlát melyik időszaki áfabevallásban kell szerepeltetnünk? Válaszát köszönöm!
Ki és hogyan számláz az építési-szerelési munka során az Adózóna olvasója által vázolt esetben? Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy bt., egyben a fővállalkozó, lakóházat épít magánszemély részére, amit 5%-os áfatartalommal számláz le a magánszemélynek. A bt.-nek van egy kft. alvállalkozója, és az elkészült munkákat szeretné leszámlázni a fővállalkozó részére, mely munkadíjat és anyagot is tartalmaz. A beszerzésnél az áfa levonásra került. Tekintettel arra hogy a lakóház területe 300 négyzetméter alatt van, ezért nem kellett építési engedély, csak bejelentési kötelezettsége volt, elektronikus építési naplót vezetett a fővállalkozó. Kérdésünk, hogy a kft.-nek hány százalékos áfával kell számlázni, vagy fordított adós számlát kell kiállítania? A kft. elvégzett munkái: alapozás, betonozás, falazás,szigetelés, burkolás, festés Tisztelettel: Kecskemétiné HK
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem a segítségét. Fiam egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződést, aki építési-szerelési munkákra (gázszerelés) adott megbízást egyszerű bejelentésköteles új épületnél. A szerződés szerint a megjelölt munka fordított adózás alá tartozik. Mivel a munkát egyedül nem tudta elvégezni, a gázszerelésben édesapját – aki szintén áfaköteles egyéni vállalkozó gázvezeték- és készülékszerelő mester –, a kéményszerelésben pedig egy kéményes egyéni vállalkozó szakembert kért meg. Kérdésem: ki, hogyan számláz a fiamnak? Az apa és a kéményes is fordított áfával? Az áfát végül is ki fizeti meg? Hisz a fiam számlája alapján a kft. fizeti az áfát. Ki jár rosszul?
Üdvözlöm! Közúti teherszállítással foglalkozó cég vagyunk. Munkácsról hozunk be Magyarországra termékeket. Megrendelőnk egy magyarországi adóalany fuvarszervező cég. A számlát a fuvarszervezőnek állítjuk ki. Egy másik esetben szintén Munkács-Magyarország viszonylatban egy szlovák fuvarszervezőnek számlázunk. Kérdésem, milyen áfával kell az egyik, illetve a másik esetben számlázni? Korábbi hasonló kérdés-válaszokat figyelembe véve nem egyértelmű továbbra sem számomra az áfatörvény 102-es paragrafusának importra vonatkozó hatálya. Dr. Bartha László, illetve dr. Verbai Tamás válaszaiból következtetve, nem módosult az import szabályozás, mentesen lehet kiszámlázni az első esetben. Ha a fuvarszervező szlovák cég, akkor fordított adózással számlázhatunk? Köszönöm: Lázárné Vida Erika
Társaságunk 500,5 kWpvisz-watt védelmes solar kiserőművet építtet. A vállalkozó egy szerződésben, fix díjban vállalta a BHTR állomás+solar panelek+kábelek+inverterek+tartó szerkezetek építését és tervezését. A solar elemek egy része meglévő épületek tetejére, másik része parkoló kialakításával készül, valamint lesz olyan is, ami csak a földre (tartószerkezettel) kerül telepítésre. Ehhez a napelemes rendszerhez az önkormányzat szakhatósági, illetve közútkezelői és tulajdonosi hozzájárulást adott. A kormányhivataltól pedig a napelemrendszerhez kapcsolódó földkábelszakaszok és a transzformátorállomás építésére építési engedélyt kaptunk. A 2007. évi LXXXVI. törvény 116. § 3. pontja szerint: 3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni b) a védett természeti terület és Natura 2000 terület kivételével a legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem táplál villamosműre, Az áfatörvény 142. §-hoz adott magyarázat szerint: „Az áfatörvény alkalmazásában építési hatóság alatt nemcsak az ágazati jogszabályok által kifejezetten építésügyi hatóságként nevesített hatóság, hanem minden olyan hatóságot értendő, amelyik építési, bontási tartalmú engedély kiadására jogosult. A fentiek alapján a kérdésem, hogy az adott munka fordított áfa alá tartozik-e vagy az egyenes adózás alá? A rendszer a gépek energiaellátásának egy részét fogja biztosítani, építményként vagy gép-berendezésként kell aktiválni, illetve milyen amortizációs kulccsal számolhatóak el? F.L
Tisztelt Szakértő! Egy alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozó fordított adózás alá eső tevékenységről (építőipari engedélyköteles tevékenység) két előlegszámlát állított ki egy áfakörös másik adózó felé. Az előlegszámlákat alanyi mentes minőségében áfa nélkül számlázta tovább. A végszámla kiállításakor azonban átlépte az alanyi mentes értékhatárt, így ezen számlát már áfakörös egyéni vállalkozóként kell kiállítania. Kérdésként merült fel, hogy ebben az esetben az áfa összegét az előleggel csökkentett összegre tekintettel kell-e a számla befogadónak megfizetnie vagy a teljes ellenértékre felszámítva kell azt bevallania? Van-e választási lehetőség? Érdekes kérdés lenne az a fordított helyzet is, ha az előlegszámla kiállításakor áfakörös az adózó, a végszámla kiállításakor pedig már (nyilván másik adóévről van szó) alanyi mentes lenne az értékesítő fél. Belföldi fordított adózású ügyletek esetén előlegnél nincs áfa, a végszámlánál már a személyi kör miatt nem kellene áfát fizetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki 20 évvel ezelőtt, vállalkozóként épített egy aszaló épületet. Az építőanyagok áfáját és a hozzá kapcsolódó szolgáltatók teljesítései után az áfát visszaigényelte. Ez 20 éve történt. Azóta az épület értékcsökkenésének elszámolása megtörtént. Most értékesíteni szeretné az épületet. Abban biztos vagyok, hogy az épület teljes vételára a vállalkozás egyéb bevétele lesz. Jelenleg is az áfa hatálya alá tartozik az egyéni vállalkozó. Nem választotta az ingatlanértékesítés adókötelessé tételét. A kérdésem az, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben az áfát nem kell felszámítani, illetve nem esik a fordított áfa hatálya alá? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Adott egy kft., amely vásárolt egy építési telket. A kft. erre az építési telekre lakóingatlant építene. Ez lenne a vállalkozás székhelye, irodája. Az ingatlan mérete 230 négyzetméter, amiből körülbelül 30 négyzetmétert a tulajdonos a saját lakhatására is használna. A következő kérdéseim lennének. 1.) Ha egy generálkivitelezőt bíz meg a lakóingatlan építésével a megrendelő kft., akkor a kivitelező egyenes áfás vagy fordított áfás számlát állít ki? 2.) A megrendelő kft.-nek van-e levonási joga, arra tekintettel, hogy lakóingatlan lesz az épület besorolása? 3.) Ha van levonási joga, akkor a tulajdonos későbbi lakhatása miatti magánhasználatra tekintettel az áfalevonásnál kell-e arányosítani például négyzetméter alapján? 4.) A későbbi magánhasználatot ki kell-e számlázni a tulajdonosnak, vagy a magánhasználatra tekintettel a felmerülő kiadások áfáját arányosítani kell? 5.) Ha esetleg munkavállalónak adja ki az erre alkalmas lakrészt, azt nem a tulajdonos használja, akkor annak van-e valamilyen adóvonzata?
„KIWI Kft.” napelempark létesítését és a hozzá kapcsolódó terület-előkészítési munkáit végzi „ALMA Kft.” megrendelő részére. „KIWI Kft.” elvégzendő feladatai: – földmunka, cölöpözés, alapozás, tartóelemek felállítása, építése, napelempanelek felszerelése, felerősítése (a napelemek üzembehelyezését a megrendelő más kivitelezővel végezteti), kerítés építése a park köré, záró tevékenységként pedig földterület rendezése, megtisztítása. A napelempark létesítése építési hatósági engedélyhez kötött. Megrendelő „ALMA Kft.” rendelkezik ezen engedéllyel. Kérdéseink: 1.) KIWI Kft. belföldi áfaalanyként, fordított adózással végezheti-e ezt a tevékenységet? 2.) Ha KIWI Kft. alvállalkozókat is igénybe vesz – különböző részfeladatok elvégzésére – akkor azok is mind fordított adósan számlázhatnak a KIWI Kft. részére, amennyiben jogosultak erre (áfaalanyok)? 3.) Ha az alapszerződés nem tartalmazza a napelempark kerítésépítését, azt majd csak egy külön megállapodás alapján építik fel, akkor az fordítottan adózik vagy egyenes adózás alá esik?
Hús- és daraboló üzem építése kezdődött el. A beruházás 50 százaléka vidékfejlesztési pályázatból, 50 százaléka saját erőből készül. A nyertes pályázat tartalmazza az üzem teljes építőipari kivitelezését (épület felépítése, víz, gáz, villany, tereprendezés), valamint kiterjed az üzem gépeinek beszerzésére (asztali mérlegtől a legdrágább húsfeldolgozó gépekig). A beruházás kivitelezési költsége kétfelé oszlik: építési kivitelezési munkák 70 százalék, gépbeszerzés 30 százalék. Az építőipari kivitelezés megvalósítására közbeszerzési eljárásra volt szükség. A gépek beszerzésére nem írtak elő közbeszerzési kötelezettséget. Az építőipari kivitelezést egy vállalkozó fogja össze. Az építési engedély száma alapján a számlázás a fordított áfa szabályai szerint történt. A gépek beszerzésére egy másik vállalkozóval kötöttünk szerződést. Ő felel a gépek beszerzéséért és azok üzembe állításáért. Kérdésem: a gépek beszerzésére az áfatörvény mely előírása vonatkozik? A gépek az általános szabály szerint 27 százalékos áfatartalommal kerüljenek beszerzésre, vagy a főszolgáltatáshoz kapcsolódóan annak adókezelését osztják, vagyis a gépbeszerzést fordított áfával kell számlázni? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy belföldi, EU-s adószámmal rendelkező társaság a saját tulajdonában lévő szállodahajót bérbe adja a Rajnán való közlekedéshez egy EU-s cégnek. A hajó Magyarországot egyáltalán nem érinti. A hajó most eladásra kerül egy svájci székhelyű cégnek. Helyesen gondoljuk-e, hogy a hajóról fordított áfás számlát kell kiállítani, és Svájcban keletkezik az adókötelezettség? Befolyásolja-e az értékesítést, hogy a hajó éppen melyik országban lesz, amikor az értékesítés megtörténik? A hajó az útja során Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Németországot érinti. Köszönöm a válaszukat.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném a segítségüket. Egy kft. vásárolt egy telket. Saját célra lakóingatlant épít, ahol a vállalkozás irodája lenne. 1. Ha egy külsős céget bíz meg a kivitelezéssel, akkor a kivitelező fordított áfásan számláz a megrendelőnek? 2. Ha az ingatlannak lenne egy helyisége, ahová a tulajdonos beköltözne, akkor hogyan alakul az építkezéshez felhasznált anyagok áfa levonhatósága? 3. Ha a generálkivitelező fordított áfás számlát állít ki, akkor a fizetendő áfának megfelelő levonható adó hogyan alakul? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségüket az alábbi eldöntendő problémában: Ügyfelem építőipari munkagépek határozatlan időre történő bérbeadásával foglalkozik. Jelen esetben a munkagép bérbeadása kezelővel történik, hatósági engedélyhez kötött konkrét munkaterületre, ahol a munkavégzést a bérbevevő irányítja. A szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül. A gép kölcsönzése kezelőszemélyzettel történik, a kezelőszemélyzet megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A teljesítésről a fentiek alapján fordított áfás számla készül. A kérdésem: a munkagépek munkaterületre szállítása és az esetleges defekt javítása - szorosan összefüggően ezzel a konkrét munkával – egyenes vagy fordított áfásan számlázandó-e? Köszönettel: Horváth Emőke
Tisztelt Szakértő! A cég tevékenységi körei között a 4110 TEÁOR kódú tevékenység szerepel. Kérdésem, hogy ebben az esetben egy vállalkozási szerződés keretében végzett, épülő üzem falainak burkolása panelekkel, szerelés, anyagok tekintetében alkalmazható-e a fordított áfás számla kiállítása? (Vagy az csak a 4120 TEÁOR esetében lehetséges?) Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték